Gazdaság

Horribilis ára lesz a forint megmentésének, itt az MNB előrejelzése

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. Ez megközelíti a központi költségvetés jövő évre tervezett teljes hiányát, illetve a paksi bővítés árának felével egyenértékű összeg. Az országgyűlés tavaly év végén módosította a jegybanktörvényt, de még a kedvezőbb szabályok mellett is 341-425 milliárd forint közötti összeggel kell majd feltőkésítenie az MNB-t – írja a hvg.hu.

Az idei évben várható veszteség miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) saját tőkéje negatívba fordul, így a jegybanktörvény értelmében a költségvetésnek vissza kell majd tőkésítenie a jegybankot. „Összességében a saját tőke negatív szintje miatt szükséges – öt évre elosztott – költségvetési térítési kötelezettség 2024-ben a GDP 0,4-0,5 százalékát teheti ki” – írják a visszapótlási kötelezettség mértékéről tanulmányukban Kuti Zsolt és Koroknai Péter, az MNB munkatársai.

Egy fél Paks II. vagy a majdnem a teljes jövő évi hiány

A portál összefoglalója szerint jövő évi központi költségvetés tervezete szerint a GDP értéke 2024-ben 85 255 milliárd forintra várható. Ezzel számolva a költségvetésnek számszerűen 341-425 milliárd forint térítési kötelezettsége lesz abban az évben. Mivel ez a teljes térítési kötelezettségnek csak az ötöde, az idei év végére a jegybank saját tőkéje 1705-2130 milliárd forint mínuszban lesz. Mivel tavaly év végén a saját tőke még 256 milliárd forint pluszban volt, az idei veszteség 1961-2386 milliárd forintra várható.

Ez hatalmas összeg, összehasonlításképpen a jegybank tavalyi vesztesége 402 milliárd forint volt – történelmi rekord. Idén év végére GDP értéke 77 630 milliárd forint lehet, így a jegybank idei vesztesége a GDP 2,5-3 százaléka között lesz. Az új paksi atomerőmű költsége elvileg 12 milliárd euró, ami aktuális árfolyamon 4,5 ezer milliárd forint, vagyis a jegybank idei vesztesége egy fél Paks II-vel egyenértékű.

A csillagászati kamatok csillagászati kamatveszteséggel járnak

A jegybanki veszteséget a csillagászati kamatszintek okozzák. Az alapkamatot a Monetáris Tanács 2022 szeptemberére 13 százalékra emelte (ezt a kamatot kapják a bankok a jegybanknál tartott kötelező tartalékuk után), ám a kamatemelési ciklus lezárásának bejelentése után a forint árfolyama összeomlott, erre reagálva az MNB még végrehajtott egy kamatemelés utáni kamatemelést, 18 százalékos irányadó kamatot vezetett be az egynapos betéti eszköz formájában. A 18 százalékos irányadó kamat idén május végéig élt, azóta a jegybank elkezdte fokozatos csökkentését (a ráta jelenleg 17 százalék).

Ha ez a stabilizáció nem történik meg, akkor

a gyengébb árfolyam, a magasabb infláció és a megugró kockázati prémium miatt mind a kormányzati, mind a magánszféra jóval magasabb költségekkel szembesült volna – írták a szerzők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik