Az inflációs viszonyokra jellemző, hogy mindössze tíz olyan tételt találtunk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) listáján, aminek ugyanannyi volt az ára idén novemberben, mint tavaly ilyenkor, és 17 olyat, amelyé csökkent. Utóbbiak közül kilenc áru kevesebb, mint 1 százalékkal lett olcsóbb. Az alma ára viszont 13, a citromé 10, a narancsé 8, a zöldpaprikáé 5 százalékkal mérséklődött.
A KSH termékek és szolgáltatások fogyasztói árait tartalmazó táblázata alapján az árfelírók az említett időszakban sokkal több terméknél és sokkal nagyobb mértékű drágulást tapasztaltak. A legjobban a benzin (+39%), és a gázolaj (+37%) drágult. Az árstopot november 15-től vezették be, tehát az idei novemberi ár már fél hónapra maximált volt, így is ilyen mértékű lett éves szinten az áremelkedés.
Húsz százalék felett drágult a napraforgó étolaj (+29%), a konyhaasztal (+28%), a tejes margarin (+25%), az akácméz (+23%), a kései burgonya (+23%), a finomliszt (+21%) és a női szandál (+21%). Mint a felsorolásból látható, az üzemanyagok után legjobban dráguló hét termék közül öt élelmiszer. Volt még ezen kívül 38 vizsgált áru, illetve szolgáltatás, amely 10 és 20 százalék között drágult, és 99 olyan, amely 10 százalék alatti drágulást mutatott. Táblázatunkban az a húsz termék látható, amelyeknek 15 százalék felett emelkedett az ára.
A KSH listájából három terméket hagytunk ki (mert nem voltak összehasonlíthatóak a tavaly novemberi és az idén novemberi árak), így összesen 173 áru, illetve szolgáltatás szerepelt fogyasztóiár-listánkon, és közülük 146-nak emelkedett az ára. Vagyis
A Magyar Nemzeti Bank idei inflációs prognózisát 5,1 százalékra emelte december 15-én.
Megnéztük, az MNB-s előrejelzéshez képest hogyan állunk eddig. Árlistánkban 45 olyan dolog van, ami 5,1 százaléknál kisebb mértékben, és 101, amely több, mint 5,1 százalékkal drágult. Vagyis a KSH által vizsgált termékek és szolgáltatások többsége novemberig éves szinten jobban drágult, mint a jegybank által várt 2021-es átlagos infláció.
MNB: 2023-ban csökkenhet 3 százalékra az infláció
A jegybank inflációs jelentése alapján arra lehet számítani, hogy jövőre 4,7–5,1 százalékos infláció lesz. A termelési költségek emelkedése miatt a termékek és szolgáltatások előállítása drágul, így feltehetően fogyasztói áruk is emelkedik majd. A kínálat visszaesésén keresztül az árak további növekedését okozhatják a nemzetközi ellátási láncokban jelen lévő zavarok. Az olajár emelkedése is jelentős inflációnövelő tényező – kérdés, meddig tart majd. A kiáramló jövedelmek növekedése miatti fogyasztásélénkülés elsősorban a szolgáltatások áraiban jelenhet meg. És a gazdaságélénkítő lépéseknek is lehet még inflációgerjesztő hatása.
A jegybank szerint a magas nyersanyag- és energiaárak fokozatosan gyűrűznek be a termékek széles körébe, így az élelmiszereknél és az iparcikkeknél arra számítanak, hogy az árak emelkedése a következő negyedévekben is fennmarad. Várakozásuk szerint az infláció a járvány miatti szűk keresztmetszetek enyhülésével 2022 negyedik negyedévében térhet vissza a toleranciasávba (3, plusz-mínusz 1 százalék), míg a 3 százalékos cél 2023 első félévében valósulhat meg.
Tavasszal újabb élelmiszerár-robbanás várható
Ami mindenkit egészen biztosan érint, az az élelmiszerek drágulása. A 75 vizsgált élelmiszer közül 61-nek ment feljebb, kettőnek nem változott az ára, és tizenkettő lett olcsóbb. 47 élelmiszer drágult a várt átlagos, 5,1 százalékos inflációnál jobban, ez a termékek csaknem kétharmada. Tíz százalék feletti drágulást 24 élelmiszernél mért a KSH, vagyis a vizsgált termékek harmadánál.
Raskó György agrárközgazdász szerint fel kell készülni arra, hogy az olcsó élelmiszereket a jó minőségű, de drágább termékek válthatják fel, illetve hogy jövőre is tovább emelkednek az élelmiszerárak. Semmi jóra nem számíthatunk szerinte, mert a takarmány és állattenyésztés is megdrágult. A termelői oldalon nő a nyomás a magas átadási/átvételi árak miatt. Az agrárközgazdász 2022 tavaszára újabb élelmiszerár-robbanást valószínűsít, és például a baromfihoz a sertés drágulása is csatlakozik majd.
Számítani lehet arra is, hogy a búzahiány miatt a malmok 40 százalékkal emelhetik a liszt átadási árát januárban, ezért a lisztből készült végtermékek árában két számjegyű drágulás várható jövő év elején. Az őrölt kávé például idén 15 százalékkal drágult a KSH szerint, és további jelentős áremelkedés várható, egyrészt az időjárás miatti termeléscsökkenés, másrészt a szállítási nehézségek és költségnövekedés miatt.
A szesz, a cigi, a ruha és az iparcikkek mind drágultak
A listán szereplő nyolc szeszes ital mindegyike drágult, 2-7 százalékos mértékben. A három cigarettánál ennél jóval magasabb, 12-18 százalékos volt az árnövekedés – ennek oka az idei kétlépcsős jövedékiadó-emelés volt. És ha nem is 300 forinttal nőtt egy-egy doboz cigi ára, ahogy becsültük tavaly, de 260 forintos emelkedés volt a vizsgált cigiknél, 240 forintos pedig a cigarettadohánynál.
A tizenegyféle vizsgált ruha-cipő 2–21 százalék között drágult, legjobban a női szandál, legkevésbé a női pulóver.
Az általunk „egyéb” kategóriába sorolt 26 termék mindegyike drágább lett, leginkább a gyermekkocsi (+19,28%), az olajtöltésű villanyradiátor (+17%) és a férfi kerékpár (+16%). Ezek közül a termékek közül 19 drágult átlag felett.
Az építkezésekhez kapcsolható laminált parketta tíz, a csempe 11 százalékkal lett drágább egy év alatt a KSH statisztikája szerint. Az építőanyagoknál jövőre további áremelkedések várhatóak, becslések szerint akár 10-20, de akár 30 százalékosak is lehetnek, így további drágulás várható a lakásépítéseknél és -felújításoknál.
Elesett a rezsiharcban a tűzifa
A KSH által vizsgált tizenöt szolgáltatás közül kettő kivételével az összes drágult, leginkább az autóvezetési tanfolyam (+14%), és a temetések (10-13%). Nem változott viszont a Nemzeti Sport és a gyermek állatkerti belépő ára. A szálláshelyszolgáltatások 3–9 százalékkal lettek drágábbak, és már mondják, hogy jövőre jelentős drágulás várható a balatoni szállodákban.
A rögzített áras lakossági rezsiszolgáltatások (víz, áram, gáz, hulladékszállítás) természetesen nem drágultak, viszont amik nem tartoznak ebbe a körbe, azok igen. A propán-bután palack cseréje 200 forinttal (4%), a brikett 100 kilogrammja 580 forinttal (7%), a tűzifa 100 kilója pedig 460 forinttal (11%) került többe egy év alatt. Utóbbi tételekről a rezsiharc kapcsán nem szoktak említést tenni.
Csak a sampon lett olcsóbb
A 15 higiéniai, egészségügyi termék közül egyetlen egy ára mérséklődött 2 forinttal, a samponé. 10 százalék felett drágult viszont a vérnyomás- és a lázmérő is, valamint 5-10 százalék között a szemüvegkeret, a WC-papír, a mosópor, a kontaktlencse és a papír zsebkendő.
Érdekes, hogy az üzemanyagárak növekedése ellenére is csökkent a statisztika szerint átlagban 1–30 forinttal a vonaljegy és a havi bérletek ára, valamint nem változott a teljes árú busz- és gyorsvonati menetjegyek ára. A taxizás csak 6 százalékkal került többe, miközben az üzemanyagok ára több mint 35 százalékkal emelkedett éves szinten. Azt szakértők is még csak találgatják, hogy a jövőben vajon hogyan változik az üzemanyagok ára. Nálunk mindenesetre a 95-ös benzinnél és a gázolajnál február 15-ig tart az árbefagyasztás.
