Felháborított bennünket a hír. Magyarországon már így is eléggé korlátozottak a sztrájkjogok. A veszélyhelyzetre tekintettel, a rendeleti kormányzás lehetőségével élve uniós alapjogot töröltek el egyik pillanatról a másikra. A szakszervezetek számára elfogadhatatlan egy ilyen döntés
– mondta lapunknak László Zoltán. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét azután kerestük meg, hogy a kormány rendeletben lehetetlenített el egy tiltakozást. A légiirányítók készültek határozatlan idejű sztrájkra, miután a magyar légiforgalmi irányítókat tömörítő szakszervezet kevesli a három évre, 2021 és 2023 között egyenlően elosztott, összesen 15 százalékos béremelést.
A kormánypárti Magyar Nemzet írt a konfliktusról, s nem sokkal később meg is jelent egy kormányrendelet, amely megtiltotta, hogy az érintettek sztrájkoljanak. Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi a rendeletet, amellyel beemelték a sztrájktörvénybe, hogy:
honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nincs helye sztrájknak a honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága által a honvédelmi érdekből nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelemet üzemeltető légiforgalmi irányító szolgálat ellátásáért felelős szervezetnél.
Hogy milyen honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből kellett megtiltani a sztrájkot a légiirányítóknak, arra még várjuk a választ a kormányszóvivőtől, illetve a Miniszterelnökségtől. A légiirányítók munkáltatója a HungaroControl. Az állami cégtől azt kérdeztük, lobbiztak-e a rendeletért, mekkora béremelést akartak a légiirányítók, miért mondtak rá nemet, illetve mivel járt volna, ha a kormány nem lehetetleníti el a sztrájkot.
A szakszervezetek szerint ez minden határon túlmegy
A kormányzat hallgat, a már idézett László Zoltán azonban nem, mivel szerinte egy olyan országban, ahol a munkavállalók jogai amúgy is igen sérülékenyek, a rendeleti tiltás biztosan nem megfelelő eszköz.
A magyar miniszterelnök a külföldi tulajdonosnak kedvezve gyakorlatilag bilincsbe verte a magyar dolgozókat és a szakszervezetüket
– tette hozzá.
Értjük, hogy a járványhelyzet enyhülésével fontos a gazdaság és a turizmus beindítása. De ha ez fontos, a bérekről a munkáltatónak kell megegyezni a szakszervezetekkel. Nem az a megoldás, hogy a kormány beleavatkozik az ügyükbe, hogy kiveszi a szakszervezetek és a dolgozók kezéből a nyomásgyakorlás eszközét, hogy próbáljanak meg anélkül birkózni, ha tudnak – fejtette ki.
Korlátozott sztrájkjog
A sztrájkot akkor vetik be a dolgozók és a szakszervezetek, mikor már nincs más eszköz a kezükben. Ezt az utolsó lehetőséget vette el a légiirányítóktól rendeletileg a kormány.
A magyar sztrájkjog eleve korlátozott, emiatt amúgy sem könnyű összehozni, ha a dolgozók sztrájkkal szeretnének nyomatékot szerezni a követeléseiknek. Nehéz megfelelni például a közszolgáltatásban a még elégséges szolgáltatás feltételének – mondja tapasztalatai alapján László Zoltán. Szerinte ez a kitétel lehetőséget ad arra, hogy a munkáltatók a bíróságig is elmenve hosszasan elnyújtsák az alkudozást, ellehetetlenítve a sztrájk megtartását. A szakszervezetek komplett jogászcsapatokat kell, hogy bevessenek, hogy egy-egy sztrájkot megtarthassanak. A kockázat pedig jelentős, hiszen ha jogilag nem volt rendben minden a megtartott sztrájknál, akkor a munkáltató perelheti az okozott károk miatt a szakszervezetet. Mindez alapból jelentősen fékezi a sztrájkszervezés hatékonyságát és gyorsaságát. De úgy látszik, ennyi sem elég, hiszen egyedileg még külön korlátozást tett a rendszerbe a kormány. László összegzésként felveti:
Mire számítsunk ezután? Minden tervezett vagy meghirdetett sztrájk előtt nézzük meg a közlönyt, hátha az éjszaka hozott a kormány egy rendeletet, és megtiltotta?
Alapjogot sérthet
Kerestük a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezetét (CMLISZ) is, hogy megtudjuk, pontosan mi indította őket arra, hogy sztrájkoljanak, de nem jártunk sikerrel. A CMLISZ nem tartozik sem ágazati szakszervezethez, sem konföderációhoz, a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek nincs kapcsolata velük, tudtuk meg Kordás László elnöktől. Személy szerint az a véleménye, hogy a kormány túlreagálta a dolgot, és ezzel sérült a munkavállalók alapjoga, hogy a saját érdekükben sztrájkolni tudjanak. A rendelet Kordász László olvasatában visszaélés a joggal.
Ha ez rendben van, innentől kezdve bárhol, bármelyik ágazatban hozhat hasonló rendeletet a kormány.
Arra utalt ezzel, hogy az Alaptörvényben benne van a munkabeszüntetéshez való jog, igaz arra hivatkozással, hogy a törvényben (sztrájktörvény) meghatározottak szerint, ami már eleve szűkítés. Vannak olyan szakmák, ahol eddig is korlátozták a sztrájkjogot – ez tagállami jog. A légiirányítás területén azonban nem indokolt a sztrájkjog korlátozása – mondta a 24.hu-nak a MASZSZ elnöke. Méghozzá azért nem, mert tudomása szerint a honvédségi gépek kiszolgálása beletartozik az elégséges szolgáltatás biztosításába.
Légiforgalmi irányítók dolgoznak a HungaroControl felújított irányítótermében Budapesten 2021. április 28-án
Jogilag rendben van, de ettől még súlyosan problémás
A kormány megteheti, hogy sztrájktilalmat hirdet egy úgynevezett „veszélyhelyzeti rendelettel” – írta megkeresésünkre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője. A veszélyhelyzeti rendeletek akár törvényeket is felülírhatnak – jelen esetben a sztrájktörvényt. Ezt a lehetőséget az Alaptörvény biztosítja, de kell még hozzá egy sarkalatos törvény is, ami meghatározza, hogy pontosan mit tehet meg a kormány. A sarkalatos törvény a katasztrófavédelmi törvény, ami lehetővé teszi a kormány számára, hogy „az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében” rendelettel eltérjen egyes törvényektől, például a sztrájktörvénytől. Az általános megfogalmazás miatt könnyen rá lehet fogni bármire, hogy az az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát szolgálja vagy a nemzetgazdasági stabilitásához kell. A légi irányítás belefér ebbe, hiszen tényleg fontos szerepet töltenek be. Ezt kiegészíti még az az Alaptörvényben található lehetőség, miszerint veszélyhelyzetben az alapvető jogok gyakorlása az általánosnál nagyobb mértékben korlátozható vagy akár fel is függeszthető – kivételek vannak, de a sztrájkjog nincs köztük.
A TASZ szakértője szerint azonban annak ellenére, hogy jogalkotási szempontból alapvetően rendben van az új rendelet, tartalmilag súlyosan problémás. Nem tudni, miért van még veszélyhelyzet, ami lehetővé teszi az ilyen rendeletek kiadását. Az is kérdéses, hogy ha fenn is áll a veszélyhelyzet, vajon tényleg indokolt-e, hogy egyáltalán ne sztrájkolhassanak az légi közlekedést biztosítók.
Mint a TASZ rögzíti: ami a tényleges, nem jogi helyzetet illeti, nyilvánvaló, hogy a veszélyhelyzetet ismét csak politikai céljaira használja a kormány, immár teljesen szemérmetlenül, a nekik nem tetsző cselekmények aktuális ellehetetlenítése céljából.
