Elérhetővé vált március 1-jétől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisa, ahol megnézhető, hogy az utóbbi időkben mely termékeknél csökkent a kiszerelés, vagyis hajtottak végre burkolt áremelést. Kiknek készült az adatbázis, mire jó, és találkozhatunk-e már a boltokban a zsugorodást jelző figyelmeztetésekkel? A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkárát, Neubauer Katalint kérdeztük.
Kiszereléscsökkentés
Február 1. és 15. között a gyártóknak tájékoztatniuk kellett a kereskedőket és a Nébihet a kiszerelésváltozásról, március 1-jétől pedig elvileg a kereskedőknek is tájékoztatniuk kell a vevőket. A gyártói tájékoztatás alapján jelent meg március 1-jén a Nébih oldalán Kiszereléscsökkentés címmel egy tájékoztató lista, amely azóta is bővül.
A vonatkozó rendelet alapján kérdéses volt korábban, hogy csak élelmiszerekre vonatkozik-e a kiszereléscsökkentésről szóló kereskedői tájékoztatási kötelezettség. Ez a kérdés eldőlt: a válasz nem. A listában ugyanis a kiszereléscsökkentésen átesett termékek között háztartási vegyiáruk és szépség-, illetve babaápolási cikkek is szerepelnek. A listában megjelenik a termék neve, aktuális kiszerelése, ha pedig rákattintunk a termékre, láthatjuk, hogy ki gyártja, és milyen kiszerelésről váltottak kisebbre, illetve van, ahol azt is jelölik, hogy a nagyobb kiszerelést kivezetik-e a következő hat hónapban.
A lista két célt szolgál – mondta lapunknak Neubauer Katalin. A kereskedők bármikor ellenőrizni tudják, minden információt megkaptak-e a gyártóktól ahhoz, hogy minden érintett termékhez ki tudják helyezni a figyelmeztető matricát. A vevők pedig megnézhetik, pontosan milyen kiszereléscsökkenést hajtott végre a gyártó, mennyivel lett kisebb tömegű vagy térfogatú a termék a 2020. január 1. és 2023. július 1. között forgalmazotthoz képest. Ez ugyanis a kihelyezendő bolti matricából nem derül ki.
A bolti tájékoztatás fokozatosan jelenhet meg
A január 9-én kiadott rendelet szerint a kereskedőknek két hónapra kell figyelmeztető jelzést kitenniük a kiszereléscsökkentésen átesett termékek mellett. A tájékoztatási kötelezettséget csak az 1 milliárd forint feletti árbevételű, élelmiszer jellegű vegyes kereskedéseknél írták elő. Plakátot kell kihelyezniük a bejáratokhoz, és figyelmeztető matricát az adott termék, illetve annak árkiírása mellett. Azonban az sem a plakátról, sem a matricáról nem derül ki, mennyivel csökkent a termék kiszerelése – azt csak a Nébih listájában ellenőrizheti a vevő.
Március 1-jétől kint kellene lenniük az üzletekben a plakátoknak és a matricáknak is. Ám a végrehajtási rendelet csak február 22-én éjjel jelent meg, és 23-án tették közzé a kormány honlapján, hogy milyen műszaki, formai, grafikai paraméterekkel kell kinyomtatni a tájékoztatókat. Így egy hetük maradt az üzleteknek arra, hogy legyártassák a plakátokat és matricákat, majd eljuttassák a boltokba, ami a főtitkár szerint nagyon szűkös határidő, mondhatni, lehetetlen küldetés. A kereskedők ezért három hét türelmi időt kértek, hogy az előírásoknak megfeleljenek. Neubauer Katalin szerint március közepére teljesíthetik a boltok hiánytalanul a kötelezettségüket. Ígéretet kaptak arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság (a kormányhivatalok ellenőrei) ebben a három hétben még nem büntetnek, ha nincs meg az elvárt vevőtájékoztatás. A büntetés termékenként 1 millió forint lehet.
Neubauer Katain szerint mivel most nemcsak a bejáratokhoz kell táblákat kihelyezni (mint az árstopnál), hanem egyesével meg kell jelölni minden érintett terméket, ez nagy munka, és nem kevés odafigyelést igényel a bolti dolgozóktól. Az első időszak a legnehezebb, amikor minden érintett termék mellé oda kell kerüljön a figyelmeztető jelzés. Később a feltöltéseknél talán már egyszerűbb lesz a feladat végrehajtása.
A szakember szerint jó, hogy a vevők figyelmét felhívják az úgynevezett zsugorinflációra, amikor tehát a gyártó csökkenti a termék méretét, de az árát nem, így burkolt áremelést hajt végre. „Egyet nem szeretnénk, ha a kihelyezett tájékoztatókat és figyelmeztetéseket látva a kereskedőre haragudna a vásárló. Hiszen nem a kereskedő döntése, hogy kisebb lesz a kiszerelés, az ár meg nem csökken, hanem a gyártóé” – jegyezte meg.