Már a koronavírus-járvány első szakaszában, márciusban 56 ezer ember veszítette el állását. Noha a kormány kiszivárgott tervei alapján úgy tűnik, hogy lassan újraindulhatnak a leállt ágazatok, szállodák, éttermek, nem élelmiszerüzletek, mégis nagyon úgy fest, lesznek még leépítések.
A szakszervezet szerint a dolgozók dühösek, mert bonyolult és túl sok elvárást tartalmaz a csökkentett munkaidőre járó állami bértámogatás. Lesznek cégek, amelyek emiatt nem is élnek a lehetőséggel.
Újabb leépítések jöhetnek
Létszámleépítési tárgyalás most éppen nem folyik sehol – mondta megkeresésünkre a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán. A szakszervezet azonban arra számít, hogy lehetnek további elbocsátások. Tudják, hogy vannak olyan vállalatok, amelyeknél nagyon magas a kapacitás ahhoz képest, amekkora megrendelés-állományt pillanatnyilag látnak.
A Bosch első körben 700 kölcsönzött munkavállalótól válik meg – a legtöbb nagyvállalat ezen a lépésen már túl van.
Egy-egy gyárból több száz, esetenként több ezer kölcsönzött munkavállalót küldtek el – tette hozzá.
Két okból is arra számít a szakszervezet, hogy további leépítések várhatóak. Az egyik, hogy
- az ellátási láncok olyan mértékben sérültek, hogy a gyártás nemigen fog tudni felpörögni sehol olyan mértékben, ahogy tervezték.
Megemlítette, hogy a Suzuki-gyár elméletileg hétfőn indult volna újra, aztán szerdára tették az időpontot, most pedig úgy tudja, maga a termelés csak jövő hétfőn indulhat el. A Suzuki megkeresésünkre azt írta, fokozatosan indul el a termelés. Egy ilyen hosszú, 6 hetes leállást követően a gyártásra való felkészülést próbaindítás előz meg. Április 29-én zajlik a technológiai felkészülés ellenőrzése, a gépek elindítása, tesztgyártás, minőségellenőrzés és a járványügyi intézkedéseket is magába foglaló oktatás. Április 30-án az oktatások folytatódnak, és elindul a gyártás is.
A másik, hogy
- jelentős a megrendelés-csökkenés az autógyártóknál és gépgyártóknál is.
A stabil gárda is sorra kerülhet
Többnyire elküldték már a cégek a kölcsönzött munkaerőt, a határozott idejű foglalkoztatottakat, a próbaidősöket. A saját dolgozók közül is küldtek már el – általában húszasával, mert ez még nem számít bejelentendő csoportos létszámleépítésnek. (Csak harminc fő felett csoportos a leépítés, illetve 300 fő alatti cégeknél a létszám 10 százaléka felett.)
Egy idő után, ha nem javul a helyzet – márpedig ez nem látszik – sorra fognak kerülni a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott saját dolgozók is – borítékolta László Zoltán. Ennek oka, hogy sok olyan cég van, amelyen nem segít a kormányzati mentőprogram. Ami szakszervezeti oldalról közelítve azt jelenti, hogy sok az olyan munkavállaló, aki nem kap segítséget.
Csalódottak a dolgozók
A környező országokban világos, egyértelmű állami támogatások vannak, így meg tudnak maradni a munkahelyek – a dolgozók ezt hiányolják nálunk, és dühösek a szakszervezeti vezető szerint.
A végeredmény, hogy nem látják, ki, mit, hogyan kaphat. Ez alapján László Zoltán szerint a dolgozók úgy érzik, a magyar kormány nem támogatja azt az embert, aki a jelenlegi helyzetben nem tud munkát végezni. A vezető szerint azt várták volna, hogy ha valakinek önhibáján kívül, csupán a koronavírus-válsághelyzet miatt megszűnik a munkahelye, akkor ne büntessék. Most sokan büntetésként élik meg, hogy elvész a munkájuk, a bérük.
Ismer olyan fémipari céget, ezer foglalkoztatottal, ahol már harmadik hete vannak otthon a dolgozók fizetés nélkül. Ennek a vállalatnak nem segítség a bértámogatás, mert egyáltalán nincs bevételük, semennyit nem tudnak fizetni a dolgozóiknak. Így pedig a dolgozók számára sem elérhető az állami segítség.
A Vasas területét nézve nem csak az autóipari cégeknél lehet ilyen probléma, hanem az elektronikai, villamosgép-gyártó, villamossági, gépgyártó vállalatoknál, vállalkozásoknál is. Azoknál mind, akiknek nincs multis hátterük, jelentős cash flow-juk.
Nem minden cég meri bevállalni a bértámogatást
A cégek egy része igyekszik kihasználni a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra igénybe vehető, a kiesett munkaidőre jutó bér utáni 70 százalékos állami bértámogatást, de a szakszervezet úgy tudja, nem mindenki élne ezzel. László Zoltán szerint azok nem kérnek bértámogatást, akik még a lazítás után sem tudják felvállalni a megfogalmazott elvárásokat, illetve túl nagynak találják a bürokratikus terheket.
Ezért nem minden cég számára opció a kormány segítsége. Hasonló a tapasztalat a mikrovállalkozásoknál is:
(Eredetileg a teljes létszámot meg kellett volna tartani, 3+1 hónapig, ez a feltétel enyhült úgy, hogy csak a bértámogatott dolgozókat kell megtartani, három hónapig.)
Őrületes háttérmunka folyik az újraindítás érdekében, össze kell hangolni a sérülékeny ellátási láncokat, a logisztikát, a gyártási technológiákat – egyetlen komponens, vagy alkatrész megváltozása miatt egész folyamatokat kell újratervezni, ami érintheti a beszállítókat is. Az ipar szeret minél hosszabb időre előre látni – gond, hogy ez most nem működik a rengeteg bizonytalansági tényező miatt.
Heti 32 vagy 20 órás foglalkoztatásra térnek át a cégek
László Zoltán szerint most az a legjellemzőbb, hogy az újraindulásra készülve a cégek próbálják amennyire lehet maximalizálni a lehetőségeiket, elérni, hogy a lehető legkevesebb költséggel a leghatékonyabban tudják mozgatni munkavállalóikat. Éppen a munkaszerződés-módosítások időszaka van – sokan térnek át leginkább 32 órás, illetve húszórás munkahétre.
A 32 órás munkarend mellett van, ahol napi 6,4 órában dolgoznak heti öt napot – ez lehetőséget biztosít arra, hogy a műszakváltások között több idő teljen el, megvalósítható, hogy a műszakok ne találkozzanak egymással és legyen idő a köztes fertőtlenítésre. Máshol 4 napot fognak dolgozni nyolc órában.
A szakszervezet sorra kapja a kollégáktól a módosított munkaszerződéseket, átnézésre. Az érdekképviselet szorgalmazza is, hogy a dolgozók mindenképpen nézessék át az új szerződéseket, hogy a láthatóan nagy kapkodásban nehogy később gond legyen.
Probléma lehet a módosított munkaszerződésekkel
A szakszervezet talált kifejezetten tisztességtelen módosítást is, ahol a munkaidő 20 százalékkal csökkent, a bért ellenben 25 százalékkal faragták volna le. Előfordult, hogy az állásidőre a Munka Törvénykönyve szerint járó 100 százalékos alapbér helyett csak 70 százalékot írt a foglalkoztató az új munkaszerződésbe.
Nem elég, hogy a dolgozó nem kapta volna meg, ami a törvény szerint jár, hanem munkaidőkeret mellett 100 százalékkal kellett volna ledolgoznia azt az időszakot is, amire csak 70 százalékos alapbért kapott.
A szakszervezet szerint kavarodást okozhat, ha a munkaidő-csökkentés kezdetekor nem zárják le a munkaidőkereteket, mert ilyenkor a munkaidőbankba bekerülő órákat másképp kell számolni. Bár már nem feltétel a bértámogatáshoz a munkaidőkeretek lezárása, elszámolása, ezt mindenképpen javasolják – különben maga a cég, és a munkavállaló is bukhat.
Kiemelt kép: mikroszkópos ellenőrzés a Bosch hatvani üzemében. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg via Getty Images
