A kormány rendre az “elhibázott brüsszeli szankciókat” és az ukrán háborút okolja az Európában kiugróan magas magyar inflációért, annak ellenére, hogy a propaganda által milliószor sulykolt kijelentést egyszer sem tudták, akarták érvekkel alátámasztani. Az tény, hogy a hazai infláció januárban 25,7 százalékon tetőzött, amely közel 30 éves rekord. Miközben idehaza a 26 százalékot súrolta a pénzromlás üteme, az EU-ban 10 százalékos inflációt, de még a környező országokban is hazainál mérsékeltebb 12-19 százalékos drágulást mértek.
A magyar inflációval kapcsolatban sokan követtek el egyszerre több hibát is. Fel kell róni a jegybanknak, hogy késlekedett a kamatemelések megkezdésével, hisz még 2022 elején sem ismerte fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az infláció fenyegető mértékét – olvasható a Népszavában.
Ám az MNB egyik tanulmánya szerint a kiugróan magas magyar pénzromlás egy részéért
Vagyis az MNB elemzői arra gyanakodnak, hogy a cégek különösen 2022 második felében az indokolható költségemelkedéseken (energiaárak, nyersanyagárak, bérek) felül is emelték áraikat. Más vizsgálataikban kimutatták, van összefüggés a vállalati profitok emelkedése és az áremelések, árrések növekedése között. Az MNB elemzői arra jutottak, hogy a tavaly novemberi 22,7 százalékos inflációból a külső tényezők mindössze 8,3 százalékpontot, a hazai tényezők 9,7 százalékot, az egyéb tényezők pedig 4,7 százalékpontnyi inflációt magyaráznak.
Ezzel az MNB újra megcáfolta egyrészt a kormány azon állítását, mely szerint magyar inflációit kizárólag külső okok (háborúk és szankciók okozzák), hiszen ennél nagyobb súlyt képviselnek a belső okok, a béremelkedés, a forintleértékelődés, az adóemelések, az ársapkák és nem utolsósorban a választások előtti osztogatások. Ezen túl arra is rámutattak, hogy akár az infláció ötödéért is felelősek lehetnek azok a cégek, amelyek kihasználva a keresletet és a magas inflációs környezetet, profitnövelésre használták fel az áremeléseket, amivel tovább fűtötték a pénzromlást.
Ugyanez a profitéhség magyarázza részben – legalábbis az MNB szerint – a magyar élelmiszerárak Európában kirívóan gyors emelkedését. Az élelmiszer-infláció Magyarországon elérte a 44 százalékot, míg az unióban ez 20 százalék alatt marad. Az MNB szerint a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árában erős profithatás mutatható ki.
A jegybank becslése szerint 2021-ben 1-2 százalékpont volt a feldolgozott élelmiszerek árrése, vagyis a teljes értékláncon belül ennyi profitot raktak rá az élelmiszerekre a gazdasági szereplők, ugyanez az árrés 2022 végén már 24 százalék volt a 2019-es bázishoz képest. Ez az árrés a teljes élelmiszer-termelési láncon csapódott le, így nem lehet tudni, hogy a termelők, feldolgozóipar, illetve a kis- és nagykereskedelem milyen arányban osztozott a profiton.
