A japán kormány 128 milliárd dollár értékben tervez úgynevezett újjáépítési kötvényeket kibocsátani azoknak a munkálatoknak a finanszírozására, amelyek az északkeleti országrész helyreállítását célozzák.
Ingyenrepülőjegy, visszatérítések, jóváírások, díjelengedés, kedvezményes és kamatmentes vásárlás, és még sorolhatnánk, mi mindent vetnek be a bankok azért, hogy hitelkártyát váltsunk. A csábítás így a válságból kilábalóban is hatásos. Az előnyöket végül sokan nem használják ki maradéktalanul.
A vártnál több pénzt kap Görögország, és az EU érdemi lépést tett a közös gazdasági koordináció felé – első ránézésre ezek a csütörtöki euróövezeti csúcs legfontosabb eredményei, bár számos részlet még tisztázatlan. Azért a zárónyilatkozatban minden tagállam megígérte: nagyon szigorúan fog gazdálkodni.
Néhány éve még utópiának tűnt, hogy otthon a karosszékben ülve egy gomb megnyomásával könyvet, tévét vagy akár ruhát vásároljunk, ma meg már rutinszerűen rendeljük neten a pizzát, a könyvet, foglaljuk le a külföldi szállást, vagy veszünk meg bármilyen szolgáltatást.
Megállapodtak az euróövezet tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön a Görögországot segítő újabb nemzetközi programról. A csomag 109 milliárd eurós.
Erősödött a forint csütörtök este, az euróövezeti csúcstalálkozóról kiszivárgott információk hatására. Javuló piaci hangulatban a svájci frank 18 óra körül visszatért a tíz nappal korábbi, 228 forint körüli szintre, az eurót pedig ugyanekkor 268 forint alatt jegyezték.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423 pontos, 1,97 százalékos emelkedéssel, 21 928 ponton zárt csütörtökön. A jelek szerint a görög válság megoldására vonatkozó kezdeményezésekre bizakodóan tekint a piac.