Bár Koppenhágának elővárosaival együtt hivatalosan 1,9 millió lakosa van, mégis kisvárosias és nyugodt hangulat lengi át. Az északi emberekre jellemző hűvösség kevéssé tapasztalható, de természetesen más a mentalitás, mint Magyarországon. Ez többek között a hierarchiamentességben figyelhető meg: a névjegykártyákon nem szívesen tűntetik fel a beosztást, és például a dán miniszterelnököt a televíziós műsorvezető gond nélkül tegezi műsorában. A közbiztonság is nagyon jó, a dán királyi család tagjai testőrök nélkül is szoktak néha vásárolgatni a belváros legfelkapottabb üzleteiben. 
Munkahelyi egyenlőség
A fővárosban legjobban az orvosok, jogászok, újságírók és mérnökök keresnek. Legnagyobb szerencsével azonban a magyar orvosok és ápolónők számolhatnak az álláskeresés során, ezekből a szakmákból ugyanis hiány van. Az átlagbér körülbelül 230 korona óránként, míg a minimálbér havi 14 ezer korona körül állapítható meg.
A munkát keresőknek érdemes internetes állásközvetítő portálokat is felkeresniük, mert egyre több az online hirdetés. A munkaügyi szervek is hasznosnak bizonyulhatnak: a hozzájuk fordulók minősülnek ugyanis aktív álláskeresőknek, és a dán szabályok szerint csak ők részesülhetnek munkanélküli segélyben.
A munkahelyeken baráti és közvetlen a hangulat, mivel a dánok kerülik a formalitást, és a hierarchiát sem kedvelik. Szinte mindenkit a keresztnevén szólítanak, és a királyi család tagjain kívül nem sok embert magáznak. Természetesen a hivatalos levelekben nem megengedett a tegezés.
|
Koppenhágában tavaly adták át az első és egyetlen metróvonalat, ráadásul még be sem fejezték teljesen. A hipermodern, automata vezérlésű szerelvények sokat késnek, néha nem nyílnak az ajtók. A dánok rengeteget panaszkodnak emiatt, és előszeretettel kritizálják a tömegközlekedési társaságot. Kelet-európai szemmel azonban a metró tökéletesen üzemel, normális fennakadásokkal.
Nem csoda azonban, hogy a dánok elégedetlenek, hiszen ők más színvonalhoz vannak szokva. Az egész várost behálózó vonalakon a buszok menetrend szerint, pontosan járnak. Az elővárosokban működő helyiérdekű vasutakhoz szintén órát lehet igazítani.
A zónákra osztott fővárosban gyakorlatilag az első két zóna jelenti Koppenhága elővárosok nélküli részét. Egy zónára a vonaljegy 7,5 dán korona, de legalább két zónára szóló jegyet kötelező venni. A tízes gyűjtőjegy (punch-card) 105 korona, és a kétzónás felnőtt havibérlet 290 koronába kerül. Részletesebb információk a város tömegközlekedési vállalatának honlapján találhatók.
De nemcsak a tömegközlekedés stresszmentes, az autós forgalom is elviselhető a fővárosban. A környezetbarát dánok közül ugyanis sokan inkább a biciklit választják, amit még a taxisok is szállítanak az utassal együtt.
Városrészenként eltérő hangulat Koppenhága negyedeiben sétálva teljesen különböző hangulatokra bukkanhatunk. Az egyes kerületekben lakók, bár kicsi a város, mégis tudatosan a helyi üzleteket használják, ezzel is erősítve a negyed szellemét és gazdaságát. Helybeli fodrászhoz járnak, és ruhákat is ott vásárolnak javarészt.
A fiatalok körében legnépszerűbb a nyugati Vesterbro negyed, ami csak 5-7 évvel ezelőtt kezdett fellendülni. A korábban nagyon szegényes rész az alacsony lakbér miatt jelentett vonzerőt a fiataloknak. Mára benépesült, rengeteg trendi kávézó és egyedi ruhabolt nyílt.
Vesterbro a ma már méregdrága Christianshavn nevű negyed szerepét vette át, aminek fellendülése igencsak hasonlít az előbbiéhez. Korábban nagyon szegény munkások lakták, de a hetvenes években egyre több művész és diák választotta lakhelyéül. Végül a nagyon hangulatos, csatornás városrészre a gazdagok is szemet vetettek, árai a kilencvenes években az egekbe szöktek.
Idősebbek részére Frederiksberg vonzó, régi polgári lakásaival és villáival. Hírhedten rossz környék viszont a város északnyugati része (Nordvest), ahol szinte kizárólag bevándorlók laknak, de az északi Norrebronak is vannak a sötétedés után nem ajánlott részei.
|
A vízumigényléskor évi 55 ezer koronát kell felmutatni, vagyis ennyi a hivatalosan megállapított létminimum, ami valóban egy szegényesebb életformának felel meg. A lakások bérleti díja ugyanis havi ötezer koronánál kezdődik, míg szobákat már 2500 korona körül lehet találni.
Az élelmiszerek is jóval drágábbak, mint nálunk. Egy kis ízelítő az árakból: egy kiló kenyér 20, egy liter tej 7, egy kiló marhahús 50 dán korona. Érdemes a Netto vagy Fakta üzletekben vásárolni, ezek a legolcsóbbak.
Magas színvonalú oktatás A családostul szerencsét próbáló magyaroknak fel kell készülniük arra, hogy a bölcsődébe szinte nincs esély felvetetniük a gyermeküket, mivel a dán szülők már a születés után azonnal felíratják egy várólistára csemetéjüket. Az óvodákért havi ezer koronánál magasabb összeget kell fizetni.
Az iskolarendszer nagyon hasonló a magyarhoz, bár Dániában kilenc évig tart az általános iskola, és három évig a középiskola. A gyerekek lakhelyük szerint, automatikusan felvételt nyernek az állami általános iskolákba, ahol hagyományosan nagyon jó színvonalú az oktatás. Éppen ezért legfeljebb a bevándorlók lakta negyedekben küldik magániskolába gyermekeiket a szülők. A gimnáziumok között maguk választhatnak a tanulók, de a hasonló színvonal miatt nincs nagy eltérés.
A tanítás ugyanúgy délután kettőig tart, mint itthon, vagyis a szülőknek meg kell oldaniuk a kisebb gyerekek délutáni felügyeletét, de napközibe is írathatják őket.
Szórakozni drága
Koppenhágában nagyon sok a szórakozási lehetőség, és kulturális eseményekben sem szűkölködik a város. Az ilyen kikapcsolódásra vágyóknak azonban mélyen a pénztárcájukba kell nyúlniuk. A kiállításokra általában 50, színházba pedig 60-150 koronába kerül a jegy. Egy mozifilmért is legalább 70 koronát kell fizetni. A szórakozóhelyekre a belépő 60 korona, ha koncert is van, még borsosabb árral számolhatunk. Egy korsó sör 35 koronánál kezdődik, a koktélok ennek duplájába kerülnek. Érdemes felkeresni a legfelkapottabb szórakozóhelyeket, így például a Vega vagy Rust nevezetűt, de a híres Mojo jazzbárt sem szabad kihagyni. Nyaranta a dánok inkább a szabadban, parkokban vagy a helyi plázson, a Copencabanán szívják magukba az napfényt és a meleget.
