Nők Európában – út lezárva?

Az európai vállalatok alig több mint felénél dolgozik egynél tőbb nő vezetői poszton – derült ki az európai nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért alakult European Professional Women’s Network (EPWN) és az Egon Zehnder fejvadász cég 240 vállalat részvételével készített friss felméréséből. Az egyes országok között hatalmas az eltérés. Olaszországban fehér hollónak számít a női vezető, Skandináviában azonban a nők jelenléte egy-egy vezetői értekezleten nem kelt feltűnést.

A felmérésről Az EPWN és az Egon Zehnder fejvadász cég által készített felméréshez 2004 márciusában és májusában gyűjtötték az adatokat. A Les Echos és a Reuters által összeállított, a vállalatok árbevételén alapuló Le Grand Atlas des Enterprises ranglista első 200 vállalatát, valamint 20 bankot és 20 biztosító társaságot vizsgáltak meg a kutatás során. Az eredményeket nyilvános adatokra és információkra alapozták.

Amerika és Japán között

Míg az Egyesült Államokban jelenleg a nők 13,6 százaléka dolgozik a hierarchia magasabb fokán, Japánban csupán 0,4 százalékuk. Európa nagyjából középen helyezkedik el 8 százalékos arányával. Ez azt jelenti, hogy az európai vállalatoknak csupán 62 százalékánál dolgozik magasabb pozícióban a férfiak mellett nő is. Ennél rosszabb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hány vállalatnál alkalmaznak egynél több nőt a főnökök között: ez az arány 28 százalék.

Ha a számok mögé nézünk, az még inkább árnyalja a képet. A legtöbb vállalatnál csak a szakszervezet képviseletében ülhetnek nők a vezetők között. Funkcionális posztokra szinte alig neveznek ki valakit a gyengébb nem képviselői közül. Az üvegplafon hatás még jobban érvényesül a felsővezetői posztokon. Ezekre a női munkavállalók csupán 5 százaléka kerül az európai vállalatoknál.

Nem mindegy, hogy hol

A kutatás eredményei szerint óriási különbség mutatkozik az egyes országokban élő nők helyzetében. Norvégiában a női munkavállalók 22 százaléka, Svédországban pedig 20 százaléka dolgozik jelenleg főnökként a vállalatoknál. Az éllovasok közé tartozik még Finnország: ott 14 százalékos az arány. Az európai országok középkategóriáját Németország és Nagy-Britannia kezdi 10-10 százalékkal, és Dánia zárja a sort.

Női vezetők aránya az egyes országokban
	Vezetői pozícióban (%)	Felsővezetők között (%)
Norvégia	22	9
Svédország	20	11
Finnország	14	8
Németország	10	1
Nagy-Britannia	10	5
Svájc	9	6
Hollandia	7	4
Ausztria	7	5
Franciaország	6	5
Dánia	4	0
Spanyolország	3	2
Belgium	3	5
Olaszország	2	3

A nők munkaerőpiaci helyzete a déli államokban a legrosszabb: Spanyolországban 3, Olaszországban pedig 2 százalékuk jut magasabbra a hierarchiában. Ezek közé az országok közé ékelődik Belgium is, ahol a nőknek szintén alhanyagolható része (3 százalék) kerül vezetői tisztségbe. A kutatás szerint ez az eredmény a társadalmi értékekkel magyarázható: Dél-Európában még mindig tartják magukat a dolgozó nőkkel szembeni előítéletek.

Magyarország a sorban A felmérés alapján összeállított listán Magyarország valahol alul helyezkedne el. A rendszerváltás után jelentősen visszaesett a női foglalkoztatottak száma a munkaerőpiacon, s ezzel a vezetői pozíciókban is csökkent. Egy 1995-ös felmérés szerint a középvezetők között még 30 százalékos volt a nők aránya, míg a felsővezetők között csak 2-3 százalékban találhatunk nőket. A legtöbb esetben a HR igazgatói székben ülnek nők, más funkcionális felsővezetők között szinte kizárt, hogy nővel találkozhatunk Magyarországon.

Kiskereskedelem igen, acélipar nem

A nők magasabb pozícióban foglalkoztatása az ágazatok szintjén is eltérő. A női munkavállalók legnagyobb százaléka (12) a kiskereskedelmi szektorban tevékenykedő cégeknél került felsőbb pozícióka. Hasonló, 11 százalékos az arány a telekom vállalatoknál.

A biztosító társaságoknál és a gyógyszeripari cégeknél a felmérést készítők szerint a nőknek hagyományosan jobb a helyzetük, mint más iparágakban. Jelenleg ugyan csak minden tizedik nő van irányítói pozícióban ezekben a szektorokban, de ezeknél a cégeknél már hosszú idő óta támogatják a nők előléptetését, és programokkal segítik szakmai karrierjüket.

A legkisebb eséllyel az élelmiszer- és acéliparban elhelyezkedő nők pályázhatnak főnöki állásra. Közülük átlagosan csak 4, illetve 1 százalékuk jut magasabb beosztásba.