Pénzügy

Pénzügyi analfabétaként lépnek ki az életbe a diákok

admin
admin

2006. 08. 23. 07:00

Bár a Nemzeti Alaptanterv kifejti a gyakorlati gazdasági ismeretek oktatásának fontosságát, ezek az iskolák tanterveibe nem kerülnek be. A pedagógusok gazdasági ismeretei is csekélyek. A pénz világában tájékozatlan felnőttek hagyják el az iskola falait.


Iskolás közgazdászok

Gyermekeknek szánt ismeretterjesztő kötet naponta jelenik meg a piacon. Gazdasági ismeretekkel foglalkozó viszont nem, ezért számít újdonságnak A pénz nem a fákon nő című, rajzokkal illusztrált kötet, mely a pénz természetéről, a gazdasági vállalkozásokat működtető mechanizmusokról szól. Hogy a kötet szerzője mennyire tartja fontosnak a gazdasági ismereteket, jól mutatják a lektorok: a könyvet Demján Sándor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, és Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársa ellenőrizte szakmailag.

Az 1995-ben bevezetett Nemzeti Alaptanterv (NAT) már kifejti, hogy az anyagi javak szerzése életünk egyik alapvető tevékenysége, ez a tevékenység pedig a piacgazdaság keretein belül valósul meg. Ezért meg kell tanítani a diákoknak a piac működési logikáját, a nyereség mibenlétét, hogy mi a vállalkozás, a pénz, ki milyen jogokkal bír. A fejtágítást már korán el kell kezdeni, a NAT úgy rendelkezik: a gyerekekkel kisiskoláskorban meg kell ismertetni a háztartáson belül zajló gazdálkodási formákat; a szülők munkáját, jövedelemforrásait, a pénz szerepét, a kulturált fogyasztási szokásokat. Tízéves kortól pedig elkezdődhet a piacgazdaság intézményrendszerének és főszereplőinek – háztartások, cégek, állam – és e szereplőket összekötő adásvételi folyamatoknak a bemutatása. A NAT felhívja a figyelmet, hogy ismertetni kell a gazdasági betegségeket is – gazdasági növekedési zavarok, infláció, munkanélküliség –, a világgazdasági folyamatok és a globalizáció negatív vonásainak együttes tárgyalásával.

Hol a hiba?

Mindebből azonban szinte semmi sem valósul meg a mai magyar közoktatásban, az intézmények kerettantervéig nem jutnak el a NAT elvei. A szakterületükön mély ismeretekkel rendelkező pedagógusok a gyakorlati gazdasági ismeretekben kevésbé járatosak, ismerte el Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A magyar közoktatás a gyakorlati ismeretek megszerzésére nem fektet kellő hangsúlyt, a tanárok sokszor még a saját képesítésükkel kapcsolatos munkaerő-piaci információknak is híján vannak, és nem gondolkodnak tágabb, európai keretek között. Meglátása szerint az attitűdbeli problémákra a megoldás az, ha tudatosítják a tanárokban is a pénzügyi ismeretek fontosságát. Az alelnök befejezésül önkritikusan megjegyezte, a szakszervezet is többet tehetne megfelelő képzések indításával.

Három tucat a több ezerből

Magyarországon mindössze harmincöt középiskolában oktatnak gazdasági ismereteket, fakultatívan választható tantárgy keretében. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) a tizedik évfolyamban kezdik meg az oktatást, az egy tanéves tárgyat heti két órában, tíz-tizenkét fős csoportokban tanítják. A feladat részvénytársaság létrehozása, működtetése és a profittermelés. A cég valós piaci körülmények között működik, részvényt bocsát, ki, közgyűlést tart, osztalékot fizet a részvényeseknek, a csoportból mindenkinek meghatározott funkciója van, a cég működését könyvelik. A legtöbb cég főleg a tagok által készített termékek értékesítésével foglalkozik, az iskola falain belül épp úgy, mint kívül. Gáncs Péterné, az AKG gazdasági szaktanára fontosnak tartja az órát, ugyanis tapasztalatai szerint még a tizenhat évesekből – ekkor kezdődik a gazdasági ismeretek oktatása az AKG-ben – is hiányzik a pénz iránti tisztelet és a felelősség: a pénz szerintük „úgy van”.

A túlbuzgó szülő

A legtöbb szülőnek, akik vallják: a földrajz és a kémia mellett, a gazdasági ismeretekre is szükség van, egyelőre alternatív megoldás után kell néznie. Ilyen megoldás egy megfelelő gyerekkönyv. Ezzel azonban új probléma üti fel a fejét. Világtrend, hogy a gyerekeket minél fiatalabb korban kezdik el a szülők okosítani: tanítani, könyvekkel elhalmozni, véli Vekerdy Tamás. A gyermekpszichológus szerint teljesen elhibázott és mesterkélt mechanizmusról van szó. A szakember hozzáfűzte – noha tisztában van vele, hogy véleményét kevesen osztják – a gyermek fejlődése szempontjából legideálisabb a gyermek szüleiből, felnőttekből álló, odafigyelő, együttléten, legalább napi egyszeri közös étkezésen alapuló környezet. Egy ilyen közegben a gyerek szinte spontán módon bontakozik ki, kiválasztja az őt érdeklő információt, témákat és rájuk kérdez. Az iskolaérett szó szépen sűríti össze gondolatot – folytatta a szakember –: a gyerek magától érik meg, mint az alma a fán. Nem kell érlelni.

Vekerdy Tamás elmondta még, hogy valóban sok szép, igényes könyv születik, melyeket a felnőttek annak tartanak. A gyerekeknek azonban nem könyvekre van szükségük, ők felnőtthiányban szenvednek – fogalmazott kollégáját, Kontra Györgyöt idézve a szakértő –, hiszen a mai szülők nem mesélnek, nem beszélgetnek gyermekeikkel. Hangsúlyozta továbbá: nem abból lesz felnőttként jó szakember, akit már igen fiatalon ismeretterjesztő könyvekkel vettek körül, hanem abból, aki meg tudta élni a maga életkorát, aki lehetett teljes értékű kisgyerek, később pedig lusta, vitatkozó kamasz. Bármiről lehet beszélni a gyerekkel, ha rákérdez, de irányítani az érdeklődését nem helyes, meg kell várni, míg felébred a természetes érdeklődés. És ebben az esetben helyük van az ismeretterjesztő könyveknek, a pénzről, vállalkozásokról szólóknak is. Sőt, ezek igen fontosak is, zárta mondandóját Vekerdy.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.