Lőcsi Lajos momentumos beadványa választ vár Varga Mihály pénzügyminisztertől arra, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer szolidaritási, vagy biztosítási elven működik-e, hogy a kormány tervezi-e a nyugdíjak bruttósítását. Tudakolja, számszerűsítették-e, a nyugdíjasok mennyi közterhet fizetnek, vagy mennyi különféle munkát végeznek el. Feszeget nyugdíjszámítási és közteherviselési szabályokat, nyugdíjasokra hátrányos gyakorlatot is.
Az érdemi válaszokra nagyon számít a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület (NYPOE) elnöke, Karácsony Mihály is, akivel átbeszéltük, miért pont ezeket a kérdéseket kell szerintük mihamarabb megválaszolni.
Miért nem mindegy, hogy szolidaritási vagy biztosítási elven működik-e a magyar nyugdíjrendszer?
Az Alaptörvény (XIX. cikk (4) bekezdés) úgy fogalmaz, hogy „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával (…) segíti elő”. De vajon tényleg az alaptörvénynek megfelelően szolidaritási elven működik-e a nyugdíjrendszer? Ha így lenne, akkor a megélhetési költségeket sem fedező alacsony nyugdíjak megemelésére tett visszatérő javaslatokra nem érkezne rendre olyan válasz, hogy biztosítási elven működik a nyugdíjrendszer, mint ahogy ezt a NYPOE már megtapasztalhatta.
Karácsony Mihály szerint a nyugdíj finanszírozása egyértelműen politikai kérdés, gondoljunk csak arra, hogy 2012-től megszűntették a munkáltatói nyugdíjjárulékot, lett belőle szociális hozzájárulási adó (szochó), amit 2016-hoz képest kevesebb, mint a felére csökkentettek (27-ről 13 százalékra). Az pedig évről-évre változik, hogy a beszedett szochóból mennyi kerül a nyugdíjalapba. Kezdetben ez 100 százalék volt, előfordult, hogy alig volt több, mint 70 százalék. Idén a szochóbevétel 71,63 százaléka kerül a nyugdíjalapba, jövőre viszont már a 89,14 százaléka – emiatt áll elő jövőre az a fura helyzet, hogy a nyugdíjalap nagyobbik fele (2750 ezer milliárd forint) már adóból jöhet, és csak kisebbik fele járulékból (2674,3 ezer milliárd forint). Ebből adódóan Karácsony Mihály szerint megvan a jogi lehetősége, hogy ha a kormány megszorul, akkor akár nyugdíjat is csökkenthet azzal indokolva, hogy a fedezet nagyobbik része adóból folyik be. Reméli azért, hogy erre nem kerül sor.
A nyugdíjas szervezet vezetője nem híve a szochócsökkentésnek. Írt is a szociális partnereknek, hogy ne a nyugdíjasok kárára menjen a minimálbéremelés, vagyis ne legyen további szochócsökkentés azzal az indokkal, hogy a munkáltatókat támogatják a béremelés kigazdálkodásában. Ez olyan szerinte, mintha a nyugdíjak, nyugdíjasok terhére emelnék a minimálbért. Ehelyett az állam hatékonyságnövelésében kellene keresni szerinte a további forrásokat, például a feketegazdaság visszaszorításával, a NAV-kintlévőségeinek behajtásával, az áfarés betömésével, a munkavédelem erősítésével – sorolta.
Arra is emlékeztetett, hogy átlagban az emberek többet fizetnek be életük során nyugdíjcélra, mint amennyi járadékot ténylegesen igénybe tudnak venni, mielőtt meghalnak.
Legyen jobban átlátható a nyugdíjasok teherviselése
A beadvány hivatkozik rá, hogy Európa több országában bruttó nyugdíjat állapítanak meg a jogosultak számára – erre utalva kérdés, tervezi-e a kormány, hogy a magyar nyugdíjakat is „bruttósítsa”. Karácsony Mihály szerint ez a lépés azért lenne fontos, hogy az érintettek közvetlenül érzékelhessék, az ő nyugdíjjövedelmük is része a közteherviselésnek azáltal, hogy a felbruttósított járadékukból a költségvetés levonja a közterheket. Plusz bruttósítás esetén több adókedvezményt is érvényesíthetne a nyugdíjas is (például biztosítás, gyerek, takarékosság után). (Jelenleg a nyugdíjakat a bruttó életpálya-átlagkereset alapján állapítják meg, nettósítva azt.)
Szintén a közteherviselés láthatóvá tételét segítené, ha számszerűsítenék, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján mennyi közterhet (például áfa, jövedéki adók, építmény adók, gépjármű adók, idegenforgalmi adók, közművezeték adó, regisztrációs adó, illetékek, hozzájárulások, felügyeleti díjak stb.) fizetnek nyugdíjasként az emberek.
A nyugdíjasok a társadalom hasznos tagjai, nem pusztán „eltartottak”. Sokan a nyugdíjas éveikben is arra kényszerülnek, hogy munkát vállaljanak, számuk, mint írtuk, évről évre emelkedett – jó lenne tudni, hogy ők mennyivel járultak hozzá a GDP-hez, ezért a kérdés, rendelkezik-e bármilyen információval a pénzügyminiszter arra vonatkozóan, milyen mértékben járult hozzá a GDP-hez e munkavégzés 2022-ben.
És azt is jó lenne tudni, hogy akik nem foglalkoztatottként, vagy vállalkozóként dolgoznak, hanem önkéntes-, gondozói-, vagy háztartási munkát végeznek a nyugdíjasok közül, ők milyen (feltehetőleg szintén nem elhanyagolható) mértékben járulnak hozzá a GDP-növekedéshez. Vannak ezzel kapcsolatban adatok, de már négy évesek. A beadvány idézi, hogy a Nézőpont Intézet – közpénzből készített és közzétett – „Időskorúak gazdasági szerepe” című 2018-as tanulmánya alapján:
- a nyugdíjas korosztály munkavállalásából eredő becsült hozzáadott érték 469,4 milliárd forint,
- az idősek gyermekfelügyelettel és gondozással végzett munkájának becsült piaci értéke 642,2 milliárd forint,
- az idősek által végzett gondozási és ápolási munka becsült piaci értéke 92,6 milliárd forint és
- az önkéntességből eredő tevékenység becsült gazdasági értéke 144,2 milliárd forint lehetett.
A nyugdíjas szervezetnél is fontosnak tartanák, ha az idősek társadalmi hasznosságáról lenne mindig friss, napra kész, mindenki számára elérhető adat.
Nyugdíjplafon, járulékplafon
Karácsony Mihály szerint jelenleg is van egyfajta nyugdíj, illetve járulékplafon, kérdés, jó helyen húzták-e meg a határt. Ő úgy véli, finomítani kellene.
A beadvány kitér arra, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (22. § (11) bekezdés) szerint ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset (a 2012. december 31-e utáni nyugdíjmegállapításoknál) 372 ezer forintnál több, akkor a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát, illetve a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát kell csak figyelembe venni az öregségi nyugdíj megállapításánál. A kérdés az, tervezi-e a kormány, hogy ennél a rendelkezésnél a százalékos értéket csökkentse. Karácsony Mihály olvasatában ez a korlátozás kvázi nyugdíjplafonként működik, és ha a százalékokat lejjebb vinnék, azzal fékezhetnék a kirívóan magas nyugdíjak folyósítását.
Megemlítik a szochótörvény azon passzusát is (2. § (2) bekezdés), amely kimondja, hogy szociális hozzájárulási adót (13 százalék) csak addig kell megfizetni, amíg az adóalap (a természetes személy szochóköteles jövedelme) az adott évben el nem éri a minimálbér 24-szeresét, azaz 5,568 millió forintot. Felette tehát nincs adókötelezettség. Vagyis egy személyre legfeljebb évi 723 840 forint adót kell fizetni. A momentumos képviselő azt kérdezte, tervezi-e emelni a kormány az összeghatárt. Karácsony Mihály ezt nevezi járulékplafonnak – meglátása szerint határozottan ideje lenne emelni az összeghatáron. Mert ha magasabb összegekre is meg kellene fizetni az adót, akkor több szochó folyna be, és több juthatna a nyugdíjakra is – fejtette ki.
Akik idő előtt elmennek
Magyarországon a nyugdíj inflációkövető, és ha a tervezett inflációt meghaladja a várható, akkor fő szabályként novemberben nyugdíjkorrekcióra kerül sor. Idén januártól 15 százalékos nyugdíjemelés volt, és a csúcsra járó infláció ellenére nem volt soron kívüli évközi (júniusi, vagy júliusi) korrekció, mint az előző években, viszont úgy tűnik, novemberi lehet.
Az RTL Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közlése alapján kiszámolta, hogy a kormány inflációs várakozásai alapján mennyi lehet az éves infláció (17,5 százalék körüli), így szerintük 2,5 százalékos novemberi nyugdíjkorrekció várható, ami alapján a mediánnyugdíjasok (havi 186 ezer forint ellátás) novemberben 51 ezer forintra számíthatnának a nyugdíjkorrekció révén. Karácsony Mihály inkább 3 százalékos novemberi emelésre számít, ami az átlagnyugdíj (210 ezer forint) mellett havi 6300 forint pluszt jelenthetne, januárig visszamenőleg, plusz a 13. havi nyugdíjra, vagyis 69 300 forint kiegészítésről lehet szó. A Pénzügyminisztérium még nem vallott színt, még ott tartanak, hogy ha az éves infláció magasabb lesz az év elején becsült 15 százaléknál, akkor idén ősszel is lesz nyugdíjkorrekció januárig visszamenőleg. Cikkünk készítésekor mi is kérdeztük a minisztériumot, lesz-e novemberben (vagy előbb) nyugdíjkorrekció, és ha igen, hány százalék emelésre számíthatnak az idősek. Ha válasz érkezik, közöljük.
Varga Mihály azt a kérdést kapta még a beadványban, vajon hány nyugdíjast ért hátrány amiatt, hogy november előtt meghalt, és nem folyósították neki (pontosabban családjának, közeli hozzátartozójának, örökösének) automatikusan a nyugdíjkorrekciót.
Karácsony Mihály szerint ez eljárási hiányosság – a meghalt nyugdíjasnak folyósítják az aktuális havi nyugdíját, de nem küldik ki automatikusan a nyugdíjkorrekciót azokra a hónapokra, amikre még megillette volna őt (mert kevesebbet kapott, mint az infláció volt). Az elhunyt nyugdíjasra ugyanis nem jár automatikusan az időarányos korrekció (ameddig élt), hanem azt külön kérvényezni kell. Csakhogy ezzel a lehetőséggel igen kevesen élnek – a Nyugdíjas Parlament kormánytól származó információi szerint alig 100 kérvény ha befut évente, holott nagyságrendekkel többen lehetnének jogosultak a nyugdíjkorrekcióra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján például tavaly novemberig mintegy 87 ezer nyugdíjas halt meg – ők mindnyájan jogosultak lehettek volna valamennyi korrekcióra, időarányosan. Ráadásul 2022-ben kétszer is volt pótlólagos nyugdíjemelés, júliusban, és novemberben. És ha csak a temetések egyre emelkedő árára gondolunk, az örökösök bizonyára értékelnék, ha automatikusan megkapnák a nyugdíjkorrekció összegét is az elhunyt után – jegyezte meg Karácsony Mihály.
