Időnként kapunk olyan leveleket, amelyekben az ingatlanközvetítőkkel kapcsolatos negatív tapasztalataikról számolnak be az olvasók. Ügyvédek szerint nem ritka az olyan jogsértő gyakorlat az ingatlanközvetítésben, ami miatt vevők és eladók is kárt szenvedhetnek. A gond az, hogy laikusként nehéz kiszűrni, egy adott szerződés mely pontjai lehetnek hátrányosak ránk nézve.
A jó hír, hogy az ügyészség közérdekű perekkel igyekszik visszaszorítani az inkorrekt ingatlanközvetítői gyakorlatokat. Ezekben a perekben az általános szerződési feltételek (ászf) tisztességtelen pontjait, a szerződéskötési nyomtatvány egyes kikötéseit támadják. A nyertes perek alapján jól kirajzolódik, melyek azok a vissza-visszatérő feltételek, amelyek bosszúságot okozhatnak az ügyfeleknek.
Tisztességtelenségek sora
Mint megtudtuk, nem készül összefoglaló a perekben nevesített tisztességtelen szerződési feltételekről. Ennek oka, hogy az ászf-ként közzétett szerződések esetenként eltérnek, folyamatosan változnak, így a Legfőbb Ügyészség szerint nem feltétlenül lenne hasznosítható egy ilyen anyag.
A nyertes perekről szóló közlemények alapján azonban képet kaphatunk arról, milyen elfogadhatatlan ingatlanközvetítői gyakorlatokat azonosítottak be eddig. Bizonyára nem kevesen lesznek, akiknek ismerősen csengenek a következő kikötések. Bíróság mondta ki például, hogy
Az sincs rendben, ha a megbízási szerződés megszűnése után korlátozza a közvetítő, hogy az eladó maga értékesítse az ingatlanát. Nem tisztességes, ha a szerződésbe beleírják, hogy a közvetítő jelenléte nélkül nem tárgyalhat az eladó az érdeklődővel. Vagyis az eladónak nem kell tűrnie, hogy a közvetítő az ingatlan értékesítésével kapcsolatos tárgyalásokon jelen legyen.
Tisztességtelen, ha az ingatlanközvetítő arra kötelezi a fogyasztót, hogy irányítsa hozzá a nála jelentkező ajánlatkérőket, vagyis a potenciális vevőket. Azt is kimondták a bíróságok, hogy a tisztességtelen kikötések akkor sem szerepelhetnek a szerződésben, ha a felek megtárgyalták és aláírták a dokumentumot.
Jogunk van szerződést módosítani
Fontos, hogy a fogyasztónak nem csak ahhoz van joga, hogy szerződéskötés előtt megfelelő tájékoztatást kapjon szerződéses jogairól és kötelezettségeiről, illetve hogy minden blankettát, szerződési feltételt, üzletszabályzatot vagy más néven a szerződés részévé váló dokumentumokat áttanulmányozzon. Ahhoz is joga van, hogy módosítson a feltételeken.
Miután megtárgyaltuk a szerződés részleteit, kérhetjük, hogy egyes pontokat az ingatlanközvetítő mellőzzön, vagy kérésünk szerint módosítson. Ezt a szerződésben vagy az ászf-ben egyértelműen fel kell tüntetni, például ki kell húzni az adott pontot, vagy odaírni, hogy az ügyfél azt milyen feltételekkel fogadja el.
A fogyasztók is kezdeményezhetik az ügyésznél a pert
Az ügyész akkor indít pert, ha a vállalkozás általános szerződési feltétele az ügyfelek kérelmére vagy hivatalból a látókörébe került. Feltéve, hogy a kikötések közül egy vagy több tisztességtelen. Vagyis a fogyasztók is fordulhatnak az ügyészséghez, ha tisztességtelenséget gyanítanak – az ügyész elbírálja ezeket a kérelmeket, és ha indokoltnak látja, pert indít. Amennyiben úgy látja, nincs hatásköre, akkor pedig átirányítja a panaszt az illetékes szervhez.
A Legfőbb Ügyészség szerint tisztességtelenség akkor merülhet fel, ha információhiány miatt megbomlik a polgári jogi szerződésekre egyébként jellemző egyensúly. Hátrányt okoz a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztónak, ha a vállalkozó olyan kikötést is tud alkalmazni, melyet a fogyasztó egy normál alku során elutasítana.
A tisztességtelen feltételeket törölni kell, és hírt is kell adni róluk
Ha a bíróság megállapítja, hogy a keresettel támadott (egy vagy több) feltétel tisztességtelen, akkor az ingatlanos vállalkozó ezeket a kikötéseket nem alkalmazhatja sem folyamatban lévő, sem későbbi szerződéseiben, azokat törölnie kell. Emellett az ügyész indítványára a bíróság arra is kötelezi, hogy a tisztességtelen feltételekről saját költségén hirdetményt tegyen közzé.
A közzététel történhet napi- vagy hetilapban, kifüggeszthetik az üzletben, közzé tehetik a vállalkozó honlapján – módjáról minden ügyben egyedileg dönt a bíróság. A közzétételt a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül kell megejteni, amennyiben – esetleges – felülvizsgálati eljárásban a Kúria nem függeszti fel a végrehajtást.
A perekkel az ügyész azt éri el, hogy – összhangban az uniós és nemzeti jogszabályokkal – a vállalkozó ne alkalmazzon a fogyasztóra egyoldalúan hátrányos szerződési feltételeket. A Legfőbb Ügyészség lapunknak azt írta, a pereknek nem célja a piac tisztítása, hanem kizárólag a hatályos törvényi rendelkezésekkel összhangban a tisztességes vállalkozói magatartás elősegítése és a fogyasztók érdekeinek védelme.
Nem a franchise-szerződést támadják
A nyertes perekről kiadott ügyészségi közleményekben nincsenek cégnevek, szóval ezzel nem könnyítik meg az ügyfelek tájékozódását. És ha országos hálózatról (franchise) van szó, az sem derül ki, hogy melyik ingatlanlánchoz tartozik a tisztességtelen feltételeket alkalmazó iroda.
A bíróság – mint megtudtuk – azért nem utal a közleményekben a franchise-láncra, mert valamennyi franchise-partnert önálló entitásnak tekint. Ez egyben azt is jelenti, hogyha az ügyészség pert nyer egy franchise-tag vállalkozóval szemben, abból még nem következik, hogy a franchise többi tagjának is ki kell vennie az inkriminált kikötés(eke)t a szerződésekből. Márpedig franchise-n belül jellemző, hogy ugyanazt az ászf-et, szerződésmintát használják.
A magyarázat erre az, hogy a perben nem a franchise-szerződés, hanem csak az alperes vállalkozó által alkalmazott ászf tisztességtelenségének megállapítását kéri az ügyész. A polgári perrendtartás rendelkezéseiből következően pedig a bíróság csak az alperes vállalkozót marasztalhatja el, az ítélet csak rá tartalmazhat rendelkezést.
