A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjakat januárban annyival kell emelni, amennyi az adott évre a költségvetésben tervezett fogyasztói árnövekedés. Ez az idei évre 2,8 százalék volt. Ha viszont az infláció várhatóan ennél több lesz, a nyugdíjasoknak kiegészítő nyugdíjemelés jár novemberben. Idén ezért jár kiegészítés. A nyugdíjtörvény szerint ennél a nyugdíjemelésnél „a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét”.
Legalább 1 százalékos eltérés esetén novemberben januárig visszamenően kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, és decemberben már az emelt nyugdíjat kell folyósítani. Ha az eltérés 1 százaléknál kisebb, akkor novemberben az egész évre szóló különbözetet egyben kell kifizetni.
Ami hiányzik a statisztikából
A Központi Statisztikai Hivatal augusztusi fogyasztói árstatisztikájából meg lehet tudni, hogy mennyi volt az augusztusi éves infláció (az idén 3,9 százalék), valamint a január-augusztusi átlagos infláció (3,5 százalék). Azt azonban nem hozták nyilvánosságra a gyorsjelentésben, hogy mennyi volt a január-augusztusi nyugdíjas infláció. Nemcsak az idén, hanem korábban sem, ezt szeptemberi kérdésünkre el is ismerte a KSH, hozzátéve, hogy egyéni megkeresés esetén szívesen tájékoztatják az érdeklődőket.
Hogy miért nem közlik a gyorsjelentésben a január-augusztusi nyugdíjas infláció mértékét, az eléggé érthetetlen, amikor az adat 2,6 millió nyugdíjas ellátását befolyásolja. Ezért is javasolta Farkas András nyugdíjszakértő nyílt levelében a KSH-nak, hogy a jövőben hozzák nyilvánosságra az adatot az augusztusi inflációról szóló gyorsjelentésben.
De van itt más gond is, a törvény szövege szerint ugyanis a fogyasztói árnövekedés várható mértékét kell figyelembe venni.
Másképp értelmezi a törvényt a KSH és a nyugdíjasszervezetek
A KSH megkeresésünkre azt írta, hogy a nyugdíjtörvényben megfogalmazottak szerint a tárgyév első nyolc hónapjára alapozott nyugdíjas infláció várható mértéke a nyugdíjas fogyasztói árindex 2020. január-augusztusi előző év azonos időszakához viszonyított változására utal. Ez a mutató a nyugdíjas fogyasztói árindex előző év azonos időszakához viszonyított változásainak átlaga a 2020. január és augusztus közötti időszakra vonatkozóan – magyarázták. Közölték továbbá, hogy
Csakhogy a törvény nem azt írja, amit a KSH a válaszában, vagyis hogy a „tárgyév első nyolc hónapjára alapozott nyugdíjas infláció várható mértéke” alapján kell meghatározni a visszamenőleges nyugdíjkorrekciót. Hanem azt, hogy „a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.”
A Nyugdíjas Szakszervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) szakértője szerint ez azt jelenti, hogy a KSH-nak a január-augusztusi tényadatok alapján meg kellene becsülnie mind az éves (január-decemberi) nyugdíjas infláció várható mértékét, mind az átlagos infláció éves várható mértékét. És ha az előbbi nagyobb, akkor azt kéne viszonyítani a januári nyugdíjemeléshez, és a kettő különbözetét kellene figyelembe venni a novemberi visszamenőleges emelésnél.
Hiszen a törvény is várható értékekről beszél, a január–augusztusi tényadatok alapján. Ennek a várható értéknek végképp nyoma sincs a statisztikában.
De ha elfogadjuk is a KSH törvényértelmezését, a Nyuszet elnöke, Juhász László szerint akkor sem stimmel a kihozott 4 százalékos január-augusztusi nyugdíjas infláció. Gazdasági szakértőjük korábban a KSH elnöke volt – ő mondja, hogy bár valóban lassulás látszik az inflációnál, így a nyugdíjas inflációnál is, ám a január-augusztusi nyugdíjas infláció így is 4,3 százalék körüli lehetett. Vagyis 1,5 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelés járt volna.
A Nyugdíjas Szakszervezetek Egyeztető Tanácsában együttműködő nagy országos érdekképviseletek ilyen alapon keveslik az infláció alapján rögzített 1,2 százalékos utólagos nyugdíjemelést. A Nyuszet legalább 1,5 százalékos korrekciót követel, azzal, hogy a kisnyugdíjasok minimum 50 ezer forintot kapjanak.
2,2 százalékos korrekció sem lenne túlzás
Ha máshonnan közelítünk, akkor azonban még a 1,5 százalék is kevésnek tűnik. Módszertani ügy, hogy a fogyasztói kosarakat a KSH minden évben felülvizsgálja, a vásárlási szokások figyelembevételével átsúlyozza, de mindig a két évvel korábbi adatok alapján számítják a kosárösszetételt. Vagyis 2020-ban a 2018-as költések alapján beállított fogyasztói kosárral dolgoznak a statisztikusok. Nem önkényesen, hanem szabályosan. Ám ahogy júliusban írtuk, szakértők szerint az átlagos infláció jóval magasabb lehetett, mint a kimutatott, mert a járvány miatt eltolódhatott a fogyasztói kosarak összetétele.
Juhász László szerint békeidőben akár meg is felelhet a szokásos módszertan, de a mostani járványidőszakban a nyugdíjasok fogyasztási szokásai is jelentősen megváltoztak. Arányaiban jócskán megnőhetett náluk is az élelmiszerek, ezen belül is a tartós élelmiszerek aránya a kosáron belül – nemcsak a felhalmozás miatt, hanem azért is, mert más fogyasztási lehetőségek erősen beszűkültek. Az élelmiszerek ára pedig az átlagnál jóval erőteljesebben, 6,9 és 8,7 százalék között emelkedett idén augusztusig.
És ha az átlagnál jobban dráguló élelmiszerek súlya nőtt a kosárban, akkor a nyugdíjas inflációnak is a jelzettnél magasabbnak kellett volna lennie. A Nyuszet szakértője szerint a nyugdíjas infláció valójában nem 4 százalék lehetett vagy 4,3 százalék, hanem akár 5 százalékra is felmehetett. Ez alapján pedig nem 1,2, vagy 1,5, hanem 2,2 százalék kompenzáció járna novemberben az időseknek.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
