Hihetetlenül sok friss diplomás küzd egyre kevesebb állásért, a pályakezdők többsége hónapokig keres munkát. Még a változatlanul legnagyobb eséllyel induló közgazdászok is gyakran fél évig vadásznak aktívan az állásajánlatokra, más diplomákkal meg akár egy évig is eltarthat a keresés. Egy-két hónap után a legtöbben alább adják igényeiket: olyan álláshirdetésekre is jelentkeznek, amelyek nem is felelnek meg a képesítésüknek, vagy más szakterületen lettek kiírva.
Nem kapkodni!
„Nagyon sok pályakezdő beleesik abba a hibába, hogy mindenféle területen, akár érettségivel ellátható munkákra is elküldi pályázatát – mondja Kiss Gabriella karrier-tanácsadó. – Az álláskeresést pedig még ilyen ínséges időkben sem célszerű elkapkodni.” Az első munkahelyen ugyanis érdemes legalább két évet eltölteni, mivel a munkáltatók nem szeretik az úgynevezett job hoppereket, magyarul vándormadarakat, vagyis azokat a munkavállalókat, akik túl gyakran ugrálnak a munkahelyek között.
Ha egy pályakezdőt a képességeinél és a képesítésénél alacsonyabb szintű munkára vesznek fel, hamar meg fogja unni, és túl korán akar majd váltani. „Lehetséges persze az is, hogy valaki tudatosan dönt úgy, hogy elvállal az álmaitól távol álló munkát, és kibírja az első pár évet ugyanannál a cégnél – vélekedik a karrier-tanácsadó. – Ebben az esetben azonban nehezebb a visszatérés a tanult szakterületre.”
Kiemelten fontos a pályakezdők esetén a tudatosság, az álláskeresés megtervezése, a saját preferenciák tisztázása, a felkészülés a kiválasztási folyamatra. Ez a tudatos hozzáállás sokkal döntőbb az ő esetükben, mint más álláskeresőknél, ezzel tudják valamelyest csökkenteni lépéshátrányukat.
|
Nagyon ritka Magyarországon, hogy egy pályakezdő érdemi munkát tudjon végezni diplomája megszerzése előtt. „Éppen ezért a munkáltatók szemében még az sem hátrány, ha valaki akár a szórólap-osztogatást is felsorolja a munkatapasztalatai között önéletrajzában – mondja Kiss Gabriella. – Ezzel ugyanis azt tudja jelezni, hogy terhelhető, nem fél a munkától, már a tanulás mellett is fontosnak tartotta, hogy dolgozzon, hogy kiegészítse zsebpénzét, esetleg eltartsa magát.”
Nem beszélve arról, hogy az egyes munkák a személyiségről is árulkodnak. Ha valaki babysitterként külföldön próbált szerencsét, arról a cégek munkatársai már tudni fogják, hogy kitartó, alkalmazkodóképes, megállta a helyét egy idegen kultúrában, miközben kizárólag magára számíthatott. „A munkaadók nem becsülnek le semmilyen tapasztalatot pályakezdők esetén” – szögezi le a karrier-tanácsadó.
Az egyetemi, főiskolai tanulmányokat is érdemes projektszerűen bemutatni, a nagyobb házi dolgozatokat és csoportmunkákat is megemlíteni a motivációs levélben. Szintén mindenképpen megemlítendőek a diákszervezetekben vállalat munkák. Ezekből a cég munkatársai rögtön tudhatják, hogy a pályázó jó csapatjátékos, hozzászokott a közös feladatvégzéshez, bírja a sok munkát, kezdeményező, és érdeklődik a környezet iránt.
Személyiséggel kiemelkedni!
Az utóbbi időben felértékelődött a pályázók személyiségének szerepe a munkáltatók szemében, mivel jelenleg nagyon sokan keresnek munkát, és a cégek kedvükre válogathatnak a hasonló tapasztalattal felvértezett, idősebb munkavállalók közül is. A pályakezdők még inkább a személyiségük kidomborítására vannak kényszerítve, hiszen kevesen szereztek szakmai tapasztalatot.
„A személyiség nagyon fontos tényező a kiválasztás során, 90 százalékban ez határozza meg az állás elnyerésének esélyeit” – állítja Kiss Gabriella. A pályakezdőknél épp ezért komoly jelentősége van a kísérőlevélnek. Ugyanis az önéletrajz objektív, tényszerű felsorolását kiegészíthetik szubjektív elemekkel, valamint részletesen kifejthetik eddigi tapasztalataikat és elképzeléseiket leendő munkájukról. Kiderül, hogy valaki sablonos-e vagy bátor, melyek az erősségei. Az első szűrő során leginkább a motivációs levél segítségével tudják megkülönböztetni magukat a többi jelentkezőtől eredeti stílusuk, jó íráskészségük révén.
