Több mint 20 százalékkal bővült a lakosság új jelzáloghitel szerződéseinek értéke szeptemberben – írta a Növekedés.hu az MNB statisztikáira hivatkozva. A háztartási és a vállalati hitelállomány növekedésének hosszú távon nincs komolyabb korlátja, miután GDP arányos értékük az uniós szint töredéke. Az MNB támogató pénzpolitikájának köszönhetően ráadásul hatalmasat estek az elmúlt évtizedben a vállalati és lakossági hitelkamatlábak. A hazai kkv-k már hasonló feltételek mellett vehetnek fel hitelt, mint a többi visegrádi országban működő vállalkozás.
A lakossági hitelkamatlábak is óriásit csökkentek az elmúlt évtizedben, ami nagyrészt az MNB támogató monetáris politikájának köszönhető. Az idei évben a legszembetűnőbb csökkenés a személyi hitelkamatoknál volt megfigyelhető. A járvány miatt 5,9 százalékos kamatplafont vezetett be esetükben a kormány, hogy segítse a bajba jutott társadalmi rétegeket.
A magyar lakosság hitelállománya – a vállalatihoz hasonlóan – nagyon alacsony európai összevetésben, a GDP csupán 14 százalékát teszi ki. Az uniós átlag ennek több mint háromszorosa, de a visegrádi országokban is jellemzően kétszer ilyen magas számokat látni. Bőven van még tere a hitelállomány egészséges szerkezetű növekedésnek. A jelzáloghitel állomány ráadásul ennél is alacsonyabb Magyarországon, a GDP mintegy 9 százalékára rúg, ami az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb érték. Egyáltalán nem beszélhetünk tehát túlhevülésről a hitelpiacon. A nemfizetési kockázatot pedig a fix kamatozású forinthitel konstrukciók és a jövedelmi korlátok érdemben mérséklik. 2018 végétől majdnem nullára esett vissza az éven belül változó kamatozású lakáshitelek folyósítása.
A jelzáloghitelek iránt óriási volt a kereslet az elmúlt időszakban. Az új szerződések értéke több mint 21 százalékkal emelkedett szeptemberben éves alapon. Ennek eredményeképpen visszatért a járvány előtti szintekre az új szerződésállomány. A járvány hatására a személyi kölcsönök kibocsátása esett vissza leginkább, mely majdnem lefeleződött éves alapon. Ez leginkább arra vezethető vissza, hogy a bankok a bajba jutott ágazatokban dolgozóknak nem vagy csak szigorúbb feltételek mellett hiteleztek.
Kiemelt kép: Kummer János / 24.hu
