Durván 40 milliárd forintos veszteséget okozhat a benzinkutaknak a kormány által bejelentett árstop, amelynek kapcsán Gulyás Gergely azt mondta, nem fogják kereskedésre kötelezni a kereskedőket. Két napra rá aztán megjelent a kormányrendelet, amely alapján a kútüzemeltetésben eddig példátlan gyakorlat valósulhat meg:
- köteles üzemszünetet jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felé az a kút, amely hét napon belül a nyitvatartási idejében 48 órán keresztül nem tudja a rögzített áron kínálni az üzemanyagokat.
- November 18-ig jelentkezhetnek azok, akik átvennék a szüneteltetést bejelentő, illetve a NAV-árellenőrzésén ismételten megbukott, egy naptól fél évre bezárásra ítélt kutakat.
Az ITM nyilvántartásba veszi az üzemeltetésre jelentkezőjet, és közülük jelöli majd ki a nem működő kutak új gazdáját. Ha lesz elég jelentkező, a kormány elvileg el tudja érni, hogy ahol eddig lehetett tankolni, ott a veszteség ellenére a továbbiakban is lehessen.
Miért venne át a konkurencia veszteséges üzletet?
Az eddigi információk alapján úgy fest, hogy az árstoppal veszteségessé teszik az üzemanyag-forgalmazás két legjobban fogyó termékét, majd ha emiatt nem tud valaki nyitva tartani, akkor kijelölhetnek mást, aki átveszi a boltot három hónapra (eddig tart egyelőre az árstop).
Az azonban nem világos, hogy miért venné át a konkurencia a veszteséges üzletet, amit már nyitva tartani sem érdemes, hiszen a jelenlegi állás szerint nem lesz az övé a kút (az igazi abszurdum lenne), és csak néhány havi veszteséges működtetést vállalna. Mivel az eddigi rendeletekben kompenzációról nincs szó, nem látszik, hogy miért érné meg a veszteség átvállalása. Ugyanakkor a nemzeti olajtársaság, a Mol mégis jelezte, hogy kész átvenni a minisztérium által kijelölt kutakat, mert „stratégiai vállalatként egyik legfontosabb feladatuk Magyarország üzemanyagellátása”.
A benzinforgalmazás nagyobb szereplőitől kérdések sorára szerettünk volna választ kapni:
- Mi lesz a meglévő kútüzemeltetői szerződésekkel?
- Hogyan képzeljük el jogilag és technikailag a kútátvételt?
- Mi lesz a dolgozókkal, átveszik őket, vagy felmondanak nekik, kapnak végkielégítést?
- Mi lesz a minőségi problémákkal és panaszkezeléssel?
- Mi lesz az alaptörvényben is rögzített tulajdonvédelemmel?
- Mi lesz azokkal a családi vállalkozásokkal, amelyek hitelből vettek, üzemeltetnek benzinkutat?
Csak a már engedéllyel rendelkezők startolhatnak rá a másik kútjára
A NAV adatai alapján 1600 településen 2016 benzinkút üzemel jelenleg. Közülük majdnem ezer nem tagja a Magyar Ásványolaj Szövetségnek (MÁSZ), de ezek egy része is hálózatos kút. Grád Ottó főtitkár szerint azonban több száz olyan is van, amelyet független kisvállalkozók üzemeltetnek – sokan csak egy, mások több üzemanyagtöltő-állomást. Neki is feltettük kérdéseinket, hogyan képzeljük el a kútátvételt, ám válaszokat nem tudott adni.
A MÁSZ tagvállalatai működtetni fogják töltőállomásaikat. Mindent el fognak követni, hogy valamennyi töltőállomásuk a továbbiakban is működjön. Azt nem tudom, hogy közülük lesznek-e, akik jelentkeznek, hogy miniszteri kijelöléssel idegen kutakat üzemeltessenek. Őszintén remélem, hogy nem kerül sor a kutak átvételére, mert a jogszabályi feltételek számos olyan jogbizonytalanságot tartalmaznak, amelyek megnehezítik a gyakorlati kivitelezést
– nyilatkozta a főtitkár.
Iparági forrásaink szerint ahhoz, hogy ma valaki benzinkutat üzemeltethessen, jogi, műszaki, biztonságtechnikai, környezetvédelmi, egészségügyi, munkaügyi és pénzügyi feltételeknek kell megfelelnie. Vállalkozónak kell lenni, kell hozzá pár millió forint kezdőtőke, kellenek speciális szakmai ismeretek, vizsgák, hiszen veszélyes üzemről van szó. A kút megnyitásához pedig különböző hatósági engedélyek, jóváhagyások, hitelesítés is szükséges. A rendelet szerint a szünetelő kutak átvételére csak olyan üzemeltető jelentkezhet, akinek már legalább egy kútra van engedélye.
Viszont arra nemigen van gyakorlat, hogyan lehet egyik napról a másikra átvenni egy benzinkutat, hogyan kivitelezhető minden szempontból a jogszabályoknak és a működési előírásoknak megfelelően egy ilyen lépés.
Kérdés, mi lesz, ha tovább emelkedik a kőolaj világpiaci ára, azaz tovább nyílik az olló a hatósági és a piaci ár között. Grád Ottó az Infostartnak azt mondta, ennek lehetnek komolyabb következményei, eljöhet a kutak átmeneti bezárása. Szerinte ha most egy-két kicsi benzinkút szüneteltetne, akkor ha később nyílik az árolló, akár lehet 5-10-20 kút is, amelyik nem tud majd nyitva tartani a veszteségek miatt.
A kisvállalkozásokkal tolnak ki
A piac rendkívül heterogén. Van olyan cégcsoport, amely nagy nemzetközi hálózattal, saját finomítóval, a teljes ellátási lánccal rendelkezik (Mol), másoknak van nemzetközi hálózatuk és finomítójuk (OMV, Shell) vagy nemzetközi hálózatuk és nagykereskedésük (Lukoil), vannak tőkeerős kisebb hálózatok (mint az Auchan). Aztán vannak még az úgynevezett fehér kutak, azaz a független üzemeltetők, köztük a 4-5 kutat vivő, a nagyvállalatoknál jóval sérülékenyebb kkv-k, és a sor legvégén a legkiszolgáltatottabb szereplők, a családi vállalkozások, az egy kúttal rendelkezők állnak, akik esetleg hitelből bonyolították a beruházást, és nincs tartalékuk. Ők jellemzően egy-egy falut szolgálnak ki, de a szerepük épp ezért nagyon fontos. A MÁSZ is úgy véli, a kis és közepes vállalkozások kerülhetnek igazán nehéz helyzetbe.
Úgy tudjuk, a nagyobb láncok kútüzemeltető vállalkozásait nem is feltétlenül érinti az ármaximálás anyagilag, mert közülük jó páran jutalékért dolgoznak. Tehát nem az övék például az üzemanyag, illetve az azon lévő haszon (jelenleg veszteség), hanem a lánctulajdonosé. Persze az nem kizárt, hogy az ő jutalékuk karcsúbb lesz most valamennyivel, amennyiben a szerződési feltételekbe ez belefér. Ha innen nézzük a dolgot, akkor is az látszik, hogy
Megkerestük a nagyobb benzinkút-üzemeltető láncokat is, hogy megtudjuk, hány kútjuk van, milyen náluk az üzemeltetés, a gyakorlatban hogyan képzelhető el szerintük a kutak átadás-átvétele, jelentkeznek-e átvevőnek, mit szólnak hozzá, ha üzemeltető partnereik jelentkeznek, hozzájárulnak-e ehhez, terveznek-e szüneteltetést és így tovább. Az OMV érdemi választ nem küldött, csak annyit, hogy mindig a kormányzati szabályozásoknak és előírásoknak megfelelően működnek. A Shell nem kívánt válaszolni. A Mol is csak annyit írt, hogy összesen 468 töltőállomása van, ebből 440-et a vállalat üzemeltet, partneri rendszerben. Minden helyszínen, változatlan nyitvatartási idő mellett fogadják az ügyfeleket, és a szabályoknak megfelelően, hatósági árakon forgalmazzák az üzemanyagot.
