Saját infrastruktúra
Országszerte mintegy húsz álláskeresési klub működik, megyénként átlagosan egy, ahol évi mintegy tíz csoportot indítnak, tizenöt-húsz fővel. A klub saját infrastruktúrával rendelkezik, tagjai az álláskeresés idejére ingyen igénybe vehetik a számítógépeket, az internetet, a telefont. Mivel megyénként többnyire egy klub működik, a munkaügyi központ megtéríti a távolabb élők utazási költségeit, sőt, akinek nincsen jövedelme, az keresetpótló támogatásban is részesülhet a tanfolyam idejére.
Tisztázzuk: mit akarok?
A csoportok összetétele, mivel válogatás nincs, vegyes: pályakezdő fiatal éppúgy található a résztvevők között, mint régóta a pályán lévő szakmunkás vagy többdiplomás. Akinek egyáltalán nincsenek elképzelései arról, hogy mivel szeretne foglalkozni, azt először a munkavállalási tanácsadóba és a pszichológiai szakszolgálat szakembereihez küldik, hogy együtt kiderítsék, mi lenne a legjobb a keresőnek. Olyan is akad a jelentkezők között, akinek semmilyen végzettsége nincsen, őt először valamilyen tanfolyamra küldik a munkaügyi szakemberek.
A tanfolyam kezdetekor először személyenként konkrétizálják, hogy kihez milyen terület áll közel, ki mivel akar foglalkozni, próbálják meghatározni a „célállást”, sokszor ugyanis a tanfolyam alatt derül ki, hogy az álláskeresőnek nincsenek egészen körvonalazott elképzelései jövőbeli állásáról. Segítségül különböző kérdőíveket, személyiségteszteket használnak fel. Ezután térnek rá az álláskeresési technikák gyakorlati elsajátítására. Állásra pályázni nem azt jelenti, hogy írunk egy önéletrajzot, és azt szétküldjük harminc különböző helyre, magyarázta a FigyelőNetnek Kiss Gabriella, a Pest Megyei Munkaügyi Központ klubvezetője. „Cégreszóló” életrajzot kell készíteni, írni kell kísérő- és ajánlólevelet, bemutatkozó kártyát, folytatta a szakember; egyszóval a klub tagjai megtanulják, hogyan kell összeállítani egy „önéletrajz-egységcsomagot”. A későbbiek folyamán az álláskeresők begyakorolják, hogyan kell telefonon állásra jelentkezni, hogyan kell helytállni egy személyes találkozón.
Bennfentes információkhoz jutnak
Kiss Gabriella elmondta, hogy a betöltetlen állásoknak mindössze az ötödét teszik közzé a cégek, nyolcvan százalékuk nem jut el a hirdetésig. Az Álláskereső Klub erre a nyolcvan százalékra koncentrál. Megtanítják a képzésen részt vevőknek, hogy mi a teendő, mikor nem egy konkrét állásra jelentkezik a jelölt egy vállalatnál. Az álláskeresőnek először el kell mondania, milyen végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkezik, majd azt kell kidomborítania, mindezt hogyan tudná a cég hasznosítani. Ezután személyes találkozót kell kérni. Ha ebből nem is lesz azonnal állás, később lehet, és az ismeretségi kört is mindenképpen lehet bővíteni. Ezután tanulják meg az álláskeresők, hogy hol érdemes állás után keresgélni. A hatékonyabb keresés jegyében felhívják a figyelmet a kissé homályos, ám csalogató álláshirdetések mögött rejlő állásokra és a csapdákra. Megtanítják, hogy a kevésbé népszerű ügynöki munkát milyen szövegezés mögé rejtik el a cégek, például pénzügyi végzettséggel, jó kommunikációs képességgel keresnek munkatársat; továbbá hogy egy adminisztrátori munkakörre vonatkozó hirdetésre több százan is jelentkeznek, ezért jobb, ha a zárt munkaerőpiacon próbálnak szerencsét a klubtagok, és így tovább.