A nyugdíjrendszer felülvizsgálata, reformja is szerepel az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vállalásában. A nyugdíjreform az egyik feltétele tehát annak, hogy a kormányzat lehívhassa az uniós helyreállítási alap támogatási forrásait. A jóváhagyott terv szerint a magyar költségvetésnek 5,8 milliárd euró (mintegy 2320 milliárd forint) RRF-támogatás a tét.
A magyar kormány vállalta, hogy 2023 végéig átfogó, független jelentést készíttet a hazai nyugdíjrendszer reformjáról az Európai Bizottság felé a helyreállítási és ellenállóképességi terv részeként – úgy tudni, a jelentés elkészítésével az OECD-t bízták meg. A felülvizsgálat célja, hogy szakpolitikai választ nyújtson a nyugdíjrendszer megfelelőségéről, és arról, hogy a költségvetési szempontból fenntartható-e, illetve milyen kihívások lehetnek ezzel kapcsolatban. Emellett a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése is cél, úgy, hogy a nyugdíjjogosultság kedvezményezettjeinek ellátása továbbra is biztosítva legyen.
A következő határidő 2024. június 30. – addig kellene a jelentésben javasolt reformlehetőségek társadalmi konzultációjának lezajlania. Vagyis erre még másfél hónap van. Kérdés, miről, hogyan kellene véleményt formálni, vitázni, ha a kiindulópont, azaz maga a jelentés sem ismert.
Végül a társadalmi és politikai viták lezárásaként el kellene készíteni a végleges nyugdíjreformot, és 2025. március 31-ig el is kellene fogadni azt.
Érdeklődtünk a Pénzügyminisztériumnál (PM), hol tart a dolog, megvan-e már az OECD-jelentés, hol érhető el nyilvánosan, és mikor bocsátják társadalmi vitára az abban foglalt javaslatokat.
Megismételték, amit korábban is mondtak, hogy szerintük a magyar nyugdíjrendszer stabilan és fenntarthatóan működik. Hozzátették, a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar nyugdíjrendszer működését, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felülvizsgálata is ebbe a sorba illeszkedik. Végül biztosítottak, hogy a felülvizsgálatról a javaslatok beérkezését követően tájékoztatást fognak adni. De hogy ez mikorra várható, arra nem tértek ki.
Se híre, se hamva
Az Országos Nyugdíjas Parlament (ONYP) elnöke, Karácsony Mihály lapunknak megírta, hogyan próbálták ők elérni, hogy a kormánytól válaszokat kapjanak nyugdíjreform kapcsán. Először Tompos Márton országgyűlési képviselő (Momentum) idén április 22-én az ONYP kezdeményezésére írásbeli kérdéssel fordult a pénzügyminiszterhez.
Miként szándékozik a Pénzügyminisztérium társadalmi vitát biztosítani a nyugdíjrendszer témakörében?
Válasz a Pénzügyminisztérium államtitkárától, Tállai Andrástól érkezett május 8-án. Az ONYP értékelése szerint elhárító, lekezelő volt ez a válasz, ami egyébként majdnem szó szerint egyezik azzal, amit lapunk kérdésére küldött a PM sajtóosztálya: „A magyar nyugdíjrendszer stabilan és fenntarthatóan működik. A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar nyugdíjrendszer működését, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készítendő tanulmány is ebbe a sorba illeszkedik. A nemzetközi független szakértők által készített jelentés megjelenését követően tájékoztatást fognak adni”.
Ezek után május 12-én Karácsony Mihályék megkeresték Varga Zoltánt (DK), az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnökét, hogy kérdezze meg a pénzügyminisztert, hogy:
- Határidőre elkészítette-e az OECD a „magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálatára” vonatkozó jelentését?
- Miként szándékozik a Pénzügyminisztérium az előírt és megígért „társadalmi vitát” a nyugdíjrendszer témakörében biztosítani?
A kérdéseket korábbi dokuemntumokra alapozzák, így például a bizottság 2023. november 28-ai üléséről készült jegyzkönyvre, mely szerint Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer értékelésére az OECD szakértői kaptak megbízást, és hogy „most készítik el ezt az anyagot”. Azt is kijelentette, hogy az anyag nyilvános lesz, úgyhogy betekintést nyerhetnek a parlamenti képviselők, a Népjóléti Bizottság is, ebbe az anyagba. Hozzátette, úgy gondolja, fontos is, hogy mindenki elmondhassa róla a véleményét, kifejthesse álláspontját. Az is elhangozott, hogy még nem kapták meg az anyagot, de a pénzügyminiszter biztosította a bizottság tagjait, hogy mihelyt a PM megkapja, nyilvánosságra fogja hozni. Arra is kitért, hogy tudomása szerint ez decemberre várható, illetve hogy 2024. első félévében folytatnák le a társadalmi vitát, többféle fórumon, akár a bizottságban, akár a parlamentben, vagy máshol. – Mi abból indulunk ki, hogy olyan javaslatok lesznek, amelyek a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát kívánják biztosítani, javítani – mondta.
Karácsony Mihályék hivatkoznak Magyarország Helyreállítási és ellenálló-képességi tervére is, amelyben leírják,
- szükséges a „magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálata”.
- A független nemzetközi szakértői jelentés elkészítésének határideje 2023. december 31..
- A szakpolitikai javaslatot a gazdasági és szociális partnerek részvételével kell megvitatni.
- A jelentésben javasolt reformlehetőségek konzultációja 2024. június 30-ig kell megtörténnie.
- A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és a jogszabályok hatályba lépésével záruló jogalkotási folyamat 2025. március 31-ig befejeződik.
Ezen kívül az ONYP megemlítette még a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló kormányrendeletet, amelyben kimondják többek között, hogy
- civil társadalmi szervezetek meghívásával lehetőséget kell biztosítani széles körű nyilvános vitára, illetve hogy
- a társadalmi egyeztetést a www.palyazat.gov.hu oldalon kell lebonyolítani.
Karácsony Mihály megjegyezte, a honlapon a „Felhívások társadalmi egyeztetésre” felületen cikkünk elkészültéig nem olvasható a témával kapcsolatos indítvány.
Az ONYP ezen felül az OECD-nek is írt – azt kérdezték tőlük, elkészítették-e a tanulmánynak, leadták-e a magyar kormánynak a jelentést. A választ még várják.
