Gondosan művelt területeket látunk az M1-es autópályáról Győr előtt lehajtva, a Győrszentivánba tartó zötyögős bekötőút egyik oldalán embermagas kukorica, a másikon lassan betakarításra érett napraforgótáblák sorjáznak, amíg a szem ellát. A dombra felhajtva bal kéz felől, Győr irányában monumentális csarnokok, az ipari park látképe, ami megkoronáz az Audi gyáregyüttese. Mielőtt beérnénk a Győr kertvárosának is nevezett, 10–12 ezer lakosú településrészre, egy mezőgazdasági vállalkozás takaros épülete áll, muskátlis ablak, rendben sorakozó géppark az udvaron, az ablakok előtt fenyősor ad árnyékot az irodáknak.
Nem messze, a vasúti átjáró után kezdődik a közigazgatásilag Győrhöz tartozó településrész, családi házakkal, nagyméretű kertekkel. Szokásos, csendes péntek reggel. Talán csak annyiban különbözik az átlagostól, hogy a lakók egy része felpaprikázva indul a városházára, a lakossági fórumra, hogy véleményt mondjanak az ipari park bővítéséről. A fórumra a meghívó benne volt a Győr Plusz újságban, „csak azt most valahogy nem sikerült bedobni a postaládákba itt Győrszentivánon” – dohogott az egyik, néhány éve Győrből a kertvárosba kiköltözött lakó.
Kifejezetten a csendes, nyugodt lakókörnyezet miatt választotta ki az építkezés helyszínét, menekült az egyre zsúfoltabb megyeszékhelyről. Azt már sejti, hogy a szántóföldekből itt hamarosan csak mutatóban marad valami, nyugatról és délről körbeölelik az ipari létesítmények Győrszentivánt. Arról azonban, még nincs pontos képe, milyen környezetszennyezésnek, zajártalomnak lesz kitéve, hiszen a lakosság nem kapott tájékoztatást arról, milyen beruházás készül az új ipari területen. Nem kapott a lakossági fórumon sem, ott derült ki, hogy nem a jövőbeli beruházásról lesz szó, csak az ipari park bővítéséről mondhatnak véleményt, a konkrét tartalom ismerete nélkül.
Dézsi Csaba polgármester (aki éppen a születésnapját ünnepelte ezen a napon) nem jelent meg, amint a helyi fideszes képviselő, Sik Sándor sem, pedig ő az ipari parkot üzemeltető önkormányzati cég felügyelőbizottsági elnöke is egyben. Dacára ennek, a múlt héten azt írta a Facebook-oldalán, hogy „a gyártelepítés profilja még nincs eldöntve”, és tájékoztatás csak a kormánytól várható a kiemelt beruházásról.
Hogy akkumulátorgyár, VW-gyár, koreai üzem vagy más épül, NINCS TUDOMÁSOM! A Városvezetéstől egzakt tájékoztatást nem kaptam, konkrét hiteles információt jelenleg NEM tudok közreadni! Egy biztos: az Ipari Park bővítése szükséges! A terület elfogyott! A bővítés egyértelmű, hogy valamilyen mértékű környezetterheléssel fog járni
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért is kérte egy a levegőterhelést mérő állomás telepítését az ipari park bővítésének részeként.
A fórumon az önkormányzatot képviselő jegyző és a főépítész emberei szintén annyit mondtak, kormányberuházásról van szó, amelyet a kormányhivatal koordinál, az önkormányzatnak sincs tudomása arról, milyen beruházás készül. „A köztisztviselő arról tud beszélni, amire felhatalmazása van” – vágta el a hitetlenkedő morajlást Nagyné dr. László Edit jegyző, bármennyire életszerűtlen is, hogy a polgármestert, a főépítészt és a jegyzőt ne érdekelné, milyen ipart telepítenek a kukorica és a napraforgó helyére, minek érdekében adott tízmilliárd forint előleget a kormány a terület előkészítésére.
„Jelentős mértékben zavaró hatású”
Hivatalosan csak annyit tudni, hogy bővítik az ipari parkot, mert az megtelt, az eddigi mezőgazdasági területet „jelentős mértékben zavaró hatású” ipari övezetbe sorolják át, ahol „különösen veszélyes (pl. tűz, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges létesítményeket” lehet majd elhelyezni. Január óta egymást érik az ügyben a kormányhatározatok, de még mindig nem közölték, milyen beruházásról van szó.
A szerkesztőségünkbe eljutott tervek alapján azonban a legrosszabbra készülhetnek a helyiek: a kis vidéki vasútállomás helyére 12 vágányos terminált terveznek, a bekötőutat elnyeli a bővíteni tervezett ipari park, ahová két vontatóvágányt is építenek a szállítási igények miatt. Azok bizonyára megnövekednek, legalábbis a térképvázlaton több mint 100 hektárnyi gyárterületen három óriási üzemcsarnok képe bontakozik ki, a teljes ipari terület pedig több mint 300 hektár lenne. Ezek szerint
Ahhoz képest, hogy állítólag senki nem tud semmit, patent menetrend bontakozik ki az intézkedésekből:
- január 20-án a kormány beruházási célterületté nyilvánított Győr külterületén lévő mezőgazdasági területeteket. A Magyar Közlönyben 88 helyrajzi szám sorjázik, a beruházásról egy szó sincs, ugyanakkor bekerült a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyek közé. Egy módosító rendelet mellékletében bukkan fel a rengeteg helyrajzi szám „Ipari park kialakítása, valamint az ipari park területén megvalósítandó beruházások Győr külterületén” fejléccel.
- Egyúttal feladatul kapta az innovációs miniszter, hogy készítsen előterjesztést a fejlesztési terület megközelítése okán a szükséges közúti és vasúti fejlesztésekről. Egyetért a kormány hosszú távon az áram-, gáz-, vízellátási beruházások megvalósításával, valamint a lakosság zajvédelmével is. Felhatalmazást kapott továbbá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy együttműködési megállapodást írjon alá olyan átlátható szervezettel, amely a kormány szándékainak megfelelő nemzetgazdaságilag kiemelt beruházást kíván a területen megvalósítani.
- Február 4-én kormányhatározat született arról, hogy a beruházás előkészítésére az önkormányzat tízmilliárd forint támogatást kap. Ebből fedeznék a földterület felvásárlását.
- Májusban a földtulajdonosok levelet kaptak arról, hogy mekkora kártalanítást állapított meg az adott földdarabra az igazságügyi szakértő. A győri polgármester kérte a kormányhivatalt, hogy szakértő állapítsa meg a kisajátítandó földterületek értékét.
- Június 21.: Szijjártó Péter az Audival közösen bejelentette, hogy az autógyár 120 milliárd forintos beruházást indít, elektromos autók gyártását kezdi meg, a tervek szerint 2025-ben indul a sorozatgyártás.
Akkumulátorgyártól félnek
A múlt pénteki fórumon az élelmezési és a klímaválságra, az Alföldön már drámai veszteségeket okozó aszályra is utalva vetették fel többen: ilyen körülmények között milyen megfontolásból minősítenek át termőföldet ipari területté? Milyen más területeket néztek meg, miért Győrszentivánra esett a választás? – sorjáztak a kérdések, amikre állítólag írásban érkezik majd válasz.
A lapunk által megkérdezett egyik gazda úgy véli, volna más megoldás. „A Duna mellett, néhány kilométerrel keletre lenne 5 aranykoronás, művelésre alkalmatlan terület, amely rendelkezik ugyanilyen vasúti és közúti összeköttetéssel. Igaz, nem közvetlenül a jelenlegi Audi-gyár szomszédságában lenne a terület, de nem nagy a távolság, és nem kellene lebetonozni a jelenleg termőföldként, élelmiszerelőállítást szolgáló terület 80 százalékát.” Ő úgy gondolkodik, hogy az Audi – mert meggyőződése mindenkinek, hogy a német autógyár kérte a győrszentiváni területet, hiszen számára ez a leggazdaságosabb – profitjába beleférne egy kis engedmény.
A profitra valóban nem panaszkodhat a győri Audi, tavaly tavasszal írtuk meg, hogy összesen 4000 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből a korábbi években felhalmozott nyereségből.
Egy vehemens hölgy tényként közölte, hogy akkumulátorgyárnak kell a több száz hektár. Kétségtelen, hogy az Audi elektromos autókat fog gyártani Győrben, a kormány pedig deklarálta, hogy nagyhatalom akar lenni ebben a szegmensben, és már eddig is hatalmas akkumulátorgyártó kapacitásokat terelt Magyarországra, nyilván az Audi is e-akkumulátorral szereli majd az új járműveket. „300 hektár termőföldet megsemmisítenek, multik profitjához asszisztálnak, csak a haszonról van szó, hogy teletömjék a zsebüket!” – váltott indulatosra. Felemlegette Gödöt a Samsung óriásberuházásával, ahol nem lehet locsolni, s hogy Komáromba Tatáról visznek őrületes mennyiségű vizet, és döglött halak jelzik az akkumulátorgyár diadalútját.
Egy tájépítész-erdész az alaptörvényre, a természeti örökség védelmére, az erdőtörvényre és Európai Unió direktívákra is hivatkozva sorolta, mi mindennel megy szembe a terület átminősítése. Rákérdezett, készült-e környezeti hatásvizsgálat, szerinte ráadásul az eddig is üzemelő ipari parkkal együtt, az összeadódó hatást kellene vizsgálni.
Felvetődött még, hogy az új üzemek dombra épülnek, a házak felett 25 méterrel, ezért eső esetén minden víz befolyik majd a faluba. Ami az új beruházás áldásos hatását, a munkahelyteremtést illeti, Győrben nincs szabad munkaerő, már most is Ajkáig mennek a buszok dolgozókért. „Vigyék oda az ipart, ahol munkások is vannak hozzá!” – hangzott el egy javaslat. Egy mezőgazdasági vállalkozó elmondta, Győrszentiván termőföldjeinek 70 százaléka veszik el az átminősítéssel, egy háziorvos pedig aggodalmának adott hangot: már most is igen magas a rosszindulatú daganatos megbetegedések aránya, nem jók az esélyei a győrszentivániaknak a nyugodt, hosszú időskorra. A lakosság egészségvédelme érdekében kérte az önkormányzatot, hogy szereljenek fel mérőállomást, amivel nyomon követhető a környezetbe jutó szennyezés mértéke, hogy „legalább tudjuk, mivel kell szembenéznünk”.
„Hogy tudott erre kezet adni egy győri születésű ember?” – utalt egy másik hozzászóló a külügyminiszterre és az Audi-beruházásra. Majd sorolta a megoldatlan ügyeket: a 19-es autóút zajvédőfala máig nem készült el, ott döngetnek 110-zel az autók, aztán említette a Natura 2000-es területet, amelyre ráengedték annak idején az Audit. Mindent ellepnek a patkányok, „már nem tudok annyi macskát tartani, hogy a patkányokat győzzék” – jellemezte a tarthatatlan helyzetet.
Kevesebbet fizetnének, mint a Borkai-Rákosfalvy-féle földvásárlások idején
Holott a lakossági fórumra augusztusig várni kellett, a földtulajdonosokat már az év elején megkeresték. Úgy tudjuk, már februárban kérdést kaptak az önkormányzattól, hogy hajlandók lennének-e eladni a földjüket. Tavasszal azután konkrét ajánlat is érkezett, a lapunknak név nélkül nyilatkozó birtokosok 2,8–3 millió forint hektáronkénti árat említettek. Ezt nevetségesnek tartják, tekintettel arra, hogy
A 24.hu által megkeresett gazdálkodók nem akarják eladni a földjüket, bár sokat nem tehetnek, ha önként nem adják, kisajátításra kerül sor. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás miatt van szükség a területre, közérdekből kisajátíthatják – így tudják a helyiek.
Az Audi korábbi területszerzése alkalmával, amikor a később szexbotránya miatt lemondó polgármester, Borkai Zsolt jobbkeze, Rákosfalvy Zoltán ügyvéd érdekeltsége vásárolta fel a földeket, 15 millió forintért vették a hektárokat, pedig az tíz évvel ezelőtt történt, a keleti elkerülő út esetében pedig 30 millió forintot is kaptak a földtulajdonosok, akik átengedték az útépítésre a területüket – magyarázta az egyik érintett, miért elégedetlen a hárommillió körüli ajánlattal. Különben sincs most igazán földforgalom, senki sem adja el a földjét, mert az egyre értékesebb lesz, ezért erős fenntartással kezeli a kormányhivatal által megbízott Conzus Group Igazságügyi Szakértő Kft. becslését a kisajátítandó területek kártalanítására. (A Conzus nevével legutóbb akkor találkozhattak a 24.hu olvasói, amikor az állami milliárdokból felépített győri ETO Park oligarchakézre kerülésének történetét veséztük.)
Hogy feljebb mennek-e az árak, vagy perekig fajul a dolog, azt egyelőre nem tudhatjuk, mindenesetre igen messzire vezető kérdéseket kellene mérlegelni: vajon egy hektár lítiumakkumulátor-gyár vagy egy hektár évente újra és újra élelmiszer-alapanyagot előállító termőföld tekintendő értékesebbnek? A kisajátítási törvény szerint ugyanis akkor van helye kisajátításnak, ha a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Ha lesz ilyen per, abból megtudhatjuk, hogy jogilag mit ítélnek előnyösebbnek a köz számára: az élelmiszertermelést vagy az elektromos akkumulátort?
Kiemelt képünkön a jobb felső sarokban Győrszentiván településrész, a nyugati oldalon a Győr és Győrszentiván közötti terület az üzemcsarnokokkal.
