„A határon túl nagyon kevés a munkalehetőség, és az átlagfizetések messze elmaradnak az itteni bérektől. Így, aki teheti, Magyarországon próbál szerencsét” – mondta el a Figyelőnek Károly Zsuzsanna, a nyíregyházi Flextronics Beregszászról érkezett selejtkezelője, aki ma már Nyíregyháza mellett él családjával. Évről évre egyre több külföldi dolgozik az országban: tavaly már az 53 ezret is meghaladta az érvényes munkavállalói engedéllyel rendelkezők száma. A legtöbben, mintegy 35 ezren, Romániából érkeztek, de csaknem 9 ezren vannak az ukrán állampolgárok is. Szintén egyre növekszik a Szlovákiából érkezettek száma: jelenleg 2,5 ezernél is többen találtak itt munkát, elsősorban nyugat-dunántúli gyárakban.
Ennél talán még érdekesebb, hogy a határon túli munkavállalók egy része a munkanélküliségtől leginkább sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el
Nehéz magyar munkaerőt találni
Károly Zsuzsanna és Virgil Zarnescu. A beilleszkedés nem ment könnyen, de mára mindketten megtalálták a számításukat a Flextronicsnál.
Orosi Józsefné, a Flextronics humánpolitikai igazgatója szerint manapság nem könnyű megfelelő munkaerőt találni Kelet-Magyarországon. A közelmúltban a régió munkaügyi központjai által kiközvetített száz jelentkező közül csak egyet-kettőt tudtak alkalmazni. Vagy azért, mert nem volt a végzettségüknek megfelelő állás, vagy azért – és inkább ez volt a jellemző -, mert amikor meghallották a követelményeket, például a három műszakot, mindenki csak szabadkozott.
Többen akkor hullanak ki, amikor a jelentkezők kézügyességét, pszichikai, egészségi alkalmasságát mérik fel. Akadnak olyanok is, akik az első egy hét vagy hónap után gondolják meg magukat. „Azoknak, akik hosszú állástalanság után térnek vissza a munka világába, nagyon nehéz a beilleszkedés. Számukra szokatlanok és gyakran elfogadhatatlanok az olyan utasítások, hogy mit, hogyan, mikorra végezzenek el” – keresi az indokokat az igazgatónő.
|
Amíg a Flextronicsnál egyelőre nem gondolnak arra, hogy tömegével alkalmazzanak külföldieket, a Suzuki esztergomi üzemében csaknem ezer szlovákiai és száznál több ukrajnai és romániai részvételével készülnek az autók. „Tavaly csaknem a duplájára növeltük a kapacitásunkat, 700 fővel bővíteni kellett a dolgozók létszámát” – tájékoztat Izsák György személyzeti igazgató. „A környéken már régóta nincs elegendő munkaerő. Ezért rákényszerültünk, hogy a szomszédos Párkányból, illetve annak 50-60 kilométeres körzetéből, valamint a még távolabbi Romániából, Ukrajnából is toborozzunk” – sorolja az okokat.
A cég 2000 óta alkalmaz a határ túloldalán élő, zömmel magyar nemzetiségű dolgozókat, kezdeti százegynéhány fős létszámuk mára megtízszereződött. Jelenleg 2700-an dolgoznak a Suzukinál, s a munkások csaknem fele külországi. „Ma még kedvező helyzetben vagyunk, hiszen északi szomszédunknál az emberek a magas munkanélküliség elől menekülve szinte maguktól jönnek” – mondja az igazgató, aki attól fél, ez az állapot nem tart már sokáig, hiszen ambiciózus munkahelyteremtő beruházások indultak meg Szlovákiában.
Korábban itthon az északi és az északkeleti megyékből is toborzott munkaerőt az esztergomi üzem. Jöttek is, majdnem egész falvak, de nagy a fluktuáció. A legfőbb probléma az, hogy a magyar munkavállalók még a nagyobb fizetség reményében sem feltétlen mozdulnak meg. Ebben a szakemberek szerint a lakáshoz jutás és a közlekedés problémái is közrejátszanak. A Suzuki például ingyenes munkásszállással próbálja Esztergomba csábítani a tiszántúliakat, az észak-magyarországiakat. Ez sem vezet azonban mindig eredményre. Egy közép-dunántúli személyzeti vezető például arra panaszkodik, hogy tavaly szeptembertől kiürült előbb a helyi, majd a dunántúli munkaerőpiac. Ám az átlagon felüli fizetést kínáló hirdetésekre a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő északkeleti régióból senki sem jelentkezett, hiába ajánlott fel munkásszállást a cég.
Engedélyeztetés kis megkötésekkel 
A cégeknek ahhoz, hogy külföldit foglalkoztassanak, engedélyt kell kérniük az illetékes munkaügyi központtól. Ez alól az uniós munkavállalók kivételek, leszámítva a németeket és az osztrákokat. Ennek oka, hogy az EU-n belül ez a két ország az, amely a legnagyobb mértékben korlátozza a magyarok kinti munkavégzését. A többi tagállamból érkezőknek lényegében csak regisztrációs kötelezettségük van.
Munkavállalási engedélyt abban az esetben adnak ki a hivatalok, ha a vállalat az igénybejelentéstől számítva egy hónapon át nem talál a meghirdetett állásra megfelelő magyar munkaerőt. Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal munkaerőpiaci információk főosztályának vezetője ugyanakkor megjegyezi: kulcspozícióban alkalmazott nem uniós állampolgár esetében nem érvényes ez a szabály.
A külföldi dolgozók köre évente akár tízezer fővel is bővülhet. Mint Lázár György mondja, nehéz helyzetben vannak azok a cégek, amelyeknél speciálisan képzett szakmunkásokra lenne igény; ilyen például a vegyipar. A hazai szakképzés mindenesetre megérett az átfogó szerkezeti és tartalmi reformra. Addig is marad a határon túliak foglalkoztatása.
