Pénzügy

Utolsók közt nyelvtudásban

A teljes magyar lakosság 27 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Ezzel alaposan el vagyunk maradva az európai átlagtól: a polgárok 28 százaléka három nyelvet ismer.

A TNS Opinion & Social közvélemény-kutató Európai Bizottság számára készített Eurobarometer felmérése szerint a magyar lakosság 71 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelvet, míg 18 százalék beszél csak egyet, további 9 százalék pedig kettőt. Az európai polgároknak ezzel szemben 56 százaléka két nyelven folyékonyan beszél – ez 9 százalékpontos növekedés 2001 óta –, 28 százalék pedig három nyelvet ismer.

Itthon a teljes lakosság 71 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelvet, míg 18 százalék beszél csak egyet, további 9 százalék pedig kettőt (olyan szinten, hogy részt vehessen egy, az adott nyelven zajló társalgásban). Sokkal jobb ez az arány a 15-29 éves fiatalok körében (45 százalék semmit, 34 százalék egy idegen nyelvet, 21 százalék két idegen nyelvet), és a fővárosiak esetén (47 százalék semmit, 27 százalék egyet, 21 százalék kettőt). Értelemszerűen, az idősebbek (40 felettiek) körében ezek az arányok az országos átlagnál is rosszabbak.

A jobb munkalehetőség motivál

Az EU 25 tagállamában és a négy csatlakozásra váró országban mintegy 30 000 főt megszólaltató felmérés azt jelzi, hogy az európaiak többsége szerint egy vagy két idegen nyelv tudása alapvető fontosságú a szakmai és személyes sikerhez. Az EU polgárainak 73 százaléka a jobb munkalehetőségeket jelölte meg a fiatalok nyelvtanulási vágyának fő okául, míg 83 százalék van azon a véleményen, hogy a nyelvismeret személyes szinten lehet hasznos.

Egy új nyelv megtanulására a magyar válaszadókat legnagyobb arányban tulajdonképpen munkaügyi megfontolások motiválnák: munkához használnák az adott nyelvet (31 százalék; ideértve a külföldi üzleti utakat), jobb munkát kaphatnának itthon a nyelvtudás segítségével (23 százalék), valamint külföldön is tudnának dolgozni (21 százalék). Ezzel összhangban, a többi válaszhoz képest kimagasló arányban (70 százalék) nevezték meg a munkavállalási lehetőségek javítását, mint a fiatalok iskolai nyelvtanulmányainak fő okát vagy előnyét. A többi megfontolás jóval hátrébb kapott helyet: pl. többnyelvűség általános előnyei (30 százalék), az adott nyelvet a világon sokfelé beszélik (27 százalék), más országokban élő emberek életének jobb megértése (27 százalék).

Európában továbbra is az angol a legelterjedtebb nyelv: az EU-állampolgárok mintegy 51 százaléka beszéli anyanyelvként vagy idegen nyelvként. Itthon az angol és a német a legelterjedtebb idegen nyelvek, a teljes lakosság 16, illetve 17 százaléka beszéli ezeket, míg az oroszt 2, a franciát mindössze 1 százalék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik