Pénzügy

A munkaadók nem alkalmaznának menekülteket

admin
admin

2006. 11. 23. 10:43

Nemcsak a jogszabályok tiltják a menedéket kérők munkavállalását, hanem azt megnehezítenék a munkaadók is: a cégvezetők fele még a szabály megváltoztatása esetén is kizártnak tartja, hogy munkát adjon nekik. Magyarországon kevesen vannak, és ők is a világtól elzárva, befogadóállomásokon élnek.

Önálló életvitelre készítené fel a menekülteket az a program, amely során kertészkedést, fazekasságot és alapvető vállalkozási ismerteket is tanulhatnak majd. Ezzel megszűnne az egyéves kényszerű tétlenség. A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis a menedéket kérő a kérvény beadásától számított egy évig csak az állomás területén vállalhat munkát. Ha ez letelik, akkor is csak abban az esetben tudnak elhelyezkedni, ha a foglalkoztatónak valóban munkaerőre van szüksége, valamint ha nem közvetítenek ki számára olyan magyar dolgozót, aki megfelel az alkalmazási feltételeknek.

Viszonylag kevesen folyamodnak menekültstátusért Magyarországon: a rendszerváltás óta 171 ezren kerestek védelmet, menekültstátust, azaz lehetőséget a letelepedésre, közülük pedig alig hatezren kaptak. A számuk azóta sem emelkedett jelentősen: tavaly 1600-an kértek menedékjogot, idén valamivel többen: október végéig összesen 1710-en érkeztek, többségük Európán kívülről. Ők azonban még nincsenek menekültként elismerve, csak menedéket kérőknek minősülnek. A helyzetük pedig azért is nehéz, mert nagy valószínűséggel befogadóállomáson helyezik el őket Bicskén, Békéscsabán vagy Debrecenben, így az elzártság miatt a helyi közösségekbe sem igazán tudnak beilleszkedni.

A másik probléma a táborokban, ideiglenes szálláson élők képzettsége, illetve eltérő kulturális környezete. Nagy részük képzetlen, sokuknak nincs meg az általános nyolc vagy tíz osztálya sem – ha volt egyáltalán lehetőségük iskolába járni. Ha képzettek, azt nem mindig tudják igazolni, de ha igen, akkor sem biztos, hogy elismerik Magyarországon a máshol szerzett érettségit vagy diplomát. Gondot okoz a nyelvtudás hiánya is, mivel ingyenesen senkinek sem jár a magyar nyelvoktatás. Ráadásul a menedékkérők csak átmenetileg akarnak Magyarországon tartózkodni, többségük olyan országba menne tovább, ahol jobbak a beilleszkedési feltételek, mint például Hollandiában. A munkaerő-piaci helyzetet rontják azok a menekültek is, akik magánszálláson laknak: ők legtöbbször dolgoznak, illegálisan vagy félig-meddig önfoglalkoztatók, de mindenképpen a szürke- vagy feketegazdaságot erősítik.

Nem szeretjük az idegeneket

Márpedig a menekülteket fel kell készíteni az itteni életre, és minél hamarabb alkalmassá kell tenni arra, hogy önálló életvitelre legyenek képesek, vallják azok, akik elindították az „Önállóan egyenlő esélyekkel” programot. A célok között nem csak a munkaerőpiaci integráció szerepel, hanem a menedékkérők és a társadalom attitűdjének formálása is, például a negatív sztereotípiák – például „nem csinál semmit a mi pénzünkön” – átalakítása. Ezért indulnak hamarosan különféle szakmai képzések a fodrászattól a kertészetig, de vállalkozási ismereteket is kapnak majd a menedékkérők. Emellett a befogadóállomásokon dolgozó szociális munkások interkulturális tréningeket is tartanak majd a menekülteknek, hogy könnyebben áthidalhassák a kulturális különbségeket. Minderre azért is van szükség, mert az egy év tétlenség alatt a magukkal hozott készségeiket is elveszítik a menedékkérők.

A sikeres integrációhoz szükség van a munkaadók pozitív hozzáállására is, ez azonban még várat magára. A programhoz kapcsolódó kutatásból kiderül, a 300 megkérdezett cégvezető töredéke alkalmazna csak menedékkérőt vagy menekültet: 42 százalékuk teljesen kizártnak tartja, 27 százalékuk pedig a jogi problémák miatt nem venné fel.
„Nagy a HR-esek felelőssége is, közülük sokan félredobják a külföldi önéletrajzot” – mondta a FigyelőNetnek Keszi Roland, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy nagyrészt olyan cégeket kérdeztek meg, ahol sok fizikai munkást alkalmaznak. „Nagyon kevés volt általában véve a külföldiek, de nem menekültek aránya is – mindössze 8 százalék – ezeknél a cégeknél.”

Segíteni a beilleszkedést

Az integrálni vagy nem integrálni vita szinte folyamatos Európa nyugati részén, ahova sokkal több menekült érkezik, mint hozzánk. Bár még mindig kevés a világ többi részéhez viszonyítva: a világban elszórtan élő 12 millió nyilvántartott menekült és menedékkérő többsége Ázsia és Afrika országaiban él, Európában alig félmillióan vannak. „Az integráció ellenzői szerint azonban egy részük illegálisan fog eltűnni Európában, ha minden segítséget megkapnak a beilleszkedéshez, azon túl, hogy az integráció elősegítésével biztosan megnő a menedékjogot kérők száma is” – mondta Aszalós Zoltán kutató, az „Önállóan egyenlő esélyekkel” program egyik vezetője. Hozzátette, az integráció mellett érvelők szerint viszont a menekültek nagyon rugalmasak a munkaerőpiacon, ráadásul ha haza is térnek, az itt megszerzett képességeik otthonukban is segítenek majd. „Ha például vállalkozási ismereteket tanulnak, és erre uniós támogatást kapnak, azt az anyaországukban is hasznosíthatják majd” – tette hozzá a kutató.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.