Németh Szilárd rezsibiztos szerdán a kormányinfón drámai számokkal ecsetelte a rezsicsökkentett és a piaci ár közti különbséget. Azt mondta például, hogy jelenleg
- egy átlagfogyasztó az áram esetében (havi 210 kilowattóráért) rezsivédetten havonta 7750 forintot fizet, ám ha nem lenne rezsivédelem, akkor 50 833 forint lenne most a villanyszámlája,
- a földgázért pedig az átlagfogyasztás után (havi 144 köbméterért) most 15 833 forintot kell fizetni, viszont ha nem lenne a rezsicsökkentés, akkor ez a mennyiség aktuálisan 131 441 forintba kerülne.
Ez alapján az áram piaci ára jelenleg több mint 6,5-szerese a rezsicsökkentett árnak, a gáznál pedig 8,3-szoros a differencia. A rezsibiztos az energiaárak elszabadulásával indokolta, hogy augusztustól miért nem jár minden magánszemély fogyasztónak korlátlanul a rezsicsökkentett ár, és ezért vezetik be, hogy a fent említett átlagfogyasztás felett piaci árat kell fizetni.
A számlán egészen más a rezsicsökkentés
A bejelentés óta sokan elővették és tüzetesen áttanulmányozták az elmúlt hónapok áram- és gázszámláit, és főként azt ellenőrizték le, hogy ők vajon beférnek-e az átlag alá, vagy augusztustól többet kell majd fizetniük, és ha igen, vajon milyen mélyen kell a zsebükbe nyúlniuk. A számlák tanulmányozása során sokaknak feltűnt, hogy az azokon kötelezően feltüntetett rezsimegtakarításról szóló ismertető (a számla első oldalán a narancssárga blokkban) köszönőviszonyban sincs azzal, ami a kormányinfón elhangzott. Az áram- és gázszámlákon ugyanis jóval szerényebb megtakarítás mutatkozik, mint amennyinek a piaci árhoz képest lennie kellene.
- Egy friss áramszámlán például a fizetendő 8753 forint, a rezsicsökkentés nélküli díj 11 623 forint, a megtakarítás pedig 2870 forint.
- Egy pár napja kapott gázszámlán pedig a fizetendő 19 633 forint, a rezsicsökkentés nélküli díj 26 260 forint, a megtakarítás tehát 6627 forint.
Nyilvánvaló, hogy a számlán jelzett különbségek nem hatszorosak vagy nyolcszorosak. A számla tehát egy másfajta rezsicsökkentést mutat, mint amit a rezsibiztos ismertetett. A kormányinfón elhangzottakból kiindulva a számlákon szereplő „rezsicsökkentés nélküli” díj bizonyosan nem egyenlő a piaci árral. Vagy ha igen, akkor nagyon régen frissíthette a szolgáltató.
Mit takarhat a számlákon feltüntetett, rezsicsökkentés nélküli ár?
Ezt kérdeztük meg a szolgáltató MVM-től, a Miniszterelnökségtől, a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM) – utóbbihoz tartozik szervezetileg Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos is –, de választ még nem kaptunk. A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényben azt nem írják, pontosan milyen árat kell figyelembe vennie a szolgáltatónak „rezsicsökkentés nélkül”, csak az szerepel, hogy az egyetemes szolgáltató (ez jelenleg az MVM) a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszakra, valamint 2013. január 1-je óta göngyölítve is.
A jogszabály alapján a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult vizsgálni a rezsicsökkentés teljesülését, és azt is, hogy a számlákon megfelelő-e a rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatás – ezért megkerestük a minisztériumon keresztül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot is, ám a TIM sajtóosztálya a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), mint illetékeshez irányított minket, ahonnan az a válaszs érkezett, hogy nem ők az illetékesek, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság. Írtunk hát az Igazságügyi Minisztériumnak is, mert hogy már oda tartoznak. Telefonon is megpróbáltuk elérni Németh Szilárdot – a készüléket a sajtósa vette fel, aki közölte, hogy látták a kérdéseinket, illetve miután mondtuk, hogy szeretnénk beszélni a kormánybiztossal, visszahívást ígért, de cikkünk megjelenéséig ez még nem történt meg, és eddig emailben sem érkezett válasz.
Írtunk még a Budapesti Békéltető Testületnek (BBT) is, panaszkodott-e náluk valaki a rezsiszámlákon található rezsimegtakarítással kapcsolatos tájékoztatásra. Inzelt Éva elnök válasza alapján MVM-számlával kapcsolatos panasz még nem volt a BBT előtt.
Kétféle rezsicsökkentés
Próbáltuk más forrásból is kideríteni, vajon mit is takar a rezsiszámlákon kimutatott megtakarítás. Holoda Attila energetikai szakértőnek, a második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkárának az volt a megfejtése, hogy a rezsiszámlákon nem a piaci árhoz viszonyított árat tüntetik fel „rezsicsökkentés nélkül” címszóval, hanem a rezsicsökkentés előtti árhoz viszonyítanak.
Ellenőriztük, és arra jutottunk, hogy ez egy lehetséges megoldás. A rezsicsökkentést 2013 januárjától vezették be, és akkor 10 százalékkal mérsékelték a lakossági fogyasztók számára a gáz és az áram (valamint a távhő díját). Ezt követte egy második rezsicsökkentés, amivel az akkori kormányzati tájékoztatóban írtak alapján 2013 novemberétől már összességében 20 százalékos árcsökkenés valósult meg. A harmadik rezsicsökkentés – amelynek pontos részletei fellelhetők a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló jogszabályban – előírta, hogy a gáznál 2014 áprilisától az ár nem lehet több, mint az előző évi novemberi ár 93,5 százaléka, áramnál pedig az előző évi novemberi ár 94,3 százaléka.
- Vagyis a gáznál a teljes rezsicsökkentés 25,2 százalékos volt, az áramnál pedig 24,6 százalékos.
- A megvizsgált számlák alapján ez stimmel is, az áramra fizetett összeg 24,6 százalékkal kevesebb, mint a rezsicsökkentés nélküli, gáznál pedig 25,2 százalékkal kevesebb.
Amennyiben válaszokat kapunk az érintett hivataloktól, frissítjük a cikkünket.
Holoda Attila szerint egyébként a rezsicsökkentésről szóló tájékoztatás azért volt nagy becsapás, mert akadt egy olyan időszak, amikor a piaci ár alacsonyabb volt, mint a rezsicsökkentett, ám ezt jól elfedte akkoriban, hogy a számlákon továbbra is a rezsicsökkentés előtti árhoz képest kellett feltüntetniük a szolgáltatóknak a megtakarítást. Holott egy időszakban éppen nem megtakarítás jelentkezett, hanem többletfizetés a piaci árhoz képest.
Most viszont azt kellett alátámasztania a kormánynak, hogy miért nem kaphatja meg továbbra is mindenki korlátlanul a rezsicsökkentést, miért vezetik be azt, hogy az átlagfogyasztás felett piaci árat kell felszámítania a szolgáltatónak. Ehhez pedig nyilván a piaci árakról kellett információt adni, azt szemlélteni, hogy mennyire elszálltak a rezsicsökkentés meghirdetése óta.
Logikus, hogy a rezsibiztos most ezt a kártyát húzta elő, ehhez mérten ecsetelte a rezsicsökkentés vívmányát, ismertette, hogy a kormány jóvoltából mennyi is a megtakarítás. A számlákról eddig megismert rezsicsökkentéshez képest ezért hatott kijózanítólag az, amit a kormányinfón közöltek – tette hozzá Holoda Attila.
Ezek szerint tehát kétféle rezsicsökkentés van, az egyik, amit eddig a számlákról ismerhettünk, a másik pedig az, amivel szerdán szembesülhettünk – a kormány által ismertetett számok alapján. És ez a kettő valóban köszönőviszonyban sincs egymással.