2013 óta szép fokozatosan hozzászoktunk ahhoz, hogy a nyugati világban megszokott, legalábbis ahhoz hasonló kamatszinteken tudunk lakáshitelt vagy éppen céges hitelt felvenni Magyarországon, a megugró infláció és az ellene folytatott jegybanki küzdelem azonban 2021-ben véget vetett ennek a kegyelmi időszaknak. Kezdhetünk megbarátkozni a 7 százalék feletti kamatokkal, amelyek elől menedéket csak a szelektív állami programok jelentenek. Ezek egyre gyakoribbak, a legújabb példa a karácsony előtt bejelentett lakossági kamatstop – írja összefoglalójában a Portfolio.hu.
Nyáron kezdett (akkor fél szívvel) kamatemelési ciklusba a Magyar Nemzeti Bank, majd amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy az infláció felpörög (novemberre 14 éves csúcsra, 7,4 százalékra gyorsult a drágulás), tempót váltott az MNB, az elmúlt másfél hónapban hétszer emelte az irányadó kamatot (így az 3,8 százalék, de még mindig negatív reálkamatot jelent a magas infláció miatt).
A jegybanki szigorítások a kereskedelmi bankok hiteleit is drágítják, az újonnan kínáltakat azonnal, a már felvett hiteleknél kamatfordulókor jelenik meg a kamatemelés.
A bankközi kamatok is közel 9 éves csúcsra mentek, egy év alatt 3-4 százalékpontos emelkedés ment végbe ott.
„Nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36 százalék), hanem a nagyvállalati (31 százalék) és a kkv-hitelek (35 százalék) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.”
Már a 7 százalék feletti kamatszint felé tartunk a legjobb banki lakáshitel-ajánlatokban is, írja a portál.
Azért, hogy sok hiteladós ne szembesüljön a valósággal, a kormány februártól júniusig kamatstopot rendelt el, október végi szinten korlátozza a jelzáloghitelek kamatát. Ezzel közel félmillió lakossági hiteladós menekül meg havi átlagosan 11 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedéstől: