Március 1-től hatályos az a rendelet, amely előírja: bizonyos állami vállalatoknak munkalehetőséget kell biztosítaniuk azoknak a fiataloknak, akik nagykorúként kilépnek a gyermekvédelmi ellátásból, illetve utógondozásban részesülnek – írja a Hvg.hu. A támogatás 24 éves korig él, illetve addig, amíg összesen három évnyi foglalkoztatási jogviszonyt nem sikerül kialakítani. A programból akkor esik ki valaki, ha nem működik együtt a hatóságokkal.
A folyamatot a gyámhivatal koordinálja: felhívja az érintetteket, felméri a készségeiket, egészségi állapotukat és életkörülményeiket, meghallgatja korábbi nevelőiket, majd ezek alapján legfeljebb tíz lehetséges munkahelyet ajánl fel számukra. A fiatal választhat közülük, a munkáltatónak pedig mentorálást is biztosítania kell.
A kötelező foglalkoztatók között nagy állami szereplők vannak: a teljes MÁV- és GYSEV-csoport, a Magyar Posta, erdőgazdaságok, a Magyar Közút, az MVM és a Paksi Atomerőmű, a Szerencsejáték Zrt., több rehabilitációs nonprofit cég, a Nemzeti Sportügynökség és a NISZ is.
A programból kihagyják a javítóintézetes fiatalokat
Egy másik friss rendelet ingyenes jogosítványszerzést is lehetővé tesz gyermekvédelmis fiataloknak, 25 éves korukig – több kategóriában és minden kapcsolódó díj átvállalásával –, amit az intézményfenntartók előlegeznek meg, majd az állam megtéríti. A támogatások összesen 4722 fiatalt érintenek, öt év alatt csaknem 3,5 milliárd forintból.
Ugyanakkor feltűnő, hogy a javítóintézetekből kikerülő fiatalok sem a kötelező foglalkoztatásból, sem az ingyenes jogosítványból nem részesülhetnek. Számukra a kormány nem jelölt ki alternatív támogatást sem, ami a cikk szerint azt sugallja, hogy a büntetés-végrehajtás alá sorolt intézményekből távozók társadalmi visszailleszkedését nem kívánják elősegíteni, még akkor sem, ha felnőtteknél ez a lehetőség alapvetően elérhető.
