Nem pusztán pluszforrást jelentenek a magyar gazdaság számára a hazánkban megtelepült globális, illetve nemzetközi cégek, hanem magukkal hozzák azt a szoftvert is, amellyel cégüket működtetik.#
Gazdát cserélt a hányattatott sorsú Ápisz Kereskedelmi Rt. Új az elnök-vezérigazgató is: Szabó Pál, aki helyre kívánja állítani az irodaszer-forgalmazó cég közületi kapcsolatait.
Több ezer olyan örökletes betegség létezik, amelyet egyetlen gén hibája okoz, ezek gyógyítására előbb-utóbb génterápiát vetnek majd be. A Szegeden folyó kutatások az első sikeres alkalmazáshoz vezethetnek.
A növényi klímakamra, a fitotron olyan precíz, megismételhető kísérletezést tesz lehetővé a növényekkel, amely korábban csak a fizikában, vagy a kémiában volt elképzelhető.
A világon először az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében sikerült lombikban rávenni növényi hímivarsejtet arra, hogy petesejttel fuzionáljon.
Nagy erejű vízsugárral csaknem minden anyag megmunkálható káros hő- és roncsoló hatás nélkül. Miskolci kutatók a vízsugaras vágóberendezések tökéletesítésén és újfajta felhasználási lehetőségein dolgoznak.
Magyar kutatók olyan szisztémákon dolgoznak, amelyek részt vesznek a gépjármű fedélzeti rendszereinek irányításában, és megakadályozzák, hogy a kocsi elhagyja az utat.
Mikroszkopikus méretű, fénnyel hajtott motorokat és egyéb mozgó szerkezeteket állítanak elő a biofizikusok a Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetében.
Egy veszélyes ételfertőzéseket okozó baktérium génállományát amerikai genetikusoknak sikerült feltérképezniük. A kutatás sikeréhez a Szegedi Biológiai Központban végzett munka is hozzájárult.
A nagy gyógyszergyárakat nem számítva Magyarországon alig egy tucat hazai biotechnológai cég működik; ezek egyike a Solvo, amelynek távlati célja, hogy a rákellenes terápiákat segítő eljárásokat és vegyületeket fejlesszen ki.
A munkaerőpiac még nem készült fel az MSc-diplomákra – ebben egységes a fejvadászok véleménye. Ám abban már eltérő, hogy szüksége van-e a cégeknek a mesterfokozatot szerzett alkalmazottakra. Egyesek szerint nem térül meg a képzésre fordított pénz és energia, mások viszont azt vallják, hogy nagyobb értéket képvisel a munkaerőpiacon az, aki „mestere” a szakmájának, és a jövedelme is sokkal magasabb lesz.