Gazdaság

Budapest sűrűn lakott részein nem lesz jelentős olajkutatás az ITM szerint

Korábban a témában:

Komolyan gondolja a kormány, hogy Budapesten és más városokban kőolajat- és földgázt fognak fúrni, kutatni, termelni a következő években?

A kérdést Burány Sándor országgyűlési képviselő, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese tette fel, a válasz pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárától érkezett. Kiderül belőle, hogy a kormány felismerte, a magyar emberek ellátásának biztosítása érdekében létfontosságú az ország energiaimport-függőségének csökkentése. Ez pedig szerintük nem kivitelezhető a hazai szénhidrogén- és megújuló források hasznosítása nélkül.

Az energiabiztonság erősítéséhez a fogyasztás mérséklésén, a hazai, többnyire karbonsemleges erőforrások fokozottabb és költséghatékony kihasználásán, és a kettő eredőjeként az importfüggőség csökkentésén át vezet az út az államtitkár válasza szerint. (A kőolaj és a földgáz mondjuk pont nem karbonsemleges.) Az „Érd” koncessziós eljárásra hivatkozva hangsúlyozta, hogy az engedélyek kiadása előtt alapos vizsgálatokat végeznek, és az önkormányzatok mellett a lakosságnak is van beleszólása, lehessen-e fúrni vagy kutatni valahol, vagy nem.

Mint a G7 az érdi projekt kapcsán megírta, a 20 éves konvesszióval már jövőre elkezdhetik kitermelni a kőolajat és földgázt Budapest alól. A cikkben arra is kitértek, mennyiféle veszélyt és kellemetlenséget okozhat a szénhidrogén-feltárás és -termelés. Ahhoz, hogy 3D-s képet tudjanak alkotni – és így jobban meghatározhassák, hol érdemes fúrni – kisebb földrengéseket kell előidézni, ami komoly zajjal és természetkárosítással jár (a lökéshullámok visszaverődéséből állítják össze a később elemezhető képet). A koncessziót megnyerő cég ha akarja, akár négy évig is folytathatja a kutatást. A kőolaj- és földgáztermelés ismert kockázatokkal jár, a szállóportól és az ivóvízkészlet szennyeződésétől a mérges gázok kiszabadulásán át a kútrobbanásig. Ezeket a kockázatokat legfeljebb mérsékelni lehet, de megszüntetni nem, ami városi környezetben elég aggasztóan hangzik.

Az ITM válasza szerint az általuk említett garanciák miatt például Budapest sűrűn lakott részein nem kerülhet sor jelentős kutatási infrastruktúra felvonultatására. Hogy mi a jelentős és mi nem, arra nem tért ki a válaszban.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.