A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) örül annak, hogy a kormány november helyett már júliusra elrendelte a pótlólagos, 3,9 százalékos nyugdíjemelést. De mivel a prognózisok szerint (Magyar Nemzeti Bank, Nemzetközi Valutaalap) esélyes, hogy a 10 százalékot is eléri az idei éves infláció, ezért az inflációkövető nyugdíjemelés megvalósításához 5 százalékos nyári emelést tartanának elfogadhatónak.
Ezen túl külön szót emeltek az átlag alatti nyugdíjúakért. A probléma nem csak annyi, hogy nekik kevés a nyugdíjuk, többet kellene nekik adni – mondta megkeresésünkre a NYUSZET soros elnöke, Hegyesiné Orsós Éva. Hanem az is, hogy akiknek kevesebb a jövedelmük, a nyugdíjuk, azoknál nagyobb arányt képvisel az élelmiszerköltés. Az élelmiszerek ára pedig átlag felett drágult márciusban, és az átlagon belül jócskán voltak olyan alapélelmiszerek, amelyek ára 20-30 százalék felett emelkedett. Ez persze érinti azokat is, akiknek 160 ezer forint feletti az ellátásuk. De nem mindegy, hogy valakinek 600 ezer forintos nyugdíjból kell kigazdálkodnia a 20-30 százalék felett dráguló alapélelmiszereket, vagy mondjuk 100 ezer forintból, esetleg kevesebből.
Orbán Viktornak és Varga Mihálynak is jelezték, hogy gond van. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit várnak attól, hogy a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek is írtak, illetve hogy az évi több mint 8 százalékos nyugdíjemelésnek megfelelő 13. havi nyugdíjjal hogyan számolnak az elszálló infláció kapcsán.
A hónap utolsó napjaira már nem maradt a nyugdíjból
Évről évre egyre többen vannak, akiknek az átlagnál jóval magasabb a nyugdíja, mióta 2013-ban eltörölték a nyugdíj- és járulékplafont. Ha valakinek most havi 1 millió forint a nyugdíja, az havi 39 ezer forint emelést kap júliustól (januárig visszamenőleg). Viszont ha csak 100 ezer forint az ellátása, akkor a pótlólagos emelés is csak havi 3900 forint neki. Ha az öt százalékos emelés teljesülne, az mindössze további 1100 forint pluszt jelenthetne havonta.
A NYUSZET elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, Hegyesiné Orsós Éva éppen egy nyugdíjas rendezvényen volt, amikor hívtuk. Ott mesélt neki egyik nyugdíjasuk arról, hogyan is élte meg ő a vágtató inflációt. Két éve postai kézbesítés helyett bankszámlára kéri a nyugdíját. Más jövedelme nincs. Két év alatt most fordult elő először, hogy nem tartott ki a pénze a hónap végéig. Hiába próbált a következő nyugdíj előtt pár nappal vásárolni a boltban, azzal kellett szembesülnie, hogy a bankkártyáján már nincs pénz. Ez azt jelenti, hogy míg korábban nagy beosztással, de kijött a nyugdíjából, most már ez nem sikerült, és volt három-négy olyan napja, amikor igencsak meg kellett gondolnia, hogy az otthon lévő dolgokból mit tud főzni magának, és mit tud csinálni, mit nem.
Nemcsak az alapvető élelmiszerek, de a szolgáltatások és a gyógyszerek ára is a korábbinál jobban emelkedik. A NYUSZET szakértői szerint a nyugdíjas infláció az év hátralévő részében dinamikusan fog emelkedni.
Muszáj kimondani, hogy baj van
Nem gondoljuk, hogy ha a miniszterelnök és a pénzügyminiszter megkapja a levelünket, a szívükhöz kapnak, és módosítani fognak a nyugdíjemelésen
– mondta a szervezet vezetője. De ettől függetlenül úgy érzik, erkölcsi kötelességük felhívni a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasok, különösen az alacsony nyugdíjúak, nehéz helyzetben vannak. És azért is írták a fő döntéshozóknak a levelet, mert tagjaiknak fontos, hogy a nyugdíjas szervezeten keresztül hallathassák a hangjukat, ilyen módon elmondhassák, mit gondolnak a nyugdíjemelésről.
A NYUSZET, a nyugdíjas szervezetek feladatuknak érzik, hogy beszámoljanak azokról a problémákról, amelyekkel mindennapi munkájuk során találkoznak. Nyitottak az együttműködésre a mindenkori kormánnyal, igaz, erre egy ideje nemigen van lehetőségük, mert az Idősek Tanácsában nem kaptak helyet, a tanáccsal fel sem tudják venni a kapcsolatot. Az elmúlt négy évben egyetlen alkalommal kaptak egy órát egy államtitkártól, hogy beszéljenek a gondjaikról. Arra számítottak, hogy lesz folytatás, de nem lett.
Visszasírják a 2010 előtti időszakot, amikor még az Idősügyi Tanács működött, akkor volt párbeszéd. A nyugdíjas érdekképviseletek akkoriban tájékoztatást kaptak a kormánytól, és lehetőséget, hogy véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat elmondhassák. Erre most is igényt tartanának. Önkormányzati szinten viszont működik az egyeztetés a nyugdíjas szervezetekkel.
Visszatérve arra, hogy mire számítanak a levelük alapján azt mondta, lehet, hogy úgy tűnik, ezeknek a segélykiáltásoknak nincs eredményük. De ne felejtsük el, hogy többek között a NYUSZET kezdte el három éve forszírozni, hogy ne csak novemberben legyen nyugdíjkorrekció, ahogy a jogszabály előírja, hanem már korábban, amikor lehet tudni, hogy az év eleji nyugdíjemelésnél nagyobb lesz az infláció. És a kormány tavaly először már év közben, júniusban korrigált a nyugdíjakon, és idén júliusban szintén meglépik ezt. Lehet, hogy nem vonják be őket a tárgyalásokba, de nem érzik haszontalannak hallatni a hangjukat.
12 évet vártak a 13. havi nyugdíjra
Felvetettük még, hogy a 13. havi nyugdíj több mint 8 százalékos nyugdíjemelésnek is felfogható, ha nem is épül be a nyugdíjba. Innen közelítve az év eleji 5 százalékos emelés, plusz a 3,9 százalékos – a kormány által elrendelt – korrekció és a 13. havi nyugdíj együtt már plusz 16,9 százalékot jelent idén, ami lefedheti az inflációt. Hegyesiné Orsós Éva erre azt válaszolta, minden egyes nyugdíjelemnek megvan a maga funkciója. Olvasatukban 12 év alatt kétszer fizetett 13. havi nyugdíjat a regnáló kormány – tavaly egy hetit, idén négy hetit. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy 12 év alatt 5 heti plusz nyugdíjat fizettek, miközben 2002 és 2009 között 22 heti plusz nyugdíj érkezett, ugyanúgy 13. havi nyugdíj címén. A tavalyi 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban azt se felejtsük el, hogy a járvány két éve milyen hatással volt az idősekre – be voltak zárva, költeniük kellett a vitaminokra, fertőtlenítőkre, maszkokra, kesztyűkre, stb. is.
A nyugdíjemelés pedig továbbra is csak inflációkövető, nincs svájci indexálás. Azaz a bérek növekedése nem tükröződik a nyugdíjakban. Márpedig a bérek az utóbbi években tíz százalék felett is nőttek – a régebbi nyugdíjak pedig egyre jobban leszakadnak az új nyugdíjaktól és a bérektől is.
Máshol is magas az infláció, nem csak Magyarországon, de mivel nálunk még nincs euró, így ennyivel is rosszabb a helyzet. A NYUSZET azt látja, hogy miközben vágtatnak az árak, a kis nyugdíjúak egyre nehezebben élnek meg. És az elmúlt években nem történt semmilyen lépés kifejezetten az alacsony nyugdíjúak anyagi felzárkóztatására, megsegítésére, hiába kérték ezt már korábban, például 2020-ban is.
