Bár Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban azt hangoztatta a Magyar Nemzetben, hogy kormánynak a kínai hitelfelvétellel kapcsolatban nincs takargatni valója, sőt kezdeményezi a kínai pénzintézeteknél, hogy a banktitok feloldásával járuljanak hozzá a nyilvánosságra hozható információk bővítéséhez, ez a törekvés nem nagyon látszik a nevében kiadott parlamenti válaszban.
Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető írásbeli kérdéssel próbálta megtudakolni, hogy
- milyen futamidőre, milyen kamatmegállapodás szerint kötötték meg a hitelszerződést, szükséges volt-e hitelfedezeti biztosítékot felajánlani, és ha igen, milyen feltételekkel?
- pontosan milyen „infrastruktúra-fejlesztéseket” terveznek megvalósítani a hitelösszegből?
- felhasználtak-e belőle a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető gazdasági társaságnak, illetve az azt tulajdonló társaságnak a megvásárlásához?
A miniszter nevében válaszoló Tállai András államtitkár nem sok újat árult el.
A futamidőről és a kamatozás módjáról ő is pont azt közölte, mint Varga, az adatok bárki számára megismerhetők, ő maga azonban nem vette a fáradtságot, hogy közzé tegye őket.
Tállai szerint a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitel megállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók.
Az államtitkár azt is állította, hogy a kormány nem köt Magyarország számára káros hiteleket, azokat „nem most, hanem 2010 előtt kell keresni”.
A magyar adósságkezelés arra törekszik, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon, a mostani hitelfelvétel is ebbe a sorba illeszkedik: a hagyományos angolszász és európai piacok mellett többek között Katar, Japán és Kína is partnerünk
közölte Tállai.