Az ingatlanos cég elemzési vezetője szerint a szeptemberi felmérés időpontjában Budapesten 341 új lakásberuházás volt folyamatban, ezekben 28,8 ezer lakás épült. A projektek száma 15,6 százalékkal, a lakások száma pedig 3,6 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
Soóki-Tóth Gábor szerint a lakásállomány 36,9 százaléka, azaz 10,6 ezer lakás tervezett, ami 8,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a hirdetett lakások száma 17,8 százalékra csökkent, ami így már csak 5,1 ezer hirdetett lakást jelent. Bár ez a szám jelentősen alacsonyabb a korábbi évekhez képest, azonban az előző negyedévnél így is 2 százalékkal magasabb – összegezte a szakember a szeptemberi felmérés adatait.
Az idei harmadik negyedévben 33 új projekt és nagyjából 2000 lakás jelent meg online felületen. Ezek a számok az egy évvel ezelőtti értékekhez képest kicsivel magasabbak, akkor 29 projektben 1800 lakás kivitelezése kezdődött el.
Az elemzési vezető szerint Mindazonáltal a városrészek között is jelentős különbség van, miután 911 ezer és 2 565 ezer forint között váltakozik kerületenként az átlagos kínálati négyzetméterár. – ismertette Soóki-Tóth Gábor.
Közleményük alapján a legdrágább kerületek sorrendje a kínálati négyzetméteráraknál kismértékben változott:
- az első helyen holtverseny alakult ki a II. és XII. kerület között, amelyek átlagos kínálati négyzetméterára 2,56 millió forint.
- A dobogó harmadik fokán végzett az I. kerület, 2,32 millió forinttal.
- A 4. és 5. helyen az V. és a VI. kerületben már 2 millió forint alatti átlagos négyzetméterárak voltak (1,96 és 1,84 millió forint).
Figyelemre méltónak nevezték, hogy a fővárosban az új építésű projektekben csupán három kerületben nem haladta meg az átlagos négyzetméterár az egymilliós határt, a sorrend:
- XXIII. kerület 911 ezer,
- XX. kerület 927 ezer és
- XVIII. kerület 956 ezer forint / négyzetméter.
A legdrágább kerületekben jellemzően kevesebb lakás épül, csakúgy, mint az olcsóbb, külső pesti kerületekben. A legtöbb kerületben a fajlagos átlagár 1,5 millió forint körül alakul, de Budán a III. és XI. kerület kicsit drágább, míg a XXII. kerület valamivel olcsóbb – hangsúlyozta az elemzési vezető, aki a piaci trendről szólva kifejtette: a meghirdetett lakások számának csökkenése együtt járt az árak emelkedésével, miközben a tervezett projektek száma változatlan maradt. Ez azt mutatja, hogy a beruházók elkezdik ugyan az engedélyeztetési eljárást, de a hirdetéssel kivárnak, míg a vásárlók viszont sietnek a vásárlással. A jelenség több ok együttes hatásával – a romló hitelezési feltételekkel, az energiaválsággal és a szomszédban dúló háború szülte bizonytalansággal – magyaráztató.
A legtöbb projekt és lakás a XIII. kerületben épül, amely évek óta stabilan tartja magát az első helyen. Angyalföld – a maga 68 projektjével és 8,7 ezer, épülő és tervezett lakásával – kiemelkedik a kerületek közül, de a városrészen belül korábban már előfordultak ennél magasabb számok is. Angyalföld legnagyobb kihívója a budai oldalon eddig a XI. kerület volt, ám a projektek számában a III. kerületet most ismét a második lett, 44-gyel. A Duna budai oldalán lakásszám terén azonban a XI. kerület a listavezető 5600 lakással, ezt egyetlen kerület sem tudta megközelíteni.
A legkevesebb lakás továbbra is az I. és V. kerületben épül, melyekhez újabban csatlakozott a XX. és XXII. kerület, ahol szintén száz alatti az épülő lakások száma. Projektszám tekintetében azonban az V. kerületi két projekt a legkevesebb a kerületek sorában.
