A magyar állam 309 milliárd forintot kivesz az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – döntött az energetikai cég egyedüli tulajdonosa, „tekintettel az MVM Csoport 2023. évi eredményességére és stabil pénzügyi pozíciójára.” A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményben az első féléves mérlegre, az elért 209 milliárd forint adózott eredményre hivatkoznak, ami „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető.”
Az elmúlt években az állami tulajdonos szerényen szedegette ki a pénzt osztalék formájában az energiaóriásból: a 2021-es év után 7,5 milliárd, a tavalyi év után 108 milliárd forint kifizetéséről döntött. Utóbbi döntés nem is olyan régen, 2023 április végén született, tehát bő fél évvel a mostani bejelentés előtt. Az idei első féléves eredmény alapján bemondott
nagy változásnak kellett tehát a háttérben történnie. Energetikai szakértőket kérdeztünk a hivatalos magyarázatról: tudomásuk szerint milyen bravúrt hajthatott végre az MVM a külpiacokon?
Magyarország nettó áram- és gázimportőr, akkor honnan jöhet a nyereség?
Érthetetlen, hogy a csoportnál egyszerre csak ilyen komoly külföldi nyereség lett, amiből 309 milliárdot ki tud venni a magyar állam – hitetlenkedett Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Az MVM 100 százalékos tulajdonában álló innogy Česká republika (iCR) valóban Csehország egyik legnagyobb földgázkerekedő cége, ám az ilyen jellegű kereskedelmi tevékenységnek rendszerint alacsony – átlagosan 1–3 százalékos – haszonkulcsa van, normál üzletmenet mellett nem lehet százmilliárdokat magyarázó haszonkulcsot elérni.
Összességében csak spekulálni lehet a kifizetés hátteréről, mivel az állami vállalat esetében voltaképpen átláthatatlan, hogy melyik üzletágból és milyen módon vesznek ki pénzt. Ám, hogy az MVM exporttevékenysége annyira erős lenne, már csak azért is nehezen hihető, mert Magyarország nettó áram és gázimportőr, miközben az Energiaügyi Minisztérium is rendszeresen hangsúlyozza, hogy a belföldi földgáztárolók töltöttsége megközelíti a 100 százalékot. Vagyis a külföldről – elsősorban Oroszországból – megvásárolt gázt feltöltötték a tárolókba, és nem látszik, hogy eladták volna – magyarázta Pletser.
Holoda Attila energiaszakértő, egykori államtitkár-helyettes ugyancsak nehezen hihetőnek nevezte, hogy a külföldi versenypiaci tevékenységben ekkora tartalék volna. Szokatlan, hogy mindössze egy-két leányvállalat kiugró eredményével indokolják a többletet, miközben az MVM egy vállalatcsoport – mintegy húsz leánycéggel –, amelyben konszolidálni szokás az eredményt. Arra utalt, hogy a leányok eredményeinek összefésülésekor a veszteséges üzletágak el szokták nyelni a nyereséges üzletágak eredményét.
A csoport kereskedőcégének, az MVM CEEnergy Zrt.-nek olyan kereskedelmi engedélye van, amellyel Európa bármelyik országában kereskedhet, és vásárolhat földgázt a nyugat-európai gáztőzsdéken is, majd a kontinensen bárhol értékesíthet – magyarázta Holoda. Ugyanezt megteheti az orosz energiahordozóval is, mivel – a kőolajtermékekkel ellentétben – semmiféle európai uniós szankció nem vonatkozik a földgázra. Nem véletlen, hogy hazánk mellett Ausztria és Szlovákia a mai napig direktben vásárol gázt Oroszországtól, Brüsszelben is tudják, hogy a régiónk függ az orosz forrásoktól, és a leválási folyamat hosszú lehet.
Az MVM-nek abban az esetben érheti meg orosz gázt külföldre értékesíteni, ha nem a hosszú távú gázszerződés keretében vásárolt földgázt adja tovább, mert arról tudható, hogy nem vagy nem feltétlenül olcsóbb, mint az Európában piaci áron elérhető gáz. Mindig is voltak „pótlólagos” orosz források – időről időre előfordult a gázpiacon, hogy egy-egy kereskedő megjelent néhány százmillió köbméternyivel, és azt értékesítette –, de ezeknek az eredetét homály fedte. Holoda Attila szerint most is könnyen elképzelhető, hogy
Mindezt megteheti akár a cseh vagy a német piacon is, hiszen uniós szankció hiányában senki nem fogja egy európai kereskedőnél lévő gáz hátterét ellenőrizni. Bár Csehország és Németország kormánya is azt kommunikálja, hogy levált az orosz gázforrásról, a vállalásaik csak arra vonatkoznak, hogy direktben nem vásárolnak energiahordozót a Gazpromtól. A kerülőúton, mondjuk, az MVM-en keresztül történő gázvásárlás kiskaput jelenthet, ahogy a tartályhajókon érkező orosz LNG esetében is.
Bár tagadhatatlan, hogy az MVM-nél jól képzett, hozzáértő energiakereskedők dolgoznak, aligha valószínű, hogy komoly, a kimutatásokban is jól látszó haszonnal lehet az effajta gázügyleteket végrehajtani – összegezte az energiaszakértő.
Felére estek a tőzsdei árak, mégsem csökkent az MVM bevétele
Az MVM mérlegét közelebbről megvizsgálva az látszik, hogy a csoport exportja 979 milliárd forint, a kimutatott féléves árbevétel 35 százaléka. Az említett csehországi leányvállalat, az innogy Česká Csehország legnagyobb gázkereskedője közel 1,8 millió lakossági és vállalati ügyfelet lát el energiával. Értékesítése az első félévben meghaladta az 553 milliárd forintot, 14 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de nincs nyoma százmilliárdos méretű eredménynek.
Van viszont nyoma több százmilliárd forintos állami támogatásnak, amit az első félévben folyósítottak az MVM csoportnak egy tavaly augusztusi kormányrendelet alapján. A veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról című rendelet értelmében a csoport a rezsivédelmi szolgáltatás biztosításáért ellentételezésre jogosult – áll a féléves mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésében. Ez a lakosság kedvezményes, rezsicsökkentett tarifáin (102 forintos köbméterenkénti gázár és a 36 forint kilowattóránkénti áramár) elszenvedett veszteségek kompenzálására szolgál. Amint olvasható:
2023 első félév során 721,212 milliárd forint került folyósításra támogatásként a magyar rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésére.
Ezzel a támogatásoknak nincs vége, a cseh ársapka miatt további 44,356 milliárd forintot folyósítottak rezsivédelemre az MVM-nek.
A gáz- és az áramértékesítési bevételek alapján azonban úgy tűnik, alaposan túllőtték a rezsivédelmi támogatást, nem lett volna szükség ekkora ellentételezésre, a csoport árbevétele ugyanis
az egy évvel korábbihoz képest. A beszámoló szerint 2023 első félévében 1417 milliárd forint bevételt hozott a gázértékesítés, 3,1 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, annak ellenére, hogy 2023 első félévében konszolidálódtak a piaci gázárak, messze az egy évvel korábbi szint alá estek. Az MVM által közölt adatok szerint a gáz ára az irányadónak tartott holland tőzsdén, a TTF-en a 2022. első féléves, megawattóránként 101,5 eurós átlagárhoz képest 57,4 százalékkal lett olcsóbb – az idei első féléves átlag 58,3 euró volt. 380 forintos euróval és köbméterre átszámítva ez azt jelenti, hogy
Ez azonban „a szabályozott piac tekintetében nem vonta automatikusan maga után az MVM csoport árbevételének csökkenését.” Az egyetemes szolgáltatásban az átlagfogyasztás felett felhasznált földgázt lakossági piaci áron értékesítették, ami az árbevétel növekedését vonta maga után – írja a mérlegbeszámolóban az MVM.
Ez úgy fordítható magyarra, hogy az 1789 köbméteres havi átlagfogyasztás felett megállapított 767 forintos lakossági piaci gázáron vastagon keresett az energiaszolgáltató. A 102 forintos rezsicsökkentett árat ugyan jelentősen meghaladta a beszerzési ár, de az ezen képződő veszteséget – úgy fest – bőven befoltozták: a rezsivédelmi alapon keresztül kompenzálták, így az egy évvel korábbihoz képest 580 milliárd forinttal megugrottak az egyéb működési bevételek.
Hasonló a helyzet a villamosenergia esetében is. Itt 870 milliárd forintra, 5,4 százalékkal nőtt az árbevétel, az árcsökkenés pedig 53,2 százalék volt a 2022-es bázishoz képest. Ugyancsak 380 forintos euróval számolva kilowattóránként 83 forintról 44 forintra esett a tőzsdei áramár, mégis növekedett az MVM bevétele. A magyarázat itt is a lakossági piaci ár bevetése, jelesül, hogy
Azt, hogy az állam megelégszik-e a 309 milliárdos osztalékelőleggel, vagy további összegeket vesz fel az energiacégből, majd a decemberi mérlegzárás után tudhatjuk meg. Korábbi cikkeinkben azonban azt írtuk, hogy a második félévben látványosan esett az orosz importgáz ára, a szeptemberi adatok alapján pedig minden köbméter lakosságnak eladott gázon 30 forintot keresett az MVM.
