Nemrég még több száz kínai turistát vittem utazási irodák megrendelésére különböző EU-s országokba. Mi ez, ha nem turisztikai szolgáltatás?
– tette fel a kérdést a lapunk által megkeresett, fél tucat busszal fuvarozó dunántúli vállalkozó. Nem érti, mégis miért kezelik őket másképp, mint a taxisokat vagy a turisztikai vállalkozásokat, miért nem részesülnek ugyanazokból a gazdaságvédelmi intézkedésekből. Arra jutott, hogy minden baj forrása a TEÁOR számuk: 4939, azaz egyéb szárazföldi személyszállítás. Ide tartoznak azok a buszos vállalkozók, akik turistairodák, iskolák, munkahelyek, sportegyesületek vagy bármilyen más megrendelő megbízására fuvarozzák a kirándulókat, drukkereket vagy turistákat.
Pontosabban: szállították békeidőben. Hiába nullázódott le azonban a forgalmuk, a gazdaságvédelmi intézkedések rájuk nem terjednek ki, nem férnek bele a turisztikai ágazat megmentésre érdemesített csoportjaiba. Forrásunk azt panaszolja, hogy miközben bevétele március óta szinte nulla, a buszait átmenetileg ki is vonatta a forgalomból, ezzel sok költséget tud megtakarítani. Jellemző, hogy bár a piac már tavasszal meghalt, a minisztérium a nagyobb vállalkozások számára még mindig nem törölte el a piacfelügyeleti díjat, és azt sem engedi, hogy a garázsban álló buszok éves matricájának felhasználását meghosszabbítsák.
Ami az eddig meghozott intézkedéseket illeti, elég rövid a lista. Azt elismeri, hogy a törlesztési moratórium sokat segített, így átmenetileg nem kell fizetnie a kiadásai közül a legnagyobb tételt, a buszok lízingdíját. Aggódik viszont, hogy közben elszállt az euró árfolyama, és ketyeg a kamat. Mint mondja, nem is mer arra gondolni, hogy jövő júniusra mennyire duzzad a fizetnivalója. A buszoktól azonban nem akar megválni, hiszen több tízezer euró fekszik bennük, nem veszíthet el mindent. Új lehetőségként behozták a Széchenyi Turisztikai Kártyát, amivel hitelhez juthatna, de ez számára nem járható út, mert a kölcsönt vissza kell fizetni, miközben éppen az a baj, hogy nincs kilátás bevételre.
Úgy érzi, hiába fordultak a magánfuvarozók érdekképviseletéhez, a NiT Hungary-hoz, hiába demonstráltak a Hősök terén, átütő erejű intézkedés nem történt a buszos vállalkozók megsegítésére. Fel sem merült, hogy bekerüljenek az elismerten kárt szenvedett és ezért kompenzációra érdemes vállalkozások közé. A buszok most tétlenül várnak a forgalomból kivonva, hogy legalább súlyadót ne kelljen fizetni utánuk, de így is van egy sor költség: például az iparűzési adó és a casco (havi 50 ezer forint). Sérelmesnek tartják a buszos vállalkozók azt is, hogy a megvásárolt éves matricájukat (250 ezer forint) nem lehet visszaváltani. Visszavásárlási lehetőség ugyan van, de az év végén már nem éri meg. Többe kerülne ugyanis az eltelt idő lefedése havi, heti matricákkal, mint amennyi az éves díj volt.
Semmivel sem lett jobb a helyzet, mint nyár elején
A NiT Hungary ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor megerősítette, hogy a különjárati autóbuszos vállalkozások számára semmivel sem lett jobb a helyzet, mint nyár elején, pedig mint írtuk, már akkor is padlón voltak. Nincs turizmus, nincsenek diákutazások. És nem is tűnik úgy, hogy belátható időn belül érkeznének a külföldi turisták, vagy a hazaiak kirándulnának. Egyedül a munkásszállításban maradt munka – ez azonban véges, legfeljebb a cégek 10-15 százalékának lehetőség.
A NiT Hungary korábban mintegy 10 500 buszos vállalkozásról tudott. Tömeges tönkremenést, tragikus számokat várnak tavaszra az idei évről. Dittel szerint kormányzati segítség, turisták és diákok nélkül nincs ma perspektívája a különjárati autóbuszos közlekedésnek. A közszolgáltatások 2016 óta húzódó piacnyitásával kapcsolatban sincs pozitív fejlemény – a NiT Hungary információi szerint talán 2021 harmadik negyedévére írják ki az ezzel kapcsolatos pályázatokat, ha egyáltalán kiírják. Vagyis egyelőre nemigen nyílik lehetőség azoknak a vállalkozásoknak sem, amelyek úgy gondolták, hogy áttérnének közszolgáltatásra.
2350 új D kategóriás sofőr vált munkanélkülivé tavasszal – azóta Dittel szerint tovább növekedhetett a létszámuk. Úgy tudják, az állásukat vesztett buszsofőrök egy része átnyergelt másra, például kamionozásra, vagy egyéb munkára szegődött el. Az idősebb sofőrök jó része pedig nyugdíjba mehetett. Óriási kihívás lesz tehát a majdani újrakezdésnél, hogy honnan kerítsenek sofőrt a vállalkozások a buszaikra.
Hitel és moratórium, más segítséget nem adtak eddig
A NiT számos javaslatot tett az érintett vállalkozások érdekében, de sajnos csak részsikerek születtek. Járulékmentességet hiába kértek, nem kaptak. A piacfelügyeleti díjjal kapcsolatban annyit elértek, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek legfeljebb öt buszuk van, az idei évre felfüggesztették a díjfizetést. Hat vagy annál több buszra pedig az eredeti június 30-ai határidő helyett november 30-áig kaptak haladékot. A különjárati autóbuszos személyszállítás krízishelyzetére tekintettel a NiT most a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével karöltve azt kérte az innovációs minisztériumtól, hogy a november 30-án esedékes autóbuszos piacfelügyeleti díjak megfizetése alól is mentesítsék azokat a vállalkozásokat, melyek hat vagy annál több járművet tartottak üzemben 2019. december 31-én. Hosszabb távú céljuk, hogy a különjárati autóbuszokra egyáltalán ne kelljen megfizetni a díjat.
Sikerként könyvelik el, hogy közreműködésükkel a 100 milliárdos Széchenyi Turisztikai Kártyába beintegrálták az egyéb szárazföldi személyszállítási főtevékenységet is. Egymillió forint és 250 millió forint közötti hitelt lehet felvenni kamat- és költségmentesen, csak a nettó kezességvállalási díjat kell fizetni. Dittel Gábor hozzátette, vállalkozásfüggő, hogy ez kinek jelent segítséget.
Ezen kívül a hitelmoratórium meghosszabbítása lehet segítség a lízingelt buszoknál. Azok a vállalkozások igényelhetik, amelyeknek jelentősen csökkent a bevételük – ez valószínűleg illik majd a buszos cégekre. Persze a moratórium nem azt jelenti, hogy nem kell majd megfizetni a tartozást, a tőkét és a kamatot – mérlegelni kell tehát a döntés előtt.
Az éves autópálya-matricánál azt szerették volna elérni, hogy az érvényességet hosszabbítsák meg 2022 január 31-ig, de ehhez az innovációs minisztérium nem járult hozzá. Ez ügyben még tovább lobbizik a NiT Hungary.
Tavasszal 6700 autóbuszt vontak ki a ideiglenesen a forgalomból, hogy legalább a kötelező biztosítást ne kelljen fizetni utánuk. Azóta nem javult a helyzet, ez biztos. Adminisztrációs szempontból ez az ügy nehézkes, mert legfeljebb fél évre lehet kivonni a forgalomból egy autóbuszt, aztán egy napra vissza kell helyezni, és utána legfeljebb még egy fél évre lehet kivonni. Hogy mi lesz akkor, ha ez a második félév is letelik? Döntés elé kerül az autóbuszos vállalkozó, vagy visszaadja a járművét, vagy fizeti a kötelezőt, akkor is, ha továbbra sincs bevétele.
A casco biztosítással még nehezebb a dolog, mert azt addig sem lehet felfüggeszteni, vagy csak elemi kárra fizetni, amíg a parkolóban áll a forgalomból kivont busz – a biztosítók ezt nem engedik. Ha viszont a vállalkozó megszünteti a cascót, akkor az újrakötésnél az esetek 99 százalékában a korábbinál jóval magasabb díjjal számolhat.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
