Idei mérleg
Az idén a 120 ezer maturáló diák számára 520 ezer vizsgát szerveznek, amelyből 443 400 középszintű, 46 360 emelt szintű vizsga lesz majd, a fennmaradó „beszámítós” vizsgákat már korábban letették a tanulók – közölte Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) vezetője. A tényleges emelt szintű vizsgák száma a tavalyihoz képest 75 százalékkal magasabb, a rendes érettségit tevő diákok vizsgáinak 87,5 százaléka középszintű, 6,7 százaléka emelt szintű – közölte Sipos János közoktatási helyettes államtitkár.
Nem lehet a rádióban felolvasni a tételeket
Az új érettségi rendszer tartalmában is megváltozott. Így például a mai magyar érettséginek része egy egyórás szövegértési feladatsor is. Ezt követi a háromórás fogalmazás a választott témában (műelemzés, összehasonlító elemzés vagy érvelő fogalmazás).
A szövegrészletek, forrásművek rajta vannak a feladatlapokon, így – a korábbi rendszertől eltérően – már nem lehet a rádióban felolvasni a tételeket.
Ma hajnalban sorsolták ki a magyar nyelv és irodalom közép- és emelt színtű érettségi tételeit. A tavaly májusi botrány óta az embereket leginkább a tételek körüli biztonsági előírások érdeklik. Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) vezetője a FigyelőNetnek elmondta, hogy tavaly nyár óta sok szigorítást vezettek be, melyek a technikai-logisztikai változtatásokon túl, több jogszabály módosítását is igényelték. Az új rendszer azonban sikeresen vizsgázott már – noha erről mindenki megfeledkezik –, hiszen a 2005 október-novemberi és a 2006 februári-márciusi érettségi időszakában is a megváltozott rendszer mellett maturáltak a diákok.
A tételeket író bizottságok az érettségire több egyenértékű tételsort készítenek, melyeket elkészülésük pillanatától szolgálati titokká minősítenek. Ez eddig is így volt, nóvum azonban, hogy a minősítést minden egyes tesztlap tartalmazza. A titok megszegése a rávonatkozó jogszabályok értelmében bűncselekmény. A tételeket egyébként fegyveres őrökkel ellátott nyomdában készítik és csomagolják, majd a korábbi gyakorlattal ellentétben nem az iskolákban, hanem a körzetközpontok jegyzőinél őrzik. Az igazgatók itt tekinthetnek bele a tételekbe.
A nagy érettségi tárgyaknál – matematika, magyar, történelem, angol – azonban még az igazgatói betekintésre sincsen mód, az éles tételsort ugyanis csak az érettségi napjának hajnalán sorsolják ki, tehát ebben a pillanatban a holnapi matematika tételeket sem ismeri senki. Ezután szállítják a tételeket a jegyzőkhöz, ahonnan az iskola igazgatója kezébe kerülnek a lepecsételt tételsorok, Pósfai Péter szerint nagyon rövid időre. Majd az iskolában a tantestület három tagja nyitja ki őket, mely eseményről jegyzőkönyv készül.
Rokonok kizárva
Pósfai Péter elmondta: az emelt szintű szóbeli vizsgák során az adott vizsgatárgyakból kijelölt vizsgahelyszínek vannak, és ott háromtagú bizottságok előtt zajlik a vizsga. A három tanár különböző középiskolákból vagy felsőoktatási intézményekből érkezik, ahogy az adott csoport vizsgáztatandó diákjai is más-más középiskolák tanulói lesznek. Nem zárható viszont ki, hogy némely vizsgázót olyan bizottsághoz osszanak be, amelynek egyik (de legfeljebb egy) tagja saját iskolájának tanára.
Egy vizsgáztató tanár számos egyéb, hivatalosan nem követhető módon is (például magántanárként, személyes ismerősként) kapcsolatban lehet az adott vizsgázóval – sorolta a példákat az OKÉV vezetője, hangsúlyozva: a jogszabály a közvetlen hozzátartozók vizsgáztatását kizárja. Minden másfajta érintettség esetén éppen a bizottság háromfős összetétele és döntési mechanizmusa, valamint a vizsgaszabályzatban rögzített értékelési módszer, a konkrét tételhez tartozó részletes pontozási útmutató hivatott az értékelés objektivitásának biztosítására.
