Gazdaság

Közel 500 milliárd forintos adóssághegyet venne a nyakába az állam a reptérrel

A kormány nagyon szeretné visszaszerezni a repülőteret, de ez nem lesz könnyű menet.

Folyamatosan termeli a pénzt, állandóan építkezhetnek rajta a NER-cégek, és Orbán Viktor emberemlékezet óta vissza akarta szerezni – ilyen egyszerűen foglalta össze egy tanácsadó cég vezetője a 24.hu-nak, mi értelme lenne az államnak visszavásárolni a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t.

A Bloomberg hírügynökség által a tranzakcióról néhány hete felröppentett hírt rögvest megerősítette Jellinek Dániel, a fénysebességgel gazdagodó ingatlanmágus, aki Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelt már. Hazai üzleti körökben már készpénznek veszik a kivásárlást, annak ellenére, hogy néhány napja a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak még kéretlen ajánlatról nyilatkozott a német főtulajdonos, és arról, hogy nem kívánnak megválni a budapesti repülőtértől, hosszú távú befektetésként tekintenek rá.

A Budapest Airport tulajdonosi megoszlása:

  • AviAlliance: 55,44 százalék (német repülőtér-üzemeltető),
  • Malton: 23,33 százalék (egy szingapúri befektetési alap tulajdonában áll)
  • Caisse de dépôt et placement du Québec: 21,23 százalék (kanadai nyugdíjalap).

Jellinek korábbi közleménye szerint az Indotek csoport által a Budapest Airport megvásárlására szervezett konzorcium „kizárólag politikai kapcsolódással semmilyen formában nem rendelkező professzionális szereplőkből áll.”

Forrásaink azonban kezdettől kizártnak tartották, hogy Jellinek saját elhatározásából rontott volna ekkora falatnak, inkább a kormányzati akarat végrehajtójaként tekintenek rá. A már említett cikkből kiderül a többi között, hogy a vevő konzorcium tagja lehet a nemzeti olajtársaság, a Mol, de amerikai érdekeltség is van a formációban.

Csak három éve került a térképre, de már a tíz leggazdagabb egyike

Jellinek Dánielt korábban úgy ismerték, mint aki kerüli a feltűnést és a luxust, inkább a tömegigénynek megfelelő, B kategóriás irodaházakból és plázákból csinált aranybányát, de egy ideje „magasabb szintre lépett”. Az övé lett a múlt évben a Gellért Szálló, a Sofitel Budapest szálloda és a Duna Plaza is. Az új korszakában írtunk a milliárdosról egy Balaton parti luxuslakópark tervei kapcsán, illetve arról, hogy útjai össze-összeérnek Mészáros Lőrincével. Komoly állami ügyletekben vállalt már eddig is szerepet, ez történt az MKB esetében, amikor az Indotek csoport megvette a bank szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések nagy részét. Ennél is nagyobb dobás volt, amikor megszerezte az Országos Betétbiztosítási Alap mintegy 200 milliárd forintos követeléseit (tizenegy, felszámolás alatt álló hazai pénzintézet betéteseinek kártalanításaként kifizetett összegről volt szó). Kivásárolta Tiborczékat az Appeninnből, így ő számíthat például több mint 7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásra a Club Aliga átépítéséhez, de olyan hatalmas üzletbe is belevágott, mint a Diófa Alap átvétele. És nem állt meg az ingatlanbiznisznél és a követelésvásárlásnál, nemrég azt jelentették be, hogy bevásárolt a tőzsdén jegyzett szállítmányozó cégbe, a Waberer’s International Nyrt.-be.

 

Jellineket ma már legtehetősebb üzletemberek között jegyzik, csak 2018-ban került be a száz leggazdagabb közé, mostanra viszont már a 8. helyre katapultált 115 milliárd forintra becsült vagyonával. Egy év alatt csaknem 50 milliárddal gyarapította a vagyonát úgy, hogy ebből már levonták a koronavírus okozta veszteségeket.

Bármilyen gyorsan gyarapodott is Jellinek vagyona, magában ez kevés lenne a Budapest Airport megszerzéséhez. Ahhoz még Mészáros Lőrinc erejét is kevesellte a G7 tavalyi levezetésében, amikor arról lamentált, hogy a felcsúti főoligarchának az akkori „reptérárfolyamok” alapján több mint 833 milliárd forintot kellene előhúznia a vásárláshoz. Igaz, ez a számítás még bőven a koronavírus előtti időkben készült, és a felfutóban lévő ágazat eredményein alapult.

A Forbes a mostani kivásárlási akció hírére, már a járványhelyzettel is kalkulálva, ennél jóval kevesebbre, 625-699 milliárd forint közé tette a Budapest Airport értékét. A 331 millió eurós, azaz több mint 110 milliárd forintos tavalyi árbevétel és a 29 milliárd forintos adózott eredmény alapján persze kívánatosnak látszik a cég, még akkor is, ha az idén a járvány miatt várhatóan 90 százalékkal esik a forgalma, hiszen a szerződés alapján még 2080-ig üzemeltetheti a ferihegyi repülőteret, és vírusmentes időkben tovább onthatja a nyereséget.

Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg via Getty Images

Arról még nem szivárogtak ki hírek, mennyit kínál a Jellinek-féle konzorcium a Budapest Airportért, csak azt emlegetik fel, hogy korábban a kormány 3 milliárd euróban (mostani árfolyamon 1080 milliárd forint) jelölte meg a repülőtér árát, de ennél most alacsonyabb volna a vételár a koronavírus miatt. Az üzemeltetők nem feltétlenül gondolják így, a tulajdonosi körökben a gazdasági adatok alapján mintegy 5-6 milliárd euróra teszik az árat. Annyi biztos, hogy nem igazán barátságos tárgyalásokon próbálnak közös nevezőre jutni: mint kiderült, a magyar kormány betartott a Budapest Airport befektetőinek néhány hónapja, amikor nem járult hozzá, hogy a repülőtér üzemeltetője hitelt vegyen fel az EBRD-től. 50 millió euróról (18 milliárd forint) lett volna szó, a pénzt a cég pénzügyi helyzetének stabilizálására és például a bérek kifizetésére fordították volna.

Mostanáig ennyire még nem fajult el a helyzet, jóllehet a 2005-ös privatizáció után az Orbán-kormányok idején rendre felmerült, hogy vissza kell szerezni a repülőteret. Az üzemeltetési jogát eredetileg 75 évre kapta meg a Budapest Airport, amely azóta már ötször cserélt gazdát. A miniszterelnök többször is hadba küldte minisztereit az egymást váltó tulajdonosokkal szemben, Fellegi Tamástól Palkovics Lászlóig jóformán minden illetékesnek kellett már tárgyalnia a repülőtér visszavételéről, jogászokkal vizsgáltatták a szerződéseket, de eddig nem találtak lehetőséget a felmondásra, illetve „olyan árak jöttek ki, hogy az borzasztó” – emlékezett vissza a korábbi tárgyalások egyik résztvevője, miért maradt el eddig az üzlet.

A Hochtief még a múlt évtizedben adott túl a repülőtéren, előtte szorongatta a magyar állam rendesen – akkor éppen milliárdos telekadót varrtak a nyakába, miközben a Malév bedőlése miatt elröppent a forgalom fele is –, de nem adta be a derekát a német befektető. Igaz, volt adu a kezében: a magyar állam által a privatizáció idején a vagyonkezelői szerződésben vállalt, az egykori rekordárhoz fogható garanciák. A HVG korabeli cikkében azt írta, ha a szerződés akár atomkatasztrófa, akár a légi forgalom csökkenése miatt megszűnne, a magyar államnak vissza kellene fizetnie az egykori vételárat, ráadásul a megtérülési rátával súlyosbítva.

A teljes vételár 464,5 milliárd forint volt, ebből a vagyonkezelési jogot a Budapest Airport 389,5 milliárd forintért (1,47 milliárd euró) kapta meg 75 évre.

A Malév csődje kapcsán villant meg, mekkora aduról lehetett szó: Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztos „közel 1000 milliárdra” tette a szerződés alapján a Malév bedőléséből, illetve a forgalom esetleges csökkenéséből az államra háruló terhet. Lehetett ebben némi túlzás, legalábbis Jost Lammers, a Budapest Airport akkori vezérigazgatója nagyjából 450 milliárd forint azonnali, egyösszegű fizetési kötelezettségről beszélt. Ez is szép summa, és ennél kevesebbért nyilván nem lett volna értelme kiszállni a repülőtérből, hiszen ennyit a vagyonkezelői szerződésből is ki lehetett volna facsarni.

A koronavírus miatt most még súlyosabb a helyzet, a Malév-csődnél sokkal nagyobb forgalomesés várható: a tavalyi év 16,2 milliós utasforgalmat hozott Ferihegyen, az idén azonban ennek legfeljebb a negyedével, négymillióval számolnak. A külföldi tulajdonosok mégsem akarnak megválni a Budapest Airporttól. Azzal együtt sem, hogy a cég mérlegében brutális, 1,35 milliárd eurós kötelezettségállomány szerepelt tavaly év végén. Ennek a nagyobb része a 2005-ös privatizáció során a Budapest Airport megszerzésére felvett hitel, kisebb részét fejlesztési és beruházási kölcsönök teszik ki. A magyar konzorciumnak pedig, ha sikerül megvennie a repülőteret, ezt a közel 500 milliárd forintos adóssághegyet is vinnie kell.

Kiemelt kép: Stiller Ákos / Bloomberg via Getty Images

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik