Amint megírtuk, brutális összegű gázszámlákat kaphattak átalánydíjasok az éves elszámolás után akár akkor is, ha az átlag alatt fogyasztottak. A számlázási gyakorlattal kapcsolatban a Kormányinfón Gulyás Gergely a 24.hu kérdésére azt mondta, az 1,7 millió átalánydíjas ügyfélből 90 ezret érint a probléma. Hozzátette, ezeknél az ügyfeleknél speciális szabályokat kell életbe léptetni, és az automatikus 12 havi részletfizetés lehetőségét biztosítja nekik az MVM. Lapunk érdeklődött az MVM-nél és a kormányszóvivői irodánál is arról, hogyan kell érteni az automatikus részletfizetést, kiknek él a lehetőség, mikortól, milyen esetben, de választ nem kaptunk.
Az MVM ugyanakkor kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, az állami cég „külön elbírálás nélkül 12 havi részletfizetést kínál azoknak, akiknek a rezsicsökkentett sávhatár feletti többletfogyasztásukról szóló, magasabb összegű, szabályos számlák befizetése most megterhelő”. A hír címében az is szerepelt, hogy 12 havi részletfizetést kérhetnek azok, akik a sávhatár átlépése miatti magasabb összegű földgázszámlát kaptak.
Az MVM honlapján is kint van már a tájékoztatás, ott azt írják, az ügyfél kérésére külön elbírálás nélkül biztosítják a 12 havi részletfizetés lehetőségét.
A részletfizetés persze csak tüneti kezelés, az okot nem szünteti meg. Nem változik, hogy az érintett gázfelhasználóknak részben vagy egészben (illetve a korábbinál jóval magasabb arányban) számláznak versenypiaci árat tükröző áron az éves elszámolás után az új részszámlákon, ami miatt a megszokottnál jóval nagyobb összegeket kell befizetniük.
Az sem változott, hogy az is kaphat versenypiaci árat is (vagy csak azt) tartalmazó számlát, aki a leolvasott, illetve elszámolt évben az átlagfogyasztás alatt volt. Csak annyi változik, hogy egy évre szétteríthetik a befizetendő összeget, ami egy évig nagyobb összegű részszámlákat eredményez. Vagyis hiába választottak egyenletes részszámlázást a fogyasztók, hogy télen-nyáron azonos összeget fizessenek (ezt jelenti az átalánydíj), az elszámolás után ez az elv sérül a magasabb összegű új részszámlák miatt. Ezt feltehetőleg a következő éves elszámolásnál korrigálják majd, de ettől még addig rendszerszinten szednek be jelentős előlegeket a fogyasztóktól.
Többféle megoldást is kínál az MVM egyébként, nemcsak a részletfizetést, hanem például a részmennyiség módosítását, illetve átállást havi diktálásra, melyek szerintük kedvezőbb alternatívát jelenthetnek az ügyfeleknek, mintha nem tesznek semmit. De ezeket mind kérni kell.
Az MVM tájékoztatóját átböngészve találtunk olyan ábrákat, amelyek megmutatják, hogyan állhat elő az, hogy az elszámolás után magasabb összegű részszámlák érkeznek. Mindkét ábrán ugyanakkora éves fogyasztási mennyiséget feltételeztek (az átlagfogyasztásnál nagyobbat), és így mutatták meg egy december 1-jei és egy május 1-jei leolvasás hatását a részszámlákra. Az ábrákból egyértelműen kiderül, hogy
Megjegyzik ugyanakkor, hogy az egy évre jutó kedvezményes mennyiséget mindkét esetben megkapja az ügyfél.
A december 1-jei leolvasás után nemigen látszik különbség a korábbi és az új részszámlákon az érvényesített (rezsicsökkentett és piaci áras) mennyiségeknél.
A másik ábrán viszont – amely a május 1-jei éves leolvasás hatását mutatja az új részszámlákra – már egyértelműen látszik, hogy az új részszámlákon júniusban alig számol rezsicsökkentett mennyiséget az MVM, júliusban pedig már teljes egészében versenypiaci áras számlát kap az ügyfél. És ez évről évre ismétlődni fog, amíg a jelenlegi rezsirendszer marad.
Mindez azért, mert az éves elszámoláskor a felhasznált gázmennyiséget jelleggörbésítve (azaz télre magasabb, őszre és tavaszra mérsékeltebb, nyárra minimális fogyasztást figyelembe véve) júniusra és júliusra alig maradt az éves (augusztus 1-jétől július 31-éig figyelembe vehető) 63 645MJ (1729 köbméter) rezsicsökkentett mennyiségből. Éppúgy, mint érdi olvasónknál, akinek a története kapcsán először beszámoltunk a váratlanul a 100 ezer forintot is meghaladó összegű számlákról.
S hogy miért nincs különbség a decemberi leolvasás után a részszámláknál, és miért van a májusi leolvasás után? Ha decemberben van a leolvasás, akkor a tél egyharmada az egyik elszámolásba kerül bele, a másik része pedig a következő éves elszámolásba. Ha viszont májusban van az éves leolvasás, akkor a teljes téli időszak (a kedvezményes mennyiség augusztus 1-jétől májusig tartó hányada) bekerül az elszámolásba. És mivel a téli hónapokra számolják el jelleggörbésen a rezsicsökkentett éves gázmennyiség túlnyomó többségét, ami mind beleesik az éves elszámolásba, június-júliusra alig marad kedvezményes árú gázmennyiség az éves elszámolás után. Vagyis akkor részben vagy egészben versenypiaci áron számláznak a fogyasztónak, amitől kiugróan magas lesz a fizetendője. Augusztustól viszont elölről indul a kedvezményes mennyiség, így megint a korábban megszokott díjakról kaphat egyenletes részszámlákat az ügyfél.
Az MVM olyan ábrát nem tett ki, ami azt mutatná, hogy átlagfogyasztás alatt is kaphatott valaki versenypiaci árat tükröző számlát, mint ahogy ezt megtapasztalhatta Dunakeszin élő olvasónk, akinek az esetét ugyancsak megírtuk a már idézett cikkünkben.
Ekkor az új gázév egybeesett volna a leolvasási időszakkal, magyarán leolvasástól leolvasásig (2023. július 31-éig) tartott volna a rezsicsökkentett mennyiség felhasználási ideje és az éves elszámolás is.
Kérdés persze, hogy az MVM képes lett volna-e mindenkit egyszerre diktáltatni vagy leolvasni. Feltételezzük, hogy nem, hiszen a jelenlegi rendszer azon alapul, hogy az év során eloszlik a leolvasandó órák száma. Ha tehát néhány nap alatt, egyszerre kellett volna mindenki gázóráját leolvasni az országban, arra nem lett volna elég gázóra-leolvasó. Ami pedig a diktálást illeti, a július végi, augusztus eleji rendkívüli diktálási lehetőség úgy is próbára tette az MVM rendszerét, hogy azzal messze nem mindenki élt.
Ebben a cikkünkben lépésről lépésre levezettük, hogyan számolt az MVM, hogyan jöttek ki brutális összegű új részszámlák akkor is, ha valaki az átlag alatt fogyasztott.
