715 milliárd forintért megvenné a Vodafone Magyarország Zrt. százszázalékos részvénycsomagját a Vodafone Europe BV-től az állam (49 százalékban) és a fénysebességgel bővülő 4iG Nyrt. (51 százalékban). Már meg is kötötték az előzetes, ám nem kötelező érvényű megállapodást. A bejelentés komoly szándékot tükröz, nemzetstratégiai jelentőségű tranzakcióvá minősíthetik, és az év végéig le is zongoráznák az üzletet. Szakértőt kérdeztünk, mit is jelenthet a csillagászati összegű tranzakció a magyar távközlési piacon.
A vezetékes piacon a Telekom sarkában lehet a 4iG
Jászai Gellért, a 4iG vezérigazgatója szerint ez lehet az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési üzlete, hasonló léptékű, mint a Matáv privatizációja volt a rendszerváltás után, amivel nem lehet vitatkozni. A Concorde vezető részvényelemzője, Gaál Gellért szerint ha az utóbbi évek telekommunikációs tranzakcióit nézzük, akkor a DIGI megvásárlása mérhető csak hozzá (akkor szintén a 4iG volt a vevő), de az jóval szerényebb összeg volt, 625 millió euró (mintegy 230 milliárd forint).
Ez érdemi ugrás a 4iG számára, és a hatása is jelentős lehet – közel kétpólusú piacot hoz létre a vezetékes szegmensben, azaz a vezetékes telefon-, a tv-, és a széles sávú internetszolgáltatásban.
Az elérhető információk alapján a 4iG felér a másik nagy szereplő, a Magyar Telekom szintjére. A legfrissebb, 2021-es adatokból az derül ki, hogy
- hangban (vezetékes telefon) a Telekomnak 50 százalékos piaci részesedése van, míg az új entitásnak 42 százaléka lehet.
- Az internetszolgáltatásnál közel 40 százalék a Telekom részesedése, az új piaci szereplőé 43 százalék.
- A tévészolgáltatásnál pedig végképp a Vodafone-nal kibővülő 4iG lesz a vezető, 55 százalékkal, a Telekom 33 százalékos piaci részesedése mellett.
És ha azt nézzük, hogy a vezetékes telefont egyre kevésbé használjuk, és egyedül abban nagyobb a Telekom, akkor egyértelmű, hogy a cégvásárlással a 4iG utoléri őket, illetve komoly vetélytársuk lesz a vezetékes szegmensben – magyarázta Gaál Gellért.
A mobilszolgáltatásban is kétpólusúvá válhat a piac
Ami a mobilpiacot illeti, ott a Telekom a vezető, a 2022-es adat szerint 44 százalékos piaci részesedése van, míg a Vodafone-é 31 százalék. De mivel nagy keresztértékesítési potenciál van a DIGI és a Vodafone piacán, ezen a területen is veszélyeztethetik hosszabb távon a Telekom vezető státuszát. A DIGI nem tudott mobilfrekvenciát vásárolni, így nem tudott belépni a mobilpiacra, de a vezetékes szolgáltatásban jelentős az előfizetői bázisa. Ezeknek az előfizetőknek pedig a Vodafone megvásárlásával fel lehet kínálni a mobilszolgáltatást is, csomagban – ezt hívják keresztértékesítésnek, amivel sokat tud nyerni a Vodafone-nal kibővülő 4iG. A cégvásárlást bejelentő közleményükben pedig megemlítik, hogy 150 milliárd forintnyi szinergia jöhet létre, ami elsősorban költségcsökkentést jelenthet az átfedésben lévő területeken.
A Telekom előfizetőinek száma jelenleg közelíti a tízmilliót, a 4iG által megvásárolt cégeknél pedig 7,6 millió körül van ez a szám. Hogy sikerül-e a mobilpiacon beérni vagy megelőzni a Magyar Telekomot, az elemző szerint kérdéses. De az valószínű, hogy a két nagy versenytárs arra törekszik majd, hogy növelje előfizetői számát, ezáltal mindkét cég piaci részesedése nőhet. Akár le is darálhatják a mobilpiacot. Ha a szolgáltatások sokszínűségét, széles spektrumát nézzük, kis túlzással azt lehet mondani, hogy létrehozzák a Magyar Telekom 2-t.
Nyugat-európai árat terveznek fizetni
Eddig a 4iG nem vásárolt olcsón, például a legutóbbi tranzakciójuknál, a DIGI -vásárlásnál 12-es volt az EV/EBIDTA arány. Az EV/EBIDTA azt jelenti, hogy hogyan viszonyul a teljes cégérték az eredménytermelő képeséghez. A Vodafone-t 7,7-es értéken kívánják megvenni, miközben a kisrészvényes számára a tőzsdén megvásárolható piacvezető, legjobb pénztermelő képességű Magyar Telekomot közel 3,5-ös EV/EBIDTA értéken jegyzik. Vagyis
Viszont ha előre tekintünk, és azt nézzük, hogy a Vodafone megvásárlásában van egy 150 milliárd forintos értékteremtési lehetőség (szinergia és keresztértékesítési potenciál), akkor Gaál Gellért szerint vonzóbb lehet a kép, kevésbé tűnik drágának a befektetés, vehetjük úgy, hogy 7,7 helyett 6-os értéken szerzik meg a Vodafone-t. Ez nagyjából a Deutsche Telekom szorzójának közelében van, és még mindig nincs benne, hogy Kelet-Közép-Európában vagyunk, ahol kockázat, hogy az állam bármikor belenyúlhat a piacba. Igazából megfizetik a nyugat-európai cégek árát, és elesnek a szokásos közép-kelet-európai diszkonttól. Ez is azt mutatja, hogy drágán vásárolnak, még akkor is, ha referenciaként tekintünk a Magyar Telekomra.
Nemzetstratégiai jelentőségű vásárlás
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tervezett tranzakcióval kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2010 utáni Orbán-kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt erőteljesen növelni a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát. Ez a cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A miniszter kezdeményezi, hogy közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítse a kormány a tranzakciót. Valószínűleg így is lesz – ez pedig gyorsíthatja, megolajozhatja a vásárlás nyélbe ütését. Nyilván nem véletlen, hogy a 4iG közleményében is 2022 év végéig tervezi lezárni az ügyletet. Ami az elemző szerint meglehetősen optimista megközelítés – ennél sokkal hosszabb időbe telhet normál menetben egy hasonló léptékű tranzakció beteljesítése.
A hangsúlyos nemzeti célokon túl valószínűsíteni lehet, hogy az állam is profitál majd a 49 százalékban saját cég nyújtotta szolgáltatásokból. A szolgáltató oldaláról nézve – mint az elemző rávilágított – az állami megrendelések inkább presztízsértékűek, nem igazán nagy marzzsal.
Számos kérdés felmerülhet a tranzakció kapcsán
Gaál Gellért szerint kérdés, hogy a versenyhatóság hogyan fogja megítélni a tervezett vásárlást, aminek eredményeként közel kétpólusúvá válik a távközlési piac. Vajon versenytorzítónak fogják-e ítélni, ha jóvá kell hagyniuk. A másik izgalmas kérdés szerinte, hogy mi lesz a Yettellel. Az nyilvánvaló volt, hogy a mobilpiacon is részesedést akar majd szerezni a 4iG, miután megvette a vezetékes piacon jelentős szereplőnek számító DIGI-t.
Logikus lépés lett volna a Yettel teljes megszerzése, amennyiben a 75 százalékban tulajdonos cseh PPF el akarná adni.
Mivel a Yettelnek csak 20 százalékos a mobilpiaci részesedése, a Vodafone-nak pedig 31 százalékos, egy nagyobb piacot sikerülhet megszerezni a 4iG-nek az 1,8 milliárd eurós tranzakcióval. Ráadásul míg a Yettelnek nincs vezetékes szolgáltatása, a Vodafone-nak lett vezetékes üzletága is, elkezdett abban is terjeszkedni, miután 2017-2018-ban megvásárolta a UPC-t. Gaál Gellért csodálkozik, hogy nem az olcsóbb vásárlás felé mentek – feltehetőleg azért, mert nem volt eladó a Yettel, míg a Vodafone igen. Kérdés, mi lesz a Yettel-pakettel most, hogy a 4iG megvásárolja a Vodafone-t.
A Vodafone-vásárlást a Budapest Bank megvásárlására létrehozott állami tulajdonú Corvinus Zrt.-re bízta Nagy Márton. A Corvinus birtokolja egyébként 15 százalékban az Erste Bankot is. Valószínűleg az állam tőkét emel majd a cégben a vásárláshoz. De vajon hogyan tudja az állam kifizetni a 715 milliárdos vételár ráeső 49 százalékos részét, 350 milliárd forintot most, amikor nagyon pénzszűkében van a költségvetés, a kormány alig várja az uniós pénzeket, és még az eddig sérthetetlennek tűnő rezsicsökkentéshez is hozzányúltak?
Arról még nincs hír, hogy vajon milyen néven futnak majd tovább a cégvásárlással nyújtott vezetékes és mobilszolgáltatások, de az elemző nevetve megjegyezte, nem kizárt, hogy visszahozzák a Pannon GSM-et. Ha belegondolunk, „nemzeti oldalról” közelítve teljesen korrekt lehet egy ilyen régi-új név.
