Júniusi ülésén 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács és 15 bázisponttal, az alapkamattal megegyező szintre emelte az egyhetes betéti kamatot is. Bejelentették, hogy nem csupán egyszeri monetáris szigorításról van szó, kamatemelési ciklus kezdődött, amely addig tart, amig az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.
Az alapkamat tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt 0,60 százalékon. A monetáris tanács csaknem tíz éve 2011 decemberében emelt utoljára kamatot, akkor 6,50-ről 7,00 százalékra. A második negyedévben minden hónapban 5 százalék fölött volt az infláció a 2-4 százalékos jegybanki célsávval szemben.
A kamatemelési ciklus havi lépésekben halad előre. A mértékeket illetően a júliusi döntés bizonyosan meghatározó lesz, mondta a múlt havi kamatdöntés után két héttel egy nyilatkozatában Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke. Mint hozzátette, hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének esélyét.
A jegybanki tisztségviselők elszánt nyilatkozatai alapján ma demonstratív lépésre számítanak az elemzők, a Portfolió által megkérdezetettek konszenzusa 25 bázispontos emelést mutat, amivel 1,15 százalékosa emelkedne az alapkamat és az egyhetes betét rátája.
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, hétfőn már 363,4 forintot kellett fizetni egy euróért, ami három hónapos mélypont.