Mit tegyen az, akinek nincs havi 82 ezer forintja?
A megkérdezettek 40 százalékának egyáltalán nincs félretehető jövedelme, 33 százalékuk havi 20-50 ezer forint közötti összeget tud félretenni, és a minta bő negyede adta azt a választ, hogy közelíti vagy eléri a kutatás alapján leginkább ideálisnak gondolt nyugdíj előtakarékossági összeget. Mit tegyen az, akinek nincs havi 82 ezer forintja? Ebben a helyzetben a szakértők egybehangzóan azt tanácsolják, hogy ha az ideálisnak gondoltnál kisebb összeggel is, de érdemes mihamarabb, lehetőség szerint legalább a 30-as évek elején elkezdeni a tudatos öngondoskodást, a havi befizetéseket. A szólásmondás azt tartja, hogy sok kicsi, sokra megy, és ez a nyugdíjelőtakarékosságra is igaz.
Három könnyen belátható okot is felhozhatunk arra, hogy minél hamarabb, még az aktív éveink elején-közepén célszerű elkezdeni félretenni a nyugdíjas éveinkre:
- Minél nagyobb legyen a végén a megtakarított összeg.
- Kisebb havi befizetéssel érhetjük el a megcélzott megtakarítási összeget.
- Minél korábban kezdjük a befizetéseket, annál nagyobb megtakarítás származhat a20 %-os adójóváírásból, amely nyugdíjbiztosítás esetén évente akár 130 000 Ft is lehet.
Ha már a 30-as éveinkben elkezdünk félretenni, akkor jóval alacsonyabb havi befizetés vállalásával érhetjük el a megcélzott megtakarítási összeget, minél később kezdjük el az előtakarékoskodást, annál nagyobb, adott esetben akár többszörösen nagyobb havi befizetéssel érhetjük el ugyanezt. Ez igaz mind a három Magyarországon is elérhető, az állam által egyaránt adójóváírással támogatott nyugdíj-megtakarítási lehetőségre, azaz a nyugdíjbiztosításra, az önkéntes nyugdíjpénztárra és a nyugdíj-előtakarékossági számlára.
Minél előbb, annál jobb
Nézzük, hogy az átlagos, a cikk elején említett 30 ezer forint havi kezdőbefizetéssel egy konkrét nyugdíjbiztosítással mekkora megtakarítást érhetünk el:
- Ha 30 éves korban kezdjük a havi befizetést, akkor várhatóan 60,4 millió forint gyűlik össze a számlánkon 35 év alatt, a nyugdíjba vonulás időpontjára.
- Ha ehhez képest 10 évvel később, 40 évesen kezdjük a megtakarítást, akkor ennek a fele sem jön össze, 28,3 millió forint várható a végén a számlánkon.
- Ha csak 50 évesen kapunk észbe és fogunk bele a nyugdíj előtakarékoskodásba, akkor 11,08 millió forintra számíthatunk, mire elérjük a 65 éves korhatárt. Ez az említett 60 milliónak már az ötödét sem éri el.
Ahhoz, hogy a példánkban szereplő, 50 évesen megtakarításba kezdő emberünk akár csak 20 millió forintot összerakjon a számláján nyugdíjas korára, a 30 ezer forintnál jóval nagyobb havi befizetést kellene vállalnia. Még havi 50 ezer forint rendszeres megtakarítással sem jutna el 15 év alatt a betervezett 20 millióig, a számítások szerint 17,8 millió forint gyűlne össze a számláján.¹
A példákból is az látszik, hogy ugyanazon havi befizetéssel hosszabb idő alatt sokszorosan nagyobb megtakarítás érhető elő a nyugdíjba vonulás idejére. És a számok azt támasztják alá, hogy minél előbb célszerű elkezdeni a nyugdíjelőtakarékoskodást, hiszen kisebb havi befizetésekkel juthatunk el a kívánt megtakarítási összegig. Minél idősebb korban kezdjük, annál nagyobb havi befizetés vállalásával érhetjük csak el ugyanazt az eredményt.
Plusz pénzről mond le, aki késlekedik
Azt se feledjük, hogy a 20 százalékos adójóváírás szempontjából is előnyös mielőbb megkezdeni a megtakarítást. Az évente maximálisan elérhető 130.000 Ft adójóváírásból származó összeget újra befektetik, így tehát az államtól kapott „pluszpénz” is hozamot termel. Nagyon nem mindegy, mennyi ideig tudjuk igénybe venni tehát az adókedvezményt. Ha már 30 éves korunktól fizetjük a havi díjakat, akkor 30 éves korunktól évről évre élhetünk az adójóváírás lehetőségével, amennyiben ez a jogszabály továbbra is életben marad. Ha később kezdjük a befizetéseket, akkor összességében kevesebb lesz az adójóváírás, és így az „ingyen pénz” újra befektetéséből származó hozam is. Azt is mondhatjuk, hogy minél később kezdjük a havi befizetéseket, annál több pénzről mondunk le.
