Nagyon eltérő adatok érhetőek el arról, hogy hány embert is foglalkoztat a felső küszöbértékű veszélyes üzem, a kormány által vastagon támogatott Samsung SDI, a gödi gyár pedig nem válaszolt a valós létszámot firtató kérdéseinkre. Pedig nem ártana tudni, hányan dolgoznak náluk, hiszen részben azzal az indoklással jelölte ki elsőként különleges gazdasági övezetté a kormány az üzemet és környékét, hogy a munkahelyeket megvédjék. Az elérhető információk szerint nem kis részben külföldi dolgozók munkahelyeit akarja megvédeni az egyébként a migrációt csípőből, évek óta vehemensen elutasító magyar kormány.
Eltérő létszámadatok a céges dokumentumokban
– Az elismert dolgozói létszám 3200 fő, a fele magyar, a másik fele külföldi, többségében ukrán, és vannak koreai és vietnámi dolgozók is. Gödiek alig százan – mondta egy videóban a Göd-ÉRT egyesület elnöke, Bodnár Zsuzsanna. Szintén ez a 3200-as adat szerepel a gyár 2020. februári keltezésű biztonsági jelentésében, azzal, hogy amikor a jelentés készült, akkor volt ennyi a létszám.
A Samsung SDI évről évre kiadott környezeti jelentésében ugyancsak kitérnek a létszámra, létszámösszetételre. A neten elérhető legfrissebb, 2019-es környezeti jelentésük szerint a gyártásban összesen 3594-en dolgoztak, 98,7 százalékban határozatlan idejű munkaszerződéssel. A jelentés szerint a munkatársak mintegy 70 százaléka a termékek előállításán dolgozott. Érdekesség, hogy a 2019-es jelentésben a létszámadatokra vonatkozó táblázat 2020. júniusi adatokat tartalmaz. A 3594 főn belül kicsivel több mint 50 százalékot tettek ki a magyar dolgozók (1859 fő), mellettük dolgozott 1566 ukrán (43,6 százalék), 115 koreai, és volt még néhány szlovák (46 fő), román (4 fő), és más nemzetiségű dolgozó (4 fő) is. A dolgozók közül mindössze 94 gödi volt, és még szintén helyi dolgozónak számították a 192 váci, illetve 72 dunakeszi munkatársat is. Vagyis a dolgozók 10 százaléka sem volt helybéli.
A Samsung SDI mérlegében is vannak létszámadatok – 2018-ra összesen 534 főt írtak (ebből 231 fizikai és 303 szellemi foglalkozású), 2019-re 1249 főt (ebből 630 fizikai, 619 szellemi munkás), 2020-ra pedig 1980 főt (1002 fizikai, 978 szellemi foglalkozásút).
Megnéztük az Opten adatbázisában is, mennyi a Samsung SDI alkalmazotti létszáma. 2018 júliusában nulla fő szerepel, aztán augusztusban már 608, és innentől kezdve viszonylag egyenletes a létszámnövekedés. 2019. januárban 985 fő, decemberben 1564, 2020. januárban 1662 fő, februárban 1707, 2020. júniusban 2037, 2021. januárban 2379 fő, szeptemberben pedig 2584 fő szerepel – ezek az adatok a mérlegadatokhoz állnak közelebb, nem a biztonsági, illetve környezeti jelentéshez.
Nézzük, mit tudtunk meg a Samsung SDI 2020-as létszámáról:
- a 2020. februári keltezésű biztonsági jelentés 3200 foglalkoztatottat jelez,
- a 2019-es környezeti jelentés 2020. júniusára 3594-et,
- a mérleg 2020-ra 1980 főt,
- az Opten szerint pedig 2020. januártól decemberig 1662-ről 2379-re emelkedett az alkalmazottak száma.
Az első kettő és a második kettő szám nagyjából stimmel, de azon túl nem mondhatni, hogy hibahatáron belül van az eltérés. A 2020. februári biztonsági jelentésben egyébként azt is írják, hogy a tervezett új gyár megépítése után a dolgozói létszám várhatóan 6532 fő lesz. Ilyen precíz előrelátás mellett igazán meglepő, hogy a múltbéli létszámadatoknál ekkora eltérések vannak a különböző céges iratokban.
Miből adódhat a létszámeltérés?
Az Opten megkeresésünkre azt írta, a náluk szereplő létszámadatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szolgáltatja, de csak az alkalmazottak számára van rálátásuk, létszámösszetételi kérdésekre nincs. Hozzátették, a mérlegekben foglalt létszámnál jellemzően az átlagos statisztikai létszámot használják. Ez a két adat nagyjából stimmel is egymással, viszont a biztonsági és a környezeti jelentésben szereplő létszámadatokkal nem.
A NAV válasza szerint a külföldi személy magyarországi munkavégzése esetén nem szükségszerű, hogy az illető dolgozót
- be kellene jelenteni a NAV felé, vagy
- a munkáltatónak (kifizetőnek) havi adó- és járulékbevallást kellene róla leadni.
Hogy erre szükség van-e, azt az összes körülmény együttes vizsgálatával, és a vonatkozó nemzetközi egyezmények figyelembevételével kell megállapítani. Kérdeztük a NAV-ot arról is, hogy minden Magyarországon dolgozó külföldinek kell-e legyen adóazonosító jele. Kiderült, hogy nem feltétlenül.
Adóazonosító jel megállapításáért annak a természetes személynek kell bejelentkeznie a NAV-hoz, akinek még nincs, és
- vállalkozási tevékenységet nem folytat, áfafizetésére nem kötelezett, és
- jövedelemadó-köteles bevételt szerez (ezt az egyezmények alapján kell megállapítani), vagy költségvetési támogatást szeretne igényelni, vagy
- cég vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, cégvezetője,
- egyszemélyes gazdasági társaság tagja.
Az adóazonosító jel kiváltásának kötelezettsége tehát nem feltétele a magyarországi munkavégzésnek. De ha ez a munka a nemzetközi egyezmények szerinti adókötelezettséggel jár, akkor az adóazonosító jelet ki kell váltani. Ez a kötelezettség független a munkát végző személy állampolgárságától – tette hozzá a NAV.
Ha az a helyzet (nem tudjuk, így van-e), hogy a Samsung-gyárban dolgozó külföldieknek nem kell adóazonosító jel, és nem kell róluk bevallás a NAV felé, az részben magyarázhatja a létszámmal kapcsolatos eltéréseket.
A kormány hatalmas összegeket szánt a gyárra
Magyarország 2018. május 16-án jelentette be az Európai Bizottságnak, hogy 108 millió euró (mai értéken mintegy 38,8 milliárd forint) beruházási támogatást adna a Samsung SDI Magyarország Zrt. részére a már létező, 2016-ban kialakított létesítmény kibővítésére, hogy elektromos akkumulátort tudjanak gyártani. A bizottság 2019-ben vizsgálatot rendelt el az ügyben, és tavaly megkérdőjelezte, hogy szükség van-e a beruházás támogatására, majd idén júniusban kiterjesztette a vizsgálatot.
De ezen túl is olvashattunk állami támogatásokról. Tavaly – mint a 444 megírta – 7,1 milliárd forintot biztosított a gyárnak a kormány a közlekedési és 22,5 milliárd forintot az energiaellátási infrastruktúra fejlesztésére, az iparterület gázellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére pedig még 415 millió forint költést tervezett az állam.
Az egyik villamosenergia-ellátási alprojektre aztán az eredeti 4 milliárd forint helyett 8,9 milliárd forint, míg egy másikra 12,5 milliárd forint helyett 15 milliárd forint fordítható az idei központi költségvetésből – írta a Napi márciusban. Idén szeptemberben 4 milliárd forintos infrastruktúra fejlesztésről is döntés született. Azt is tudni lehet, hogy idén a gazdaságvédelmi akcióterv keretében 32 milliárd forintot szánt a kormány a vízi-közmű fejlesztésére, valamint 12 milliárd forintot vízvezeték-építésre is adnak. Mindkét beruházás tenderét a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte el.
A Samsung SDI egyedi kormánydöntéssel (ekd) is kapott pénzt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint az elektromos autó-akkumulátor gyártási folyamatának fejlesztésére, egy 5,9 milliárd forint értékű beruházáshoz 1,2 milliárd forintot még tavaly októberben, amiért cserébe 70 új munkahely létrehozását vállalta a cég.
Mint ismert, nemrégiben halálos munkahelyi baleset történt a gyárban, meghalt egy 27 éves karbantartó. A helyben lakók a környezeti ártalmak miatt aggódnak, a zajterhelés például élhetetlenné tette a város egyes részeit, és az ivóvíz-szolgáltatás jövője is kétséges.
