Olvasónk kisvállalkozó, családi házakat épít eladásra, évi egyet-kettőt. Februárban megkereste őt az OTP Ingatlanpont képviselője, és emailben ajánlott neki néhány telket. Elmondása szerint korábban nem volt kapcsolata sem az irodával, sem az emailben jelentkező közvetítővel, de mivel éppen építési telket keresett, jókor jött neki az ajánlat. Kérte az ingatlanost, nézzen utána, mit lehet tudni a telkekről, majd az egyik jó fekvésűt, amin egy elbontandó kisebb ház is volt, meg is nézett egy meglehetősen szeles, hideg februári napon. Megtetszett neki, ezért úgy döntött, megveszi. Aláírta a vételi ajánlatot, illetve átutalta az OTP IP elkülönített számlaszámára a 444,5 ezer forintos ajánlati biztosítékot (ez a vételár 5 százaléka volt). Szóban azt közölték vele, hogy meghiúsulás esetén visszajár ez az összeg. Előszerződést kötött, és átutalta a vevőnek is a kialkudott vételár maradék részét.
Áprilisban érte a meglepetés, amikor a bontással megbízott embere azzal hívta fel, hogy durva szagokat érez, és biztos-e abban, hogy éppen erre a telekre akar házat építeni. Ekkor derült ki számára, hogy disznótelep van a közvetlen szomszédságban – úgy jellemezte, hogy jól álcázott, fóliázott, tudomása szerint feketén működő vágóüzem, évi 25-30 disznóval és folyamatosan működő húsfüstölővel. Szerencsére a bontást még nem kezdték meg, így felhívta az eladót, hogy szeretne elállni a megkötött előszerződéstől, mert neki senki nem szólt a disznótelepről.
A szerződésbontás közös megegyezéssel történt, az okirat szerint még birtokátruházás előtt. Szerepel benne az is, hogy a közvetítő nem tájékoztatta a vevőt a sertéstelepről és húsfüstölőről, ezért a vevő közvetlenül az OTP IP-től követeli vissza az ajánlati biztosíték összegét. A vevő szerint neki azt mondta az eladó, hogy ő tájékoztatta az ingatlanirodát a disznótelepről. Szerettünk volna az eladóval is beszélni, ám ez nem sikerült.
Gond abból lett, hogy
A vevő pénze, mégis a közvetítőnek jár
Az OTP IP első, általános megkeresésünkre azt írta, a vételi ajánlat intézménye a vásárlási szándék komolyságának alátámasztására szolgál, és az elmúlt 20 évben az ingatlanpiac szerves részévé vált – mind az eladót, mind a vevőt biztosítja arról, hogy érdekükben áll a tranzakció. Hangsúlyozták, hogy az ajánlati biztosíték a vevő pénze, ezért általános szabályként ha az adásvétel nem jön létre, az összeg visszajár a vevőnek, vagy az eladó és a vevő közös rendelkezése alapján kezelik.
Csakhogy olvasónknak nem akarták visszatéríteni a pénzt, amit a panaszára írt válaszlevélben azzal indokolt az OTP IP, hogy a vételi ajánlat alapján az ajánlati biztosíték az ingatlanközvetítői díj részét képezi, abba beleszámít. Azt is írták, hogy önmagában az a körülmény, hogy a vevő és az eladó felbontották az adásvételi szerződést, nem jelenti azt, hogy a közvetítő ne lenne jogosult az ingatlanközvetítői megbízási díjra.
Ha eredményes volt a közvetítés, és ha nem
Korábban írtuk, bírósági ítélet van róla, hogy eredménytelen közvetítés esetén nem tarthatja meg az ajánlati biztosítékot az ingatlanos. Az OTP IP oldalán megtalálható, a Fővárosi Ítélőtábla által hozott ítéletben is szerepel ez, valamint hogy tisztességtelenek azok a szerződési feltételek, amelyek alapján akkor is érvényesítheti díjigényét a megbízott, ha eredménytelen volt a közvetítői tevékenység. De mikor eredményes a közvetítés?
Az OTP Ingatlanpont Kft. szerint azért jár nekik a megbízási díj, mert teljesítették a megbízási szerződésben vállaltakat. Hozzátették, az ingatlanközvetítő nem az ingatlan értékesítésére, hanem a közvetítésre köt szerződést. S bár a folyamat lezárása az ingatlan értékesítése, ezt számos, az ingatlanközvetítő által elvégzett szolgáltatás egészíti ki, előzi meg. Amennyiben az adásvétel létrejön, úgy az ajánlati biztosíték beleszámít az ingatlan vételárába, ha nem jön létre, akkor a biztosíték visszajár a vevőnek – ismételték meg.
De hogy mi a helyzet, ha felbontják a szerződést, arra nem tértek ki. A konkrét üggyel kapcsolatban többet nem sikerült megtudnunk, mert az OTP IP azt kérte, mindkét fél járuljon hozzá a kérdések megválaszolásához, ám hiába próbáltuk többször is elérni az eladót, ez nem sikerült.
Olvasónk közben új érvekkel felvértezve futott még egy kört a pénzéért. És bár lapunknak is azt bizonygatta az OTP IP, hogy jár nekik a díj, végül egy rövid válasz email kíséretében, „üzletpolitikájukra tekintettel”
Kisebb disznótelep engedély nélkül is működhet, panasz eddig nem volt
Kíváncsiak voltunk rá, hogy az adott területen egyáltalán lehet-e disznót tartani. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal a helyi építési szabályzatra hivatkozva azt írta, az ügyben szereplő kecskeméti ingatlan környezetét falusias építési övezetbe sorolták, ahol bizonyos mérethatár betartásával építési engedély nélkül építhető mind lakó-, mind állattartó épület. A hatóság az ilyen épületek elhelyezését előzetesen nem is vizsgálhatja. Megtudtuk még, építési engedély akkor nem kell „a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény” létesítéséhez, ha annak mérete nem haladja meg a nettó 100 köbméter térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot. Hogy a konkrét létesítmény ebbe belefér-e, azt nem tudjuk.
Ennél nagyobb méretű állattartó épületek csak építési engedély alapján építhetők, és az engedélyezési eljárás során a közreműködő hatóságok vizsgálják többek között az állategészségügyi, a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó, a közegészségügyi és a levegővédelmi követelmények és előírások teljesítését.
Olvasónk azt is mondta, hogy a környéken élőket zavarja a disznótelep szaga, ám úgy látszik, mégsem panaszkodtak emiatt. Sem az önkormányzathoz, sem a kormányhivatalhoz nem érkezett ugyanis bejelentés erről. A kormányhivatalnak nincs tudomása a helyszínen szabálytalan építkezésről és a környéken senki nem kért disznótelep-létesítési engedélyt.
