A Tesco Global Áruházak Zrt. és a Lidl Magyarország Bt. üzleti éve március 1-jétől február végéig tart – legfrissebb mérlegük már nyilvános, amiből az olvasható ki, hogy mindkét multilánc a körülmények ellenére is (ársapka, különadó, dráguló energia, valamint a magas élelmiszer-inflációval együtt járó kereslet-visszaesés) képes volt növelni az árbevételét. A brit multiláncnál (Tesco) a profit is hízott (de mint a frissítésben írjuk, csak egy speciális ingatlanelszámolási tételnek köszönhetően), a német diszkontláncnál (Lidl) pedig kicsit karcsúbb lett az eredmény, mint az előző évben. Az elértnél is jóval combosabb haszonra tehettek volna szert, ha nincs a megemelt kiskereskedelmi különadó.
- A Tesco belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele mintegy 15 százalékkal emelkedett tavaly márciustól idén február végéig, 621,5 milliárd forintról 720,4 milliárd forintra.
- A Lidl belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele 30 százalékkal emelkedett, 746,2 milliárd forintról 971,8 milliárd forintra.
Ha mellé tesszük, hogy februárban éves szinten 25,4 százalékos átlagos inflációt mért a KSH, és 43 százalék feletti élelmiszer-inflációt, akkor az is egyértelművé válik, hogy a Tescónál infláció alatti mértékben nőtt az árbevétel, a Lidlnél az átlagos inflációt ugyan kicsit meghaladta, ám az élelmiszer-inflációt nem múlta felül az árbevétel-növekedés. Vagyis mennyiségre a Tescónál jó eséllyel csökkenhetett az értékesítés. Az Opten adatai szerint a Tescónál a 2017 és 2020 közötti üzleti években évről évre csökkent az árbevétel, 2021-ben sikerül újra kicsit meghaladniuk a 2017-es szintet, most pedig öt év után érezhetőbben felülmúlni. A Lidlnél töretlen az árbevétel növekedése 2017 óta.
- A Tesco adózott eredményénél látványosabb az emelkedés, mint az árbevételnél: több mint 50 százalékos, az előző évi 12,9 milliárd forintról 19,6 milliárd forintra emelkedett.
- A Lidl adózott eredménye 25,3 milliárd forintra olvadt az előző évi 33,3 milliárd forintról, ami 24 százalékos csökkenés.
A Tesco eredménye kicsit magasabb, mint 2017-ben volt, viszont jóval elmarad a 2018–2019-es 30 milliárd forint feletti adózott eredménytől. Ám kétségtelenül sokkal jobb, mint a 2019-es veszteséges év volt.
A Lidl adózott eredménye 2017 óta nőtt (2019-ről 2020-ra stagnált), a mostani visszaeső eredménnyel visszarepültek 2018-ba.
A Tesco mérlegében említést tesznek az ársapkáról, de arról nem, hogy az mennyiben befolyásolta az eredményüket. A Lidlében azt írják, az árstop meghosszabbításának hatása majd a következő mérlegükben jelentkezik. Közleményükben azt írták, hogy elmúlt gazdasági évükben az árstop révén több mint 19 milliárd forint költséget vállaltak át a magyar családoktól. Magyarul: ennyit húzott ki a zsebükből az árstop.
Jelentősen megemelkedett mindkét cég kiskereskedelmi különadója. A Tescónak több mint a dupláját kellett fizetnie, mint az előző üzleti évükben,
A Lidl a mérlegében csak annyit írt, hogy a tárgyévben fizetett kiskereskedelmi különadó jelentős összegű volt. A közleményükben már az szerepel, hogy a különadó az előző évi több mint duplájára emelkedett:
Az FMCG rangsor alapján 2022-ben a kiskereskedelmi különadóból 130 milliárd forint folyt be a költségvetésbe – ezek szerint a Lidl és a Tesco fizette ennek az adó nagyjából felét. Ha nem lett volna árstop, illetve a két cégnek nem kellett volna különadót fizetnie, akkor a nyereségük is jelentősen nagyobb lehetett volna.
- A Tescónál az előző évhez képest nagyságrendileg mintegy három és félszeres profitra lett volna lehetőség, ám ha eltekintünk az ingatlaneladások mostani elszámolásától, akkor ez már nem áll.
- a Lidlnél pedig az üzleti évben realizált nyereség nagyjából háromszorosa lett volna elérhető.
2020-ban írtuk, hogy a multiláncok nyereségének felét vihette el 2018-ban a különadó, ami akkor még csak összesen hozzávetőleg 46 milliárd forintot tehetett ki.
Hogy az energiaköltségeik nőttek-e az energiaárak emelkedése miatt, és ha igen, mennyivel, az nem olvasható ki a két cég mérlegéből. A Tesco annyit írt, hogy károsanyag-kibocsátásuk összességében 67 százalékkal csökkent Közép-Európában, illetve áruházaikban áttértek a 100 százalékban megújuló energia használatára, az energiahatékonyság növelése érdekében áruházaikban átálltak például LED-világításra, hűtőberendezéseikben pedig a természetes hűtőgázok és más, alacsony üvegházhatású gázok használatára, valamint hogy minimumra tudták korlátozni a járműveik által megtett kilométerek számát, csökkentve ezzel az üzemanyag-fogyasztást is.
A dolgozói állománynál a két láncnál ellentétes tendencia érvényesült. A Tesco átlagos alkalmazotti létszáma 9126 fő volt, ami csökkenés az előző üzleti évi 9435 főhöz képest. A Lidl a mérlegében csak az aktuális üzleti év átlagos statisztikai létszáma szerepel, ami most 7361 fő volt, az előző üzleti évben 6910 fő szerepelt.
Megnéztük a bérköltségeket is.
- A Tescónál 40,9 milliárd forintról 44,2 milliárd forintra emelkedett a bérköltség, ami 8,2 százalékos (infláció alatti) növekedés, létszámcsökkenés mellett.
- A Lidl mérlegében külön tüntetik fel a fizikai és a szellemi dolgozók bérköltségét. Az előző évben a fizikai dolgozók bérköltsége 30,1 milliárd forint volt, a most mérleggel lezárt üzleti évben pedig 33,8 milliárd forint, tehát 10 százalék körüli a növekedés, de azt nem tudjuk, a fizikaiak létszáma hogyan alakult. A szellemi dolgozóknál pedig 7,5 milliárd forintról mintegy 7,9 milliárd forintra emelkedett a bérköltség (plusz 4,5 százalék), de szintén nem tudjuk, a létszám hogyan változott eközben.
A tagi határozat szerint a Tesco-Global Áruházak Zrt. 19,7 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött, a Lidlnél nem volt osztalékkifizetés, hanem eredménytartalékba került a profit.
A Tesco 2019-ben még vezette az FMCG-cégek árbevételi ranglistáját, 2020-tól azonban a Lidl került az első helyre, a Spar a másodikra, a Tesco pedig stabil harmadik helyezetté vált. 2022-ben a Lidl már toronymagasan vezette a ranglistát.
Mint írtuk, abból a négy multiláncból, amelyeknél januártól december végéig tart az üzleti év, három veszteséges volt, amiben a mérlegek alapján szerepe volt az üzleti körülményeknek és a kormányzati lépéseknek is.
