Tartós energiaellátási problémák nem fenyegetik Európát, a magas energiaköltségek viszont versenyképességi szempontból gondot jelenthetnek az Európai Uniónak – írta a Növekedés.hu, hivatkozva a Draghi-jelentés főbb megállapításaira, melyek szerint Európa leszakadása gyorsul. Ma még éppen akkora résszel bír az EU a globális GDP-ből (17–17 százalék), mint Kína, de az USA 26 százalékos szintje egyre távolibb. És már ez a kínai döntetlen is negatív folyamat eredménye az EU szempontjából, az egyik oka pedig éppen az energia ára.
Európában ugyanis
- összességében 158 százalékkal kell többet fizetni az áramért, mint az Egyesült Államokban,
- a földgázért pedig 345 százalékkal.
Ennek a cikk szerint részben az is az oka, hogy az elszámolási rendszer még mindig gázalapú, miközben a megújuló források egyre nagyobb teret nyernek.
A tél közeledtével ismét felmerül a kérdés, hogy az Európai Unió tagállamai mennyire vannak felkészülve a gázellátási zavarok kezelésére. A portál a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetőjét, Hortay Olivért kérdezte.
- Ami az európai, illetve a magyar gáztárolókat illeti, azok töltöttsége 90 százalék feletti. Az ellátási problémák kialakulásának valószínűsége alacsonyabb, mint a korábbi években volt. Régiónkban az orosz–ukrán tranzitszerződés év végi lejárata jelentheti a legnagyobb kockázatot.
- Kőolajból is van néhány havi tartalék, és nem látszik olyan tényező, ami tartós ellátási zavart okozna. Viszont az orosz–ukrán háború többletkockázatot jelent.
- Az európai áramellátásra a magas energiaárak mellett a legnagyobb kockázatot jelenleg Ukrajna jelenti. Ugyanis az ország a háború következtében elveszítette a használható áramtermelő kapacitásainak több mint kétharmadát, és exportőrből importőrré vált.
