Számos törvényjavaslatot adott be a kormányoldal kedd este, a dömpingszerűen parlament elé terjesztett csomagból azt már megírtuk, hogy a járási (fővárosi kerületi) hivatalok döntéseit közvetlenül a hivataloknál nem lehetne a jövőben megfellebbezni, csak a bíróságokon. Egy másik törvényjavaslat a bírósági rendszert is átszabná:
- megszüntetnék a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat,
- helyettük a fővárosi mellett a megyei törvényszékek lennének az illetékesek,
- és egyfokúvá válnának az eljárások.
Az indoklás szerint mindezzel az lenne a cél, hogy a hatósági eljárás megindítása után mihamarabb megszülessen a jogerős döntés. Az általános közigazgatási rendtartás egyébként 2018-ban lépett életbe, akkor hozták létre a nyolc elsőfokú közigazgatási és munkaügyi bíróságot, több megyére kiterjedő illetékességgel.
Kiiktatják a másodfokot
Jelenleg „két és fél szint” van a bírósági eljárásban, ehelyett kétszintű közigazgatási bíráskodást vezetnének be. Azaz a nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű törvényszékek, másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon pedig a Kúria döntene.
A javaslat értelmében a bíróságok továbbra is kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, de arra is lehetőséget biztosítanának, hogy a bírók külön indoklással attól eltérjenek, ha az az ügy körülményei vagy az alaptörvénnyel való összhang ezt megkívánja. Vitatni is lehet majd az eltérést. Ha már kimerítették a felek az összes jogorvoslati lehetőséget, és vitatni szeretnének, akkor új lehetőségként 2020 április 1-jétől jogegységi panaszt nyújthatnak be.
Túl sokszor pereltek másodfok után
Az általános közigazgatási rendtartás hatálybalépése óta a legtöbb területen elenyésző a fellebbezéssel támadott hatósági döntések aránya. Viszont a másodfokú eljárásban született határozatok 20-25 százalékánál közigazgatási pert indítottak a felek. Ezzel indokolták, hogy a minél gyorsabb jogerős döntés érdekében kiiktatnák a járási (kerületi) hivatali hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendszerből a másodfokot, és helyette egyfokú hatósági eljárási modellt vezetnének be.
Az, hogy kiveszik a közigazgatási munkaügyi ügyeknél a bírósági eljárásból a másodfokot, és hogy a járási, kerületi kormányhivatalok döntéseit nem lehet a jövőben megfellebbezni csak a bíróságokon, szűkítheti az állampolgárok jogi lehetőségeit. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke Boros Péterné pedig attól tart, hogy elbocsátásokat hozhat a hivatalokban a fellebbezési lehetőség megszüntetése.
Megszűnnek a közigazgatási munkaügyi bíróságok
2020. március 31-ével megszüntetik a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, és helyettük létrehozzák a járásbíróság törvénykezési helyét, mint a járásbíróság szervezeti egységét. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyett jövő áprilistól a Fővárosi Törvényszék, a többi közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett pedig a területileg illetékes törvényszék lesz az illetékes.
Ezzel párhuzamos a Fővárosi Törvényszéken működő közigazgatási és munkaügyi kollégium 2020. március 31-én megszűnik, helyette az ítélőtáblákon munkaügyi kollégiumok, a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékeken közigazgatási kollégiumok működnek. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma szintén megszűnik 2020. március 31-én és áprilistól külön Közigazgatási Kollégium működik.
- A jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon dolgozó igazságügyi alkalmazottak a tervezet szerint átkerülnének a jogutód törvényszékekhez, illetve járásbíróságokhoz,
- viszont a korábbi vezetői megbízások március 31-ével megszűnnének.
Nem kellenek a nemperes eljárások
A tervezet ezen kívül jelentősen visszaszorítaná a közigazgatási perjog területéről a nemperes eljárásokat. Helyettük egyszerűsített pereket lehetne indítani, mert ezeket megfelelőbbnek tartják. Emiatt módosítanának minden olyan ágazati rendelkezést, ahol jelenleg nemperes eljárásra van lehetőség.
Kiemelt kép: Krizsán Csaba /MTI
