Tíz nappal a kihirdetése után már át is írták – az Orbán Viktor által a legfontosabb célok között említett – munkahelymegőrzés támogatására íródott bértámogatási rendeletet. Mint táblázatunkból látható, szinte minden fő elemét megváltoztatták, miután kiderült, hogy a megszabott feltételek mellett nem sok vállalkozás tudna élni a bértámogatással, így az intézkedés aligha állítja meg a tömeges elbocsátásokat.
A főbb változtatásokat táblázatban foglaltuk össze:
A magyarosított Kurzarbeitnél szélesítették a kört és az igénylés feltételei is enyhültek. Például már nem csak 30-50 százalékos, hanem 15-75 százalékos munkaidőcsökkentésre is járhat a 70 százalékos állami bértámogatás, azaz az a cég is belefér, amelyik napi 2 órás, és az is, amelyik 6 órás részmunkaidőben tudja megtartani a dolgozóit.
Könnyebbség a munkáltatóknak, hogy a létszámtartási kötelezettség már nem a teljes gárdára vonatkozik, csak a támogatott dolgozókra, és nem 3+1 hónapig, hanem csak a támogatás három hónapjára. Az is nekik kedvez, hogy a támogatást, illetve a dolgozónak fizetendő bért nem a távolléti díjra, hanem csak az alapbérre kell biztosítani. És ha a munkaidőcsökkentés legalább 50 százalékos, akkor már nem elvárás az sem, hogy az eredeti alapbért elérje összességében a támogatással együtt a dolgozó bére. Enyhültek az egyéni fejlesztés szabályai, ezt két éves időszakban is letudható.
A támogatás kérelmében már nem kell bemutatni a csökkentett munkaidős foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeket. Ugyanakkor az a kötelezettség megmaradt, hogy a munkaadó bemutassa, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlően alá kell támasztania, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek. Hogy ez utóbbi mit jelent, az továbbra sem világos.
A dolgozóknak fájhat, hogy a munkáltatóknak kedveztek
Több olyan pont is van a módosított kormányrendeletben, ami a munkaadóknak kedvez, a munkavállalókat azonban hátrányosan érintheti. Az egyik ilyen, hogy míg az első verzióban a távolléti díj volt a bértámogatás alapja, illetve a távolléti díjnak megfelelő jövedelmet kellett biztosítani a csökkentett munkaidő idejére, az új verzió már csak az alapbérrel számol (kivéve a felszolgálási díjat, amit hozzácsapnak ehhez is, akárcsak a távolléti díjas verziónál).
Ez azért érinti hátrányosan a dolgozókat, mert a távolléti díjba beleszámítottak a különböző pótlékok, az alapbérbe viszont nem. Vagyis a csökkentett munkaidőre kevesebb bért lesz kötelező biztosítani azokban a munkakörökben, ahol pótlékok is vannak. Ezek jellemzően a fizikai munkakörök. A munkáltatónak ez kedvez, hiszen az eredeti verziónál kevesebb lesz a bérköltsége, és az államnak is jó, mert a bértámogatást is kevesebb bér alapján kell majd fizetnie. A dolgozóknak viszont nem előnyös, mert kevesebbet fognak kapni – vezette le a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László.
Azt üdvözli a szakszervezet, hogy már nem 30-50 százalék közötti munkaidő-csökkenésre járhat a 70 százalékos állami bértámogatás, hanem 15-75 százalék közötti munkaidőcsökkenés esetén is. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy a támogatás is magasabb lehet, ha nagyobb a munkaidőcsökkentés. A támogatás alapja nem változott, továbbra is a nettó minimálbér duplájának megfelelő 214 ezer forintra adható, de már csak alapbérre értve. Viszont mivel 75 százalékos is lehet a munkaidőcsökkentés, emiatt emelkedhet a maximális összeg. Ha valakit 8 helyett 2 órában foglalkoztatnak, akkor a dolgozónak a 6 óra kieső munkaidőre járhat a 70 százalékos állami bértámogatás, vagyis 112 ezer forint lehet a támogatási plafon.
Az előző verzióban a maximális támogatási összeg 74 946 forint lehetett, amit 50 százalékos munkaidőkiesésre számoltak. Ugyanakkor – mint a Niveus felhívta rá a figyelmet –, továbbra sem támogatják azokat, akik teljesen elveszítették a munkájukat, vagy azokat, akiknek a gyermekeikkel otthon kell maradniuk és ezért egyáltalán nem tudnak munkát végezni.
Kevésbé védik a munkahelyeket
A munkáltatóknak kedvez az is, hogy a létszámstopot már nem a teljes létszámra, hanem csak a támogatott állásokra kell vállalniuk, és nem 3+1 hónapig, hanem csak a támogatás három hónapjára. Ez nem gond ott, ahol csak csökkentett óraszámú foglalkoztatottak vannak, és mindenkire kérik a támogatást. Viszont ahol, mondjuk, a szellemi dolgozóknál van munkaidőcsökkentés, és bértámogatás, a fizikaiaknál nincs, ott előbbieket lesz muszáj csak megtartani, az üzemben dolgozókat nem, mert rájuk már nem vonatkozik a létszámtartási kötelezettség. Simán elküldhetik tehát a nem támogatott munkaerőt – villantotta fel a lehetőséget a szakszervezet vezetője.
Korábban kizárták a munkaerő-kölcsönzőket a bértámogatásból, a módosított rendelet szerint azonban már ők is részesülhetnek belőle. Kordás László szerint ennek a változtatásnak is megvan a kockázata a saját dolgozókra nézve, mivel eltörölték a teljes körű felmondási tilalmat a támogatott cégeknél. A szakszervezet szerint nem kizárt, hogy a saját dolgozókból elküldjenek, a kölcsönzötteket pedig részmunkaidőben foglalkoztatassák – így ugyanis a kölcsönző és a cég is olcsóbban úszhatja meg a foglalkoztatást. Hozzátette, ez kulcspozícióban lévő munkavállalóknál természetesen nem elképzelhető, de az alacsony hozzáadott értékű munkaköröknél igen.
A szakszervezetek azt várják el a kormánytól, hogy rendelettel tegye egyértelművé, hogy a Munka Törvénykönyve veszélyhelyzeti változtatásait automatikusan visszarendezik a vírus elvonulta után. Olyanokat, amilyenek a kollektív szerződést felülíró rendelkezések, vagy a rabszolgatörvény-extra, azaz a 24 havi munkaidőkeret egyoldalú elrendelése.
Kiemelt kép: Kovács Tamás /MTI
