Pénzügy

Pártok és a munkaerőpiac

admin
admin

2006. 03. 04. 16:00

A feketemunka kirívóan magas aránya, valamint az alacsony foglalkoztatási szint a hazai munkaerő-piaci helyzet rákfenéje. A pártprogramoknak e gondokat kellene orvosolniuk.


A munka világa, 2006. január 

 

HIV AT ALOS MUT ATÓK
Foglalkoztatottak létszáma: 3 millió 898 ezer fő
Foglalkoztatási ráta (foglalkoztatottak súlya a 15-74 éves népességben): 50,5 százalék
Aktivitási arány (foglalkoztatottak és munkanélküliek súlya a 15-74 éves
népességben): 54,6 százalék
Munkanélküliségi ráta: 7,5 százalék

BECSÜLT LÉTSZÁMOK
Minimálbéren bejelentett foglalkoztatottak: 1,0-1,4 millió fő
Feketén foglalkoztatottak: 200-400 ezer fő
Távmunkában alkalmazottak: 35-40 ezer fő
Részmunkaidőben foglalkoztatottak: 150-180 ezer fő
* A megelőző három hónap átlagos mutatói. Forrás: KSH, Figyelő

A tavaszi nagy megmérettetésre gyúró politikai erők többsége a foglalkoztatáspolitikájában már nem az átfogó, nemzetgazdasági szintű csodaszereket erőlteti, hanem szelektív megoldási javaslatokra törekszik.


A sorból egyelőre kilóg a Fidesz, amelynek munkaerőpiaccal kapcsolatos elképzelései közül a 10 százalékpontos járulékcsökkentési terv szólt a legnagyobbat. Miközben a polgári párt ettől 200 ezer új munkahelyet és 600 milliárd forint pótlólagos költségvetési bevételt vár, a kormányzó erők szerint egy ilyen húzás csak ebben az évben 600 milliárdos lyukat ütne költségvetésen, helyesebben a társadalombiztosítási alapok kasszáján, amit Bernáth Ildikó, a Fidesz munkahely-teremtési programjának szóvivője természetesen vitat: 1998 és 2002 között 39-ről 29 százalékra csökkent a járulék mértéke úgy, hogy a kassza bevétele 410 milliárddal nőtt, a hiánya a harmadára esett vissza. Azt már nem tette hozzá, hogy eközben a minimálbér is nőtt, azt viszont igen: a legnagyobb ellenzéki párt foglalkoztatáspolitikai illetékesei részletesebb elképzeléseiket a március 18-ai kongresszus után hozzák nyilvánosságra.

A nyomasztóan alacsony, 50,4 százalékos foglalkoztatási ráta mellett a fekete- és szürkemunka magas aránya a magyar munkaerőpiac rákfenéje – állítják egybehangzóan a lapunk által megkérdezett szakértők.

Ösztönzők


Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnöke szerint a közepes vagy annál kisebb méretű vállalatok esetében sem lehet már az a versenyképesség alapja, mekkora sikerrel tudják feketén foglalkoztatni dolgozóikat. Azt belátja, hogy a megváltást aligha lehet központi döntéstől remélni, viszont ösztönzőket említ, amelyek elősegíthetik a munkaerőpiac öntisztulását. Ezek egyike, hogy közbeszerzési pályázatokon kizárólag a rendezett munkaügyi hátterű cégek indulhassanak, mi több, ez a kritérium a különböző támogatási formák igénybevételekor is elvárás legyen a pályázókkal szemben. A választmányi elnök úgy véli, a pártja által beharangozott 400 ezer újonnan teremtendő munkahelyből mintegy 350 ezer az építőiparban és a hozzá beszállítói szálakkal kötődő nemzetgazdasági ágakban jöhet létre, nem elhanyagolható részben az illegális szerződések törvényessé tételével. „Az eddig feketén dolgozók kifehérítésének hatása beletartozik a 10 százalékpontos járulékcsökkentéstől várt 200 ezer új munkahelybe” – tette pontosabbá a képet Bernáth Ildikó is, kiegészítve azzal, hogy a pártja által beígért 500 milliárdos, munkahelyteremtést ösztönző támogatás, továbbá a Széchenyi Terv folytatása révén összességében félmillióval is növelhető az új munkahelyek száma 2010-ig.

A képzési szerkezet és munkaerő-piaci kereslet közötti szakadék eltüntetése közös eleme a választási programoknak. A szocialistákhoz hasonlóan emellett kardoskodik az MDF, miután szerintük a képzés nem megfelelő minősége, valamint a túlképzés egyaránt okozója a pályakezdő munkanélküliek kirívóan magas számának. Tóth Tihamér, az MDF Zala megyei képviselőjelöltje – aki az Antall-, majd a Boross-kormányban is volt munkaügyi államtitkár – a Figyelőnek elmondta: a szakképzési rendszer átalakításában pártja a kamaráknak szán meghatározó szerepet.

Az általános megoldások korlátozott érvényesíthetősége miatt a szabad demokrata programnak is kulcseleme a decentralizáció. „Az átfogó központi intézkedések helyett a párt a helyi és specifikus megoldások híve” – fogalmazott Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára, aki szociológusként az SZDSZ foglalkoztatáspolitikai programjának egyik felelőse. Szerinte a legalacsonyabb iskolai végzettségűek, illetve a pályakezdő diplomások munkaerő-piaci beilleszkedését eltérő módon kell támogatni. Példaként említette az e-learninget mint a távoktatás hatékony és olcsó formáját a fiatalok számára.

A regionális eltérések csillapítását az MDF is elsődlegesnek tartja, s ennek eszközét a célzott, a kritikus helyeken bevezethető alacsonyabb minimálbérben látja. Csepeli szerint minden kistérségnek rendelkeznie kellene saját foglalkoztatási koncepcióval, tekintettel arra, hogy a legegyszerűbb helyben feltérképezni, mekkora munkaerő-mennyiséget képes felszívni a lokális piac, és milyen szerkezetben.

Lemaradók


A hátrányból indulók támogatását a kimondottan számukra kidolgozott programokkal képzeli az MSZP, amelyekben a közmunka és a speciális foglalkoztatási formák – például a táv- és részmunka – egyaránt helyet kap. „Az alapelv, hogy segély helyett bért kapjanak az érintettek” – fogalmazza meg a lényeget Simon Gábor választmányi elnök. Ezen a téren nem először cseng össze az SZDSZ és az MDF programja: az alacsony iskolai végzettségűek fájdalmasan magas inaktivitására mindkét tömörülés jó gyógyírnek gondolja az élethosszig tartó tanulás támogatását.

A nők munkaerő-piaci helyzete egyaránt szívügye a Fidesznek és az SZDSZ-nek. A polgári párt szakembere hosszabb távon a demográfiai helyzet kedvező változását várja attól, hogy a nők kirívóan alacsony aktivitási rátáján az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével javítsanak. „A rész- és távmunka révén ugyanis elkerülhető lenne, hogy a kisgyermeket nevelő anyának választania kelljen a család és a munkahely között” – magyarázza Bernáth Ildikó, elismerve: különösen a teljes foglalkoztatásból mindössze 1-2 százalékot kihasító távmunka elterjedését akadályozza az alacsony hazai internetes penetráció és a drága világháló-használat. Ám ezen a Fidesz – amennyiben kormányra jut – kész gyorsan segíteni annak érdekében, hogy a nem rendhagyó formákkal is növelje a foglalkoztatottságot. Az atipikus formák közül különösen a részmunkaidő lehet szerintük alkalmas a munkaerőpiacon hátrányos helyzetből indulók problémáinak kezelésére.

A cikket teljes terjedelmében a Figyelő legfrissebb számában olvashatja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.