A háztartások döntő többségét érinti a rezsiemelés, negyedük veszélyeztetett is

A rezsicsökkentés rendszerének augusztusban bejelentett átalakulása után az Intrum követeléskezelő vállalat és a GKI Gazdaságkutató Zrt. ad-hoc lakossági véleménykutatást indított, hogy felmérje, hogyan érinti az áremelkedés a háztartásokat. Az 1000 fős reprezentatív mintán zajló közvéleménykutatáson

• a megkérdezettek 70 százaléka válaszolt úgy, hogy a módosult rezsicsökkentési szabályok érinteni fogják családját.
• A válaszadók átlagosan havi 26 ezer forintos rezsiemelkedésre számítanak, azonban a lakóhely típusa alapján jelentősen változik a plusz kiadás összege:
• a tégla építésű lakásokban élők átlagosan csak 15 ezer forintos számlanövekedésre számítanak, míg
• a társasházi panellakásokban élők 17 ezer forintra,
• a családi házakban élők pedig 30 ezer forintra.

Kétféle módon próbáltuk felmérni, a családok mekkora részét veszélyeztetik az áremelkedések: az egyik módszer alapján a korábbi kiadásokkal, a másik szerint pedig a család jövedelmével vetettük össze a rezsikiadások várt növekedését – avatott be a követeléskezelő vezérigazgatója, Felfalusi Péter. Mindkét módszertan alapján hasonló lehet a legsúlyosabban veszélyeztetett családok aránya 4-5 százaléka lehet, amely alapján mintegy 161-182 ezer háztartás érintett.

A kiadásokból kiindulva, a háztartások 3,9 százaléka (161 ezer háztartás) számíthat átlagosan 38 százalékos kiadásnövekedésre a rezsiszámlák növekedése miatt, amelyeket így a bedőlés veszélye fenyeget. Kevésbé súlyosan, de így is erősen veszélyeztetettnek minősül a háztartások 7,5 százaléka, amelyek átlagosan 12 százalék plusz kiadásra számítanak, kis mértékben veszélyeztetett végül a háztartások további 10,3 százaléka.

A képet árnyalja, ha a rezsiköltség emelkedését a jövedelmekhez kötjük. A leginkább veszélyeztetett kategóriába tartozó családok jövedelmének 40 százalékát is elviheti a rezsi a következő hónapokban, aminek hatására nagy részük fizetésképtelenné válhat – a felmérés alapján mintegy 182 ezer háztartás (a családok 4,4 százaléka) tartozhat ide. A második kategóriába a súlyosan veszélyeztetett háztartások tartoznak, míg a harmadik kategóriába a kis mértékben veszélyeztetett háztartások, előbbiek átlagosan 16 százalékos, utóbbiak 10 százalékos kiadásnövekedést érzékelnek jövedelmük arányában. E két kategóriába a háztartások 4,5 százaléka (186 ezer háztartás), illetve 15,6 százaléka (644 ezer háztartás) tartozik.

E módszertan szerint az összes, valamilyen mértékben veszélyeztetett háztartás mintegy 25 százalékot képvisel az összes háztartásból, míg az előző módszertan alapján ugyanerre 22 százalékot mért a GKI.

A kutatás alapján a háztartások többségének fájni fog valamilyen szinten a magasabb rezsi, de a bedőlés nem fenyegeti őket – kommentált Felfalusi Péter. A családok többségének ennek ellenére jelentősen csökkenhet a megtakarítási képessége: a 2017 és 2021 között jellemző átlagos megtakarítás az év végéig 63 százalékkal is visszaeshet.  A rezsiszigorítás mellett ehhez hozzájárul az infláció és az olyan potenciálisan bekövetkező intézkedések, mint a benzinársapka kivezetése.

A fenti eredmények alapján nem csoda, hogy a felmérés szerint a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka pedig valószínűleg még az idei évben energiamegtakarítást célzó felújítást tervez kezdeni. Ebben segít például az Otthonfelújítási program, amelynek forrásai még az év végéig elérhetők.