A pénz beszél, de nem minden

A Debreceni Hőtáv Rt. harmadik lett a Hewitt Associates 2004-es, öt kelet-közép-európai ország Legjobb Munkahely-felmérésében, amely 143 cseh, lengyel, magyar, osztrák és szlovák vállalatot mért fel a munkahely minősége szempontjából. Az első helyen a csehországi Kerio Technologies, második helyen pedig a szlovákiai GlaxoSmithKline végzett. A tizenötös listán a magyarok túlnyomó többséggel szerepelnek. Feltűnő a szolgáltató cégek dominanciája: a Legjobb Munkahelyek közül nyolc a szolgáltató-szektorban működik.

A régióban általában kollegiális kapcsolataikkal, munkakörnyezetükkel és felettesük támogatásával a legelégedettebbek a dolgozók, sőt azt is elmondhatjuk, hogy a nyugat-európaiaknál jobb kapcsolatokat ápolunk közvetlen felettesünkkel. Problémás azonban, hogy a jó hangulat nem elég a motiváláshoz, mindez nem ösztönzi jobb teljesítményre a kelet-közép-európaiakat.

A térség kihívásai

„Minden második kelet-közép-európai vállalat úgy érzi, hogy számára az elkövetkező években kihívást fog jelenteni a legjobb, legtehetségesebb munkaerő megtalálása, megszerzése és megtartása” – mondja Veres Rita, a Hewitt Inside Consulting Kft. üzletágvezetője.

A cégvezetésnek további problémát jelentenek a régió szinte összes munkahelyén a legnagyobb elégedetlenséggel jellemezhető területek: a fizetés teljesítményarányossága és a vonzó karrierlehetőségek hiánya áthidalhatatlan problémának tűnik. A kilátásokat még az is rontja, hogy nemcsak karrier-, de fejlődési- illetve tanulási lehetőségek sem állnak a munkatársak előtt, miközben az „élethosszig tartó” tanulás már-már elcsépelt szlogenné válik.

Természetesen a fent említett tényezők szűk keresztmetszetet is jelentenek az egyre “laposodó” vállalatoknak, de a vezetők az erkölcsi elismeréssel sem próbálják ellensúlyozni a karrierlehetőségek szűkülését: csaknem minden ötödik munkavállaló egyértelműen állítja, hogy nem csak pénzbeli kompenzációt, de dicséretet sem kap jól végzett munkájáért. A helyzetet még az is súlyosbítja, hogy az emberek jobban ki tudják használni munkájuk során meglévő képességeiket a nyugati államokban, mint Magyarországon, vagy a keleti blokk többi országában. Ezek szerint a magyar munkavállalók képességeikhez mérten alacsonyabb szintű munkát végeznek, túlképzettnek tartják magukat.

A magyarokat és a fizetésük

A felmérés szerint a magyar munkavállalók, a nagyobb vásárlóérték ellenére sem érzik jobban magukat a hónap végi borítékkal. A keleti blokk nálunk rosszabb anyagi helyzetben lévő lengyel és szlovák munkavállalói mégis lényegesen elégedettebbek a fizetésükkel.

A béren kívüli juttatások viszont még mindig az európai átlagnál magasabb elégedettséget szülnek a magyar dolgozók körében, bár a különbség számottevően csökkent tavalyhoz képest. Kis késéssel, a keleti-blokk többi államához hasonlóan, nálunk is beindult az a folyamat, hogy az emberek a béren kívüli juttatásokat is a kompenzációs csomagjuk jogos részeként értékelik – mint ahogy az a nyugati államokban régóta természetes -, és nem egyfajta ajándékként, amit a vállalatuktól kapnak. Ennek megfelelően ugyanúgy figyelik: más cégeknél mit és mennyit kapnak a dolgozók, mint ahogy ezt a fizetésükkel kapcsolatban mindig is tették: elvárásaik vannak, és rosszul érinti őket, ha nem kapják meg, „ami jár”.

Ráadásul még mindig sok magyar cég nem ismerte fel a szükségességét, hogy a munkatársaikat alaposan tájékoztassák a vállalati célkitűzésekről, mozgósítsák őket, hogy magukénak érezhessék azokat. Így a magyar munkavállalók elkötelezettsége jellemzően alacsony, sokan csak a fizetésükért maradnak a vállalatnál.