- Nagy Márton tavaly júniusban azt mondta: a kormányt meglepte, mennyire visszaesett a magas infláció miatt a lakossági fogyasztás. Pedig abban semmi meglepő sincs, hogy az emberek – mivel minden borzasztóan megdrágult, és ezzel nem tartottak lépést a fizetések – egyre kevesebbet tudtak vásárolni. A keddi, friss inflációs adat (átlagban 3,4 százalék) kapcsán most már azt posztolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy a tartósan alacsony infláció kiszámíthatóságot, a magas bérnövekedés reálbér-növekedést jelent, a fizetések vásárlóerejének tavaly szeptember óta tartó emelkedése pedig oldhatja az „óvatossági motívumot” (magyarul azt a hozzáállást, hogy inkább kevesebbet vásárolunk), így a fogyasztói bizalom erősödhet, és ez végre hozzájárulhat a fogyasztás bővüléséhez.
- Varga Mihály, pénzügyminiszter a napokban a Közgazdász-vándorgyűlésen foglalkozott azzal, miért nem fogyaszt a lakosság. Szerinte, ha a reálbér-növekedés elindul, akkor a lakosság először nem a boltok polcait támadja meg, hanem azokat a megtakarításait építi vissza, melyeket a magasabb infláció időszakában elvesztett, és csak ezután indulhat meg a fogyasztás.
- Matolcsy György MNB-elnök a vándorgyűlésen elhangzott előadásában is volt egy idevágó gondolat – szerinte hibás gazdaságpolitikai szemléletet tükröz a kormány azon mondása, miszerint ha lesz reálbér-növekedés, akkor automatikusan megindul a fogyasztásbővülés és így a költségvetési bevételek növekedése. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a reálbérek csak a jövedelmek felét fedik le. Mellette ott vannak a nyugdíjak, a szociális ellátások, illetve más transzferek is, melyek reálértéke nem nőtt.
Lesz fogyasztásbővülés vagy nem? Ha igen, mikor kezdődhet?
Igaza van Matolcsy Györgynek
A tisztánlátás érdekében – ilyen magas inflációs időszak után – nem az egy évvel ezelőtti (júniusi) szinthez érdemes mérni az inflációt (3,7 százalék) és a keresetnövekedést (13,3 százalék), hanem inkább tavaly decemberhez. Ez kell ahhoz, hogy értsük, mi zajlik – javasolta elöljáróban a GKI vezérigazgatója. Molnár László hozzátette, felméréseik szerint a vállalkozói szférában az idén nagyjából 8,7 százalékos átlagos béremelés lesz, az infláció pedig 4–5 százalék közötti, tehát átlagosan 4 százalék körüli lehet a reálkereset-növekedés, ami mintegy 4 millió dolgozót érinthet. A nagyjából 660 ezer fős közszférában nem mindenhol volt az idén emelés, az ápolóknál, például, úgy oldották meg, hogy cserébe elvették a cafetériát, a védőnőknél pedig úgy, hogy lassan kevesebbet kapnak, mint korábban – jegyezte meg. Így, a GKI becslése szerint, az állami szférában sem valószínű 4 százaléknál nagyobb reálkereset-növekedés.
Matolcsy Györgynek igaza van – szögezte le Molnár László. Csak a fogyasztás 60 százalékát kitevő rész az, ahol átlagban 4 százaléknyi lehet a reálkereset-növekedés az idén. Tegyük mellé, hogy a KSH kísérleti statisztikája alapján az idei első félévben (a tavalyihoz viszonyítva) a dolgozók 18,9 százalékánál nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent is a reálkereset. Vagyis nemcsak a társadalmi juttatások reálértéke nem nőtt, hanem a dolgozók egy nem elhanyagolható részének a keresete sem.
Ami a juttatásokat illeti, a nyugdíjaknál inflációkövető az emelés, nem cél a reálérték növelése – márpedig a nyugdíjasoké a fogyasztás nagyjából negyede. A szociális juttatások reálértéke sem nőtt, sőt a 2008 óta befagyasztott összegeknél (például gyes, gyet, családi pótlék) évről évre csökkent, és ugyanez mondható el a különböző önkormányzati segélyekről is (a helyhatóságoknak nincs pénzük emelésre). A családi kedvezmény értéke is jelentősen erodálódott a 2011-es bevezetése óta, az időközbeni részbeni korrekciók mellett is. És vannak még a vállalkozói jövedelmek, melyek esetében eddig sem volt probléma a fogyasztás. Mindezekből összesítve
nem jön ki valami olyan izmos reálérték-növekedés a jövedelmeknél, ami jelentős fogyasztásnövekedést generálna
– értékelt Molnár László.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2000" width="3000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Kérdés, hogy reális-e várni egy azonnali, érdemi fogyasztásnövekedést. Molnár László szerint: nemigen.
Arra is kitért, hogy túlzottan megsarcolják a mikro- és kisvállalkozásokat, amelyeknél eleve kevesebb a bér, több a minimálbéres és bérminimumos. Márpedig a legkisebb béreknél időről időre átlag feletti emelések vannak, amivel a kisvállalkozások még nehezebb helyzetbe kerülnek. Hiszen nemcsak a legkisebb bért keresők fizetését kell kötelezően megemelni, hanem a kicsivel felette keresőkét is fel kell vinni legalább a megemelt legkisebb bérig, plusz a bértorlódást is el kell kerülni. Mindez szűkíti a mikro- és kisvállalkozóknál a béremelési lehetőségeket.
Első a megtakarítás, aztán jöhet a fogyasztás? Kizárt!
Amit Varga Mihály mondott, azzal viszont nem ért egyet Molnár László, nevezetesen, hogy a lakosság először visszatöltené az infláció miatt elvesztett megtakarításait és csak utána kezdene fogyasztani. Szerinte a mikrokörnyezetünkben sem ezt látjuk, hanem inkább azt, hogy akinek kicsivel több lett a keresete, az próbálja megvenni, amire szüksége van, és örül, ha kihúzza hó végéig, nemhogy megtakarítson. Amíg magas az infláció, addig Molnár László szerint nem érdemes megtakarítani, mert folyamatosan értéktelenedik el a pénz – logikusabb ilyenkor elkölteni árura, olyanra, amit még meg tud venni valaki. Ő is úgy látja, hogy a legtöbb embernek mostanság nemhogy megtakarítása lenne vagy annak visszapótlásán ügyködne, hanem örül, ha meg tud élni egyik hónapról a másikra és nem szorul kölcsönre.
Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása alapján a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5–3 millió ember tekinthető szegénynek. Emellett 45–50 százaléknyi válaszadó jött ki a jövedelméből és volt képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani. Csak a fennmaradó 15–20 százaléknak nem okoztak gondot a hétköznapi kiadások, ők voltak képesek félretenni kisebb-nagyobb összegeket és gond nélkül fedezni egy-egy jelentősebb, váratlan kiadást. Döbbenetes, hogy a magyar szülők harmada nem eszik eleget azért, hogy jusson a gyerekének is. Ez mindent elárul a magyar állapotokról – kommentált Molnár László.
Hozzátette: a magas infláció miatt a kamatok is feljebb mentek, tehát, aki hitelből vásárolt, annak (változó kamatozás esetén vagy éppen lejáró kamatperiódus mellett) azonnal nőttek a kamatterhei, a törlesztője – így kevesebb maradhatott neki megélhetésre. Megemlítette, hogy mostanában nagyot nőtt a személyi kölcsönök száma – azoknál pedig már 17 százalék a kamat. Nyilván csak azok veszik fel, akiknek nagy szükségük van hirtelen pénzre. Megfordítva ebből az következik, hogy a lakosság hitelképes részénél is gondok vannak, hiszen kisebb beruházásokat, például egy szükséges lakásfelújítást is csak igen drága hitelből tudnak megoldani. Vagyis ők sem képesek megtakarításra, mikor a szükséges beruházásokra sem futja nekik.
Jövőre sem valószínű kirobbanó fogyasztás
Az látszik, hogy nem nagyon van miből bért emelni, szóval sem az idén, sem jövőre sem várható kiugró reálérték-növekedés a kereseteknél. Az emberek zöme a magyar piacra termelő vállalkozásoknál dolgozik,
Az exportáló cégeknél szintén gond, hogy az export sem nagyon bővül, amíg a forint nem gyengül eléggé, hogy jelentősebb többletbevételt érjenek el, így ők sem nagyon tudnak bért emelni. Jövőre sem várható 5–6 százaléknál nagyobb béremelés Molnár László szerint, mert nem fogják tudni kitermelni a vállalkozók. Abból talán kijöhet úgy 2 százalékos reálkereset-növekedés. Arra számít, hogy talán a nyugdíjasok kapnak majd valami pluszt a választási kampányra ráfordulva, de összességében az sem növeli jelentősen a reálpozíciójukat. Az állami szférában a pedagógusbér-emelés látszik még jövőre – kérdés, lesz-e abból reálbér-növekedés.
A családi kedvezmény jövőre belengetett (kétlépcsős) duplázása vicc – fogalmazott Molnár. A gyermekes, magyar családok legtöbbje egygyermekes (a 2011-es népszámláláskor 615,8 ezer család), ennél kevesebb a kétgyermekes család (540,7 ezer család). Példaként említette, hogy a KSH átlagkereseti adataiból kiindulva egy kétkeresős családban a nettó átlagkereset 700 ezer forint körüli lehet, amihez, kétgyerekes család esetén, hozzáadódik a családi pótlék (26.600) és a családi kedvezmény (40 ezer forint), így a család nettó jövedelme összesen 766 ezer forint. Jövőre ez ennél több lesz valamennyivel.
Ha ehhez hozzájön első körben plusz 20 ezer forint családi kedvezmény, az talán 2,5 százalékos jövedelemnövekedés, ami nem valószínű, hogy nagyot dob majd a családok fogyasztásán. Ha második körben még havi 20 ezer forint kedvezményt érvényesíthetnek, az még kevesebbet dobhat a fogyasztáson, különösen, hogy közben vélhetően infláció is lesz. Az egygyerekeseknél még kevésbé lehet látványos hatása a fogyasztásra a jelenlegi 10 ezer forintos családi kedvezmény megduplázásának, kétkeresős családnál talán 1,5 százalékkal tolhatja meg a jövedelmet – tette hozzá.