Lesznek olyan vállalkozások, szakmák, amelyeket fog érinteni, mert foglalkoztatnak minimálbéren vagy bérminimumon dolgozókat. Üdvözlendő is olyan szempontból, hogy, ahol korábban nem vitték a minimálbér vagy a bérminimum fölé a béreket, ott is lesz még az idén emelés
– mondta a döntés híján egyelőre még csak elképzelésnek tekinthető decemberi minimálbér- és bérminimum-emelésről a 24.hu-nak a mikro-, kis és középvállalkozásokat képviselő Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László. Az IPOSZ egyébként nem tagja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), ahol a kormány, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel karöltve dönt többek között a legkisebb bérekről is. Vagyis, bár mindig is szerették volna, nincs módjuk a véleményük kifejtésére a VKF-en.
Akkora a munkaerőhiány, hogy a lakosság kiszolgálására szakosodott szolgáltató vállalkozások zöme már tavasszal adott akkora emelést, hogy meg tudják tartani a képzett, betanult munkaerőt
– avatott be, milyen most a bérhelyzet a legkisebb vállalkozásoknál. Mint megtudtuk tőle, a béremelésekben közrejátszott, hogy kompenzálni kellett az inflációt, valamint az is, hogy alkalmazkodni kellett az aktuális versenypiaci helyzethez.
Azoknak nehéz lesz, akik nagyon alacsony áron szolgáltatnak
Németh László úgy tudja, a szolgáltatók többsége többet emelt már, mint amennyi a jelenlegi minimálbér plusz 15 százalék, illetve a bérminimum plusz 10 százalék lehet decembertől, tehát nem lesznek emelési kényszerben az év végén, túl vannak már ezen, nem fogja őket érinteni. Viszont azok, akik eddig nem tudtak a minimálbérnél vagy a bérminimumnál többet fizetni, kénytelenek lesznek áthárítani a béremelés költségét, ez pedig a szolgáltatásaik áraiban fog jelentkezni. Számukra is életbevágó ugyanis, hogy a munkaerőt megtartsák.
A mikrovállalkozási szektor a legtőkeszegényebb, leginkább kitett, ők kapták a legkevesebb támogatást az elmúlt harminc évben munkahelyteremtésre, illetve -megtartásra, őket érintette a legjobban a pandémia – sorolta, mikre gondoljunk például. Akik csak nagyon alacsony áron tudnak dolgozni (például takarítás), azoknak lesz a legnehezebb dolguk, mert a megrendelővel el kell fogadtatniuk egy alacsony árú piacon az emelést. De a megrendelőknek be kell látniuk, hogyha a bért kötelező emelni, akkor a szolgáltatás költsége is nő. Van, ahol ez már elfogadott, de nem mindenhol – tette hozzá.
A mikrovállalkozásoknál a munkavállalók szinte családtagok, mindenki tisztában van a nehézségekkel, ezért az inflációhoz mért emelés a minimum, illetve legalább a megélhetés szinten tartása. Arra nem számít, hogy a minimálbér, illetve a bérminimum feletti bérkategóriákban is kellene decemberben emelés. Viszont januártól a képzett, régóta a vállalkozásnál lévő munkavállalók bérét is emelni kell – erre a legkisebb bér mindenki által ismert emelése kapcsán is nyilván számítanak a dolgozók. A versenyszféra kezelni fogja ezt a kérdést, ahogy a többi kihívást is – mondta.
November közepe után lehet csak megegyezni
Egyelőre semmilyen megállapodás nincs, sem a béremelés mértékéről, sem az időpontjáról, ezekről még meg kell egyezni a VKF-en
– szögezte le elöljáróban lapunknak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke arra a kérdésre, mit szólnak egy esetleges előrehozott kötelező minimálbér- és bérminimum-emeléshez. Rolek Ferenc hozzátette, Problémájukat elsősorban az okozza, hogy az elmúlt négy negyedévben csökkent a GDP, vagyis a gazdaság teljesítménye. A legkisebb bérek emelésének mértékéről, illetve előre hozásáról akkor lehet beszélni, ha gyökeres fordulat állt be a GDP-adatoknál – fejtette ki. Mert a pozitív fordulatból lehet arra következtetni, hogy jövőre gazdasági növekedés lesz.
Ha viszont a harmadik negyedévi GDP-adatok nem mutatnak pozitív fordulatot, akkor egy sokkal borúsabb kép alapján kell megegyezniük a béremelésekről. Amennyiben a november közepére várt számok jól alakulnak, akkor szerinte az időbeni közelség sem jelenthet akadályt, hogy tényleg előrehozott, decemberi emelés legyen a legkisebb béreknél, miután a felekben megvan a megegyezési hajlam.
Ha lesz decemberi emelés, akad majd némi adminisztrációs többlet
A kérdésre, van-e jelentősége, hogy már decembertől emelkedhetnek a legkisebb bérek, és nem januártól, azt mondta, az alacsony keresetű dolgozók szemszögéből mindenképpen, hiszen már az év utolsó hónapjában jelentősen magasabb bért kaphatnak.
Minimálbéren mintegy 250 ezren lehetnek ma, zömük (Rolek információi szerint mintegy 90 százalékuk) a versenyszférában. De a vállalkozások nagyobbik felét így sem érinti a minimálbér emelése, mert jellemzően annál többet keresnek a dolgozóik.
Akiket érinthet a decemberi emelés, azoknál sem bonyolult Rolek Ferenc szerint az adminisztráció – csak át kell írni egy számot a munkaszerződéseken. Teljesen más a helyzet a megrendelő irányában, mivel a béremelés miatt szükség lehet áremelésre is. De egy ártárgyalás hosszabb folyamat. Jellemzően már el is kezdődtek az ártárgyalások, és a cégek ezeken az egyeztetéseken az általuk jövőre tervezett béremelések költségének beépítésére is törekszenek. A cégek zöme arra rendezkedett be, hogy januártól emelik a béreket, ezzel számolnak a pénzügyi terveikben is. Sokan januártól próbálnak árat is emelni – amihez az előkészületek már zajlanak.
Ha lesz decemberi emelés, az azt is jelenti, hogy új munkaszerződéseket kell kötni az érintett dolgozókkal, de ez Németh László szerint főleg a könyvelőkre hárul a mikrovállalkozásoknál – ha kell, megkérik majd őket a soron kívüli plusz adminisztrációra.
