Pénzügy

Védekezzünk a kiégés ellen!

admin
admin

2006. 11. 08. 11:12

A kiégés – vagy ahogy tőlünk nyugatra nevezik: burn out – az egyre nagyobb munkahelyi hajtás és teljesítménykényszer terméke. Nem hirtelen következik be, hanem több szakaszból álló folyamat betetőződése. A kezdetben lelkes, ezer fokon égő munkatárs motivációvesztése áll mögötte, ami időben felismerve kezelhető.

„Aki kiég, az valamikor nagyon lelkesen, nagy intenzitással dolgozott. Egy céghez kerülve minden kihívásnak megpróbált megfelelni, majd egy-egy megoldás után újakat keresett magának. Egy idő után a kollégák nem veszik jó néven a túlzott lelkesedést, a cégen belüli világ megváltását, ezért jelzik, hol vannak a határok. Ez a munkatársnak belső törést okoz, elveszti kedvét, inkább tehernek érzi a munkát” – vázolta fel a kiégés egyik útját Merza Péter pszichológus, aki nem betegségként, inkább motivációvesztett állapotként tekint a burn out-ra.

A hiba a piacgazdaságban van

A kiégés másik fontos tényezője a túlzott hajtás, amit egy idő után a szervezet nem visel el. „Egyre reálisabbá váló veszély a túlterhelés. Az egyre magasabb követelményeket állító gazdasági körülmények a munkáltatókat a munkatársak egyre intenzívebb kihasználására ösztönzik” – vélte Kiss István tanácsadó szakpszichológus. A FigyelőNetnek elmondta: ez a helyzet nagy csábítást jelent azoknak, akik önmagukat a teljesítményükön keresztül tudják leginkább meghatározni. Pszichéjük ugyanakkor a túlterheléssel szemben védekezni próbál – a stresszre adott különféle reakciók formájában.

Szexuális problémákkal is járhat

Ha a kimerülésért a munkavállaló magát okolja, akkor – belső erőtől vezérelve – tovább növeli a tempót, ám a munka eredményessége nem emelkedik, inkább nyugtalanság, önbizalomhiány lesz úrrá rajta. Ha a környezetet okolja a teljesítmény romlásáért, agresszíven, dühkitöréssel is reagálhat, amivel könnyen elszigetelheti magát a munkahelyen.


A szindróma következő fázisában testi és lelki problémák is megjelennek: koncentrációs, memória-, alvászavar, szexuális problémák, magas vérnyomás, fej- és hátfájás, szív- és gyomorpanaszok. Gyakran változnak az étkezési szokások, növekszik a testsúly. A dohányzás, az alkoholfogyasztás tovább terheli az amúgy is legyengült szervezetet.

Az utolsó, a kétségbeesés szakaszában már szinte lehetetlen normálisan teljesíteni a munkahelyen, a hobbi sem okoz örömöt. Konfliktusokkal terheltté válik a családi élet, a munkahelyi és a párkapcsolat. A társasági élet szinte megszűnik, marad a magány, az élet egyre inkább elveszti az értelmét.

Veszélyeztetett rétegek: betegápolótól ügyvezetőig

Könnyen a burn out rabságába kerülhetnek például a call centerekben dolgozók, az értékesítők, az orvosok, a tanárok, a munkahelyi vezetők. Szintén veszélyeztetettek azok, akik nehezen dolgozzák fel a bizonytalanságot vagy csapatban a mások által vétett hibákat. „A kórházi nővéreknél könnyen kiégéshez vezet a sok munka és a kevés eredmény közti ellentét. Egy elfekvő osztályon dolgozó betegápoló például számos esetben azt látja, hogy ő mindent megtesz a betegek gyógyulásáért, de az nem következik be. Az anyagi elismerés elmaradása szintén erősíti a motiváció elvesztését. Újságíróknál a napi cikkírás, tévéseknél a riportkészítés okozhat burn out-szindrómát” – mondta Merza Péter a FigyelőNetnek.

Amit tehetünk ellene: vonjunk mérleget

Mi az ami segít?


1.Gőz kiengedése munka után.
2.Időkérés – akár táppénz,akár szabadság.
3.Stressznapló vezetése.
4.Keressünk apró örömöket, válasszuk szét a munkát és a magánéletet.
5.A főnök is segíthet az egyes munkafolyamatok rotálásával, reális célok kitűzésével, béren kívüli juttatásként sportolási és relaxációs lehetőség nyújtásával.

Ha a munkánkban érezzük a kiégés jeleit, gondolkodjunk el és tegyük mérlegre a pozitív és negatív tényezőket a munkahelyen: Milyen siker ér bennünket? Mi idegesít? Ha negatív irányba billen a mérleg nyelve, tanácsos új munkát keresni.

Sokat segíthet a kiégés megelőzésében egy feltáró beszélgetés pszichológussal. Ekkor ugyanis még saját erőből, gyógyszerek nélkül lehet eredményt elérni, ami erősítheti a munkavállaló önértékelését. „Nagyon ritka, hogy pszichiátriai kezelésen vesz részt valaki, végső esetben azonban gyógyszeres terápiára is szükség lehet” – tette hozzá Merza Péter.

Búcsú az irreális elvárásoktól

Az egyik gyógyítási mód a pszichoterápia. „A terápiás folyamat során meg kell tanulni a veszélyeztetetteknek önmagukra is gondolni – jellemezte a gyógyuláshoz vezető utat Kiss István. Akik a mindennapi életben nem ismerték fel, megfelelő önismereti munka során láthatják be, hogy a testi-lelki panaszok hátterében a munkahelyi, életviteli problémák halmozódása áll, a foglalkozási szerep torzulásainak hátrányos következményeitől szenvednek.

A kiút az életmód és az önmagukról való gondolkodás átszervezése, az önismeret bővítése, a saját igények, értékek, célok és elköteleződések felismerése. A kiégés hátterében legtöbbször irreális fantáziák állnak, amelyeknek nem lehet megfelelni. Nem lehetünk mindig, mindenben a legjobbak – és szinte kizárt, hogy teljesen hibamentesen dolgozzunk. Még ha azt képzelnénk is, hogy ezek a feltételei annak, hogy szeretni és tisztelni tudjanak minket mások, a realitás határait meg kell tanulnunk – állítja Kiss István.

Apró fogások

A gőz kiengedése munka után, zenehallgatás, sportolás vagy kirakatok nézegetése séta közben, találkozás a barátokkal – mindez segíthet abban, hogy munka után feltöltsük a lemerült akkumulátort.

Nem szégyen az időkérés. Nem könnyű kiszállni a mókuskerékből, de érdemes (beteg)szabadságra vagy fizetés nélküli szabadságra, menni, ha úgy érezzük, baj van. Mindez nem a gyengeség jele, hanem segít az energiafeltöltésben és az új motiváció megtalálásában.

Stressznapló vezetése. Talán megmosolyogtató, de nyugat-európai szakértők szerint hatékony, ha rendszeresen írjuk, egy munkanapunkon milyen stressznek voltunk kitéve, mi zavart a leginkább, mit viseltünk nehezen. A konkrét esetek lejegyzése a pszichológusnak, pszichiáternek is segítéségére lehet. Szintén jól jöhetnek a feljegyzések, ha a munkahelyi vezetőhöz fordulunk és kérjük, változtasson a zavaró munkahelyi körülményeken.

Keressünk apró örömöket. Próbáljuk meg szétválasztani a munkát és a magánéletet. Ha egy-egy hétvége alatt képesek vagyunk feltöltődni, akkor jó úton járunk. Ha azonban hosszabb távon szeretnénk munkahelyünkön dolgozni, akkor örömünket újra meg kell találni a munkában.

A főnök is segíthet. A munkahelyi vezető az egyes munkafolyamatok rotálásával, kollégák munkájának anyagi és erkölcsi elismerésével, reális célok kitűzésével, béren kívüli juttatásként sportolási és relaxációs lehetőség nyújtásával tehet sokat a munkatársak kiégése ellen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.